A versenyképesség megőrzése és erősítése mind az ország, mind a tőkepiac alapvető érdeke. Ezen kihívás egyik eredménye a 2005-ben létrejött tőzsdei integráció. A modern távkereskedési rendszeréhez (MMTS I-II.) a világ bármely pontjáról nyitott interface-en keresztül kapcsolódhatnak a piaci szereplők, így akár az egyéni vagy intézményi befektetők, mezőgazdasági termelők, spekulánsok is. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők, feldolgozók ki tudják használni a tőzsde adta lehetőségeket és az árbiztosításuk reményében hedge (fedezeti), illetve opciós ügyleteket tudjanak kötni eredményesen, először meg kell ismerniük a jelentős átalakuláson átesett – és folyamatosan változó – tőzsde alapvető működését. A Budapesti Értéktőzsde jelenlegi stratégiájának célja, hogy hosszútávon a hazai pénz- és tőkepiaci kultúra alakításának meghatározó szereplője maradjon. Ennek érdekében kiszolgálja a forrást bevonni kívánó gazdasági társaságokat és a befektetők minél szélesebb rétegét.
Blog
-
Kihívások és távlatok a szőlő- és bortermelésben
Az Európai Unió a világ legnagyobb bortermelője, fogyasztója, exportőre. Ez az ágazat olyan különleges terméket tesz a fogyasztó asztalára, melynek előállítását sokan nem csupán mesterségnek, de művészetnek is tekintenek. Szorosan hozzátartozik Európa hagyományaihoz, kultúrájához, történelméhez, és nagy tudású, megszállott emberek százezreinek nyújt megélhetést. Nincsen olyan növény, amely a szőlőnél több hozzáadott értéket képes produkálni.
-
Kialakulóban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
Magyarország fejlődésének megvalósítására példátlan lehetőség nyílik az elkövetkezendő években. Ebben nagy szerepet játszik a vidékfejlesztési források hatékony felhasználása. Ennek érdekében a résztvevő önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket, helyi közösségeket, vagyis a szereplőket és a fejlesztési folyamatokat célszerű hálózatba tömörítve működtetni, az európai uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelően. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat intézményrendszere, amely információáramlással, tanácsadással, tapasztalatok és a gyakorlatok cseréjével, képzéssel, térségközi és nemzetek közötti együttműködéssel, projektgenerálással, többszereplős fejlesztésekkel, folyamatsegítéssel, partnerség elvén nyugvó együttműködés ösztönzésével segíti a vidékfejlesztés hatékony megvalósítását.