Az agrárvállalkozások földrajzilag szétszórt elhelyezkedése, nagy távolságok, lassú és magas költséggel működő informatikai lehetőségek, valamint a gyorsan változó gazdasági, szabályozási és politikai környezet következtében folyamatosan növekszik az információigény. Az informatikai fejlesztések célja a mezőgazdasági termelés versenyképességének támogatása a lokális, regionális és globális piacokon. Az egyik ilyen versenyképességi tényező az elektronikus kereskedelem kínálta lehetőségek megragadása és a technológia kínálta szolgáltatások kiaknázása. Jelen publikáció arról szeretne képet adni, hogyan is jött létre a magyar mezőgazdasági termékek és szolgáltatások elektronikus kereskedelmének első piactere és portálja. A piactér működése révén az e-kereskedelem összefüggései felszínre hozzák a hazai agribusiness ellátási láncában lévő feszültségeket, a makro- és mikroszinten jelentkező problémák gyökereit. A hazai agrár e-kereskedelem fejlesztések tapasztalatai bizonyítják, hogy pusztán innovatív technológiafejlesztéssel nem lehetséges ismereti és kulturális hiányokat pótolni. Működő és fenntartható új társadalmi és gazdasági mechanizmusok kialakításához attitűdváltozás szükséges.
Blog
-
Az EU-csatlakozás hatása magyarországi és szlovákiai tejtermelő gazdaság jövedelmére
A Szigetközben gazdálkodó Zrt. és a szlovákiai Agrárvállalkozók Társulata és Szövetkezete tejtermelésének 2002-2006. évi vizsgálata alapján megállapítható, hogy a 2004-es EU csatlakozáskor bevezetett kvótarendszer és a hozzá tartozó támogatások, illetve a Szlovákiában bekövetkezett áremelkedés kedvező hatást gyakoroltak a kiválasztott nagyüzemi méretű gazdaságok tehenészetének gazdálkodási eredményére.
-
Regionális együttműködések fejlettséget kiegyenlítő hatásai
Az alkalmazott regressziószámítás korrigált-agregált variációs koefficiensek segítségével és az adatok pontossága mellett megállapítható, hogy a regionalizáció hatására a nemzetgazdaságok közötti gazdasági fejlettségkülönbségek kiegyenlítődnek, és a kiegyenlítődés annál jelentékenyebb, minél szorosabb a regionális együttműködés.
Számításaim kapcsán kiderült, hogy a NAFTA tagállamai számára 1984–2000 között ismeretlen volt az az általánosan elfogadott nézet, miszerint a mágikus háromszög mutatói (GDP, inflációs ráta, munkanélküliségi ráta) egyszerre nem javíthatók. -
Kereskedés az integrált Budapesti Értéktőzsdén
A versenyképesség megőrzése és erősítése mind az ország, mind a tőkepiac alapvető érdeke. Ezen kihívás egyik eredménye a 2005-ben létrejött tőzsdei integráció. A modern távkereskedési rendszeréhez (MMTS I-II.) a világ bármely pontjáról nyitott interface-en keresztül kapcsolódhatnak a piaci szereplők, így akár az egyéni vagy intézményi befektetők, mezőgazdasági termelők, spekulánsok is. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők, feldolgozók ki tudják használni a tőzsde adta lehetőségeket és az árbiztosításuk reményében hedge (fedezeti), illetve opciós ügyleteket tudjanak kötni eredményesen, először meg kell ismerniük a jelentős átalakuláson átesett – és folyamatosan változó – tőzsde alapvető működését. A Budapesti Értéktőzsde jelenlegi stratégiájának célja, hogy hosszútávon a hazai pénz- és tőkepiaci kultúra alakításának meghatározó szereplője maradjon. Ennek érdekében kiszolgálja a forrást bevonni kívánó gazdasági társaságokat és a befektetők minél szélesebb rétegét.
