Blog

  • A fontosabb hazai termékpályák áralkuinak jellemzői

    A termékpályák tagoltsága, a termékpálya-fázisok eltérő koncentráltságából fakadó piaci formák a tevékenységi láncban kialakult áralkukat, valamint az elérhető árnyereséget, illetve árveszteséget meghatározzák. A számítási eredményeket a piac szereplőinek véleményével ütköztető vizsgálataink megerősítik, hogy a termékek túlnyomó részénél az erőfölény a legkoncentráltabb oldalnál, a kereskedelmi fázisban található. A kiskereskedelmi láncok nem csak egyértelműen árvezetők, de egyben a feldolgozott termékek importárain keresztül az egész vertikum áralakulását meghatározzák. A termelői és feldolgozói fázis között – nagyon kevés kivétellel – az árnyereség a feldolgozóknál figyelhető meg.
    Az ágazati szintű erőfölény vizsgálataink szerint termékenként erősen differenciált, egy része instabil és könnyen átfordulhat – elsősorban a feldolgozó és kereskedelmi fázis között – a vertikális partnerszinthez. Egyéb tényezők – így az időjárás függvényében alakuló terméshozamok – is befolyásolhatják az áralakulást olyan mértékben, hogy az a piaci erőfölény áthelyeződését eredményezheti. A vizsgált termékpályák többségénél megállapítható, hogy a szomszédos fázisok árai közötti „ártávolság” – ami árváltozások hiányában stabil lenne – két ársokk között nem tud teljesen kiegyenlítődni. Emiatt a gyengébb pozícióban lévő piaci oldal tartósan nem képes számára értékarányosnak tekinthető árakat elérni, és idővel ehhez a helyzethez igazítja árkalkulációit is, ami termékeik árának folyamatos értékvesztésével jár. A mezőgazdasági termelők körében a vázolt helyzetre végleges megoldást a piaci pozíciójukat megerősítő és stabilizáló termelői szerveződések jelenthetnek.

  • A juhok mesterséges termékenyítésének és ivarzás indukálásának ökonómiai elemzése

    A szerzők vizsgálataikban a hazai juhtenyésztés jövedelmezőségének és versenyképességének javítása érdekében két biotechnikai eljárás – az ivarzás indukálás és a mesterséges termékenyítés – gyakorlati alkalmazásával és ökonómiai elemzésével foglalkoztak. Magyar merinó juhokat, továbbá lacaune és lacaune keresztezett jerkéket próbáltak vemhesíteni szezonon kívül, május végén, ivarzás indukálás után. Így az állatokat a szokásos vemhesítési periódus előtt, négy hónappal korábban vették tenyésztésbe, megcélozva ezzel a magasabb vágóállat felvásárlási árakat. A kezelések költségét jelentős mértékben meghaladta a bárányonként elérhető extraprofit, amit a decemberi – keresleti piacra történő – bárány értékesítéskor értek el, ráadásul a laktációs idő és a kifejt tej mennyiségének növelésével további bevételