Ha a Magyarországon jelenleg tervezett összes bioetanol- és biodízel-üzem felépül, akkor kb. 2,6-3 millió tonna bioetanol és 400 ezer tonna biodízel előállítása válik lehetővé. Ez a mennyiség amellett, hogy jelentősen meghaladja a hazai 2010-es 5,75%-os bekeverési arányhoz szükséges mennyiséget, inputigényét tekintve már középtávon is jelentős importot tehet szükségessé. Ennek árfelhajtó hatása befolyásolhatja egyrészt a biohajtóanyag-előállítás gazdaságosságát, másrészt az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban feszültségeket eredményezhet. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy milyenek a lehetőségek és a korlátok a biohajtóanyagok inputjában.
Blog
-
A biomassza témakör margójára
A biomassza hasznosítására irányuló, 80-as évek közepén készült feldolgozás felfogását és megoldásait, valamint napjaink kezdeményezéseit összehasonlítva szembetűnő, hogy
– a régebbi feldolgozás az elsődleges, másodlagos, harmadlagos biomassza komplex hasznosítását, ezen belül az élelmiszer-ellátás elsődlegességét hangsúlyozta, addig napjainkra az egyoldalúság jellemző, energetikai céllal;
– a korábbi felmérés az energianyerés valamennyi lehetőségével, feltételeivel, gazdaságosságával számolt, addig napjainkban a bioetanol, a biodízel és az égetés került előtérbe;
– míg az első kezdeményezés a melléktermékek és hulladékok hasznosításának nagy teret szentelt, napjaink megoldási kísérletei a szántóföldi főtermékekre és a fa felhasználására irányulnak;
– a biomassza jövőbeni ésszerű hasznosításában a hosszabb távú gondolkodás, a fenntarthatóság, a hatékonyság, decentralizáció, diverzifikáció érvényesítése, az újabb eljárások (másodlagos generációs üzemanyagok, lignocellulóz, mező-erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosítása), az érdekek, célok harmonizálása ajánlatos, az élelmiszerellátás biztonsági és a klímaváltozás (légkörvédelem, alkalmazkodás) igényeinek kielégítésével. -
A paradigmaváltás szükségességének jelei a mezőgazdaságban
A paradigmaváltás szükségességét jelzi a mezőgazdaságban a lakto-vegetariánus táplálkozási forma terjedése, ami érinti az alapanyag-termelést, a környezetet, a szociális aspektusokat, a gazdag-szegény, a fejlett-fejletlen országok stb. viszonyát, a gazdálkodók jövedelmét, az üzemek számának csökkenését. Az előzőnél nem kisebb jelentőségű és kényszerítő körülmény a természet- és környezetvédelem határozott előtérbe kerülése és a globális klímaváltozás ténye.
-
Kialakulóban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
Magyarország fejlődésének megvalósítására példátlan lehetőség nyílik az elkövetkezendő években. Ebben nagy szerepet játszik a vidékfejlesztési források hatékony felhasználása. Ennek érdekében a résztvevő önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket, helyi közösségeket, vagyis a szereplőket és a fejlesztési folyamatokat célszerű hálózatba tömörítve működtetni, az európai uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelően. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat intézményrendszere, amely információáramlással, tanácsadással, tapasztalatok és a gyakorlatok cseréjével, képzéssel, térségközi és nemzetek közötti együttműködéssel, projektgenerálással, többszereplős fejlesztésekkel, folyamatsegítéssel, partnerség elvén nyugvó együttműködés ösztönzésével segíti a vidékfejlesztés hatékony megvalósítását.