-
Kihívások és távlatok a szőlő- és bortermelésben
Az Európai Unió a világ legnagyobb bortermelője, fogyasztója, exportőre. Ez az ágazat olyan különleges terméket tesz a fogyasztó asztalára, melynek előállítását sokan nem csupán mesterségnek, de művészetnek is tekintenek. Szorosan hozzátartozik Európa hagyományaihoz, kultúrájához, történelméhez, és nagy tudású, megszállott emberek százezreinek nyújt megélhetést. Nincsen olyan növény, amely a szőlőnél több hozzáadott értéket képes produkálni.
-
A vállalkozói készséget fejlesztő EU projekt
Az üzleti tanulmányok legalább alapfokú elsajátítása mindenki számára fontos. Ehhez olyan uniós projekt kidolgozása szükséges, amely megteremti az intézmények, az oktatók és a hallgatók közös érdekeltségét, igény szerint bevonva külső vállalkozásokat, szervezeteket. Ezt nemzeti pályázatok és kizárólag a felsőoktatáson belül működő szervezetek számára elérhető pályázatok, célprojektek támogathatják. Fontos feladat a végzettek bevonása az oktatásba és felkészítésbe, az esettanulmányok készítésébe. A projektek részleges finanszírozására alapítványt célszerű létrehozni, amit a végzett hallgatók valamilyen kedvezménnyel támogathatnak. Ez a forrás idővel önmagában is elegendő lehet a belső, felsőoktatási pályázatok finanszírozására. Mindehhez a nemzetközi kapcsolatok építése kiemelkedő jelentőségű lehet. A folyamat uniós pályázatokkal is támogatható. Erre példa az a gyakorlatorientált képzés, amely 1998-tól folyt – részben esettanulmányok alapján – és amelyben többek között magyar, lengyel, német, lett, litván, olasz, spanyol és román egyetemek vettek részt.
Fontos feladat, hogy az EU – mint a jelen projektnél – szakértők közreműködésével rendszeresen figyelje (monitoringozza) a kialakult helyzetet és kezdeményezze a kiegészítő intézkedések, támogatások, egyéb ösztönzések meghozatalát. A bizottsági működést célszerű kiegészíteni helyszíni ellenőrzéssel, illetve tanácsadással is. (Ebben a nemzeti szakértők együttműködése szükséges). -
A biobrikett mezőgazdasági előállítása és felhasználásának lehetőségei
A fahulladékok brikettálására hazánkban megfelelő gépek állnak rendelkezésre. Egyértelmű gazdasági eredmény jelentkezik a száraz, előkészítést nem igénylő hulladékok esetében, hiszen az alapanyag ára, önköltsége elhanyagolható. A nedves anyag brikettálásának gazdaságossága csak a helyi sajátosságok konkrét elemzése alapján határozható meg, az alapanyag előkészítésétől függően. A hazai piacon a biobrikett ára 30-33 ezer Ft/t, ami megfelelő eredményt biztosít az előállító üzem számára. Az előállított termék – a fabrikett – kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Kétaknás, hagyományos kiskazánokban jó hatásfokkal is igen kedvező füstgázjellemzők mellett égethető el. Magas fűtőértéke, kis nedvességtartalma, kedvező energiasűrűsége révén a felhasználókkal el lehet fogadtatni. Lakossági felhasználása nem széles körű, pedig a kandallók, cserépkályhák, valamint a vegyes tüzelésű kazánok jó tüzelőanyaga lenne.
A már bekövetkezett és a jövőben is várható energiahordozó árváltozások következtében minden bizonnyal nagy kereslet várható ezen környezetbarát tüzelőanyag iránt. Egyben a fafeldolgozást végző kis- és középüzemek (elsősorban asztalosipari vállalatok, vállalkozások) a hulladék hasznosításának egy újabb, jövedelemforrást biztosító megoldásaként alkalmazhatják a fahulladék brikettáló gépeket. A brikettgyártás elterjedésére hazánk mezőgazdasági és ipari adottságai kiválóak, így fontos, hogy éljenek az ebben rejlő lehetőségekkel, különösen olyan környezetben, mely megköveteli az ésszerű és hatékony energiagazdálkodást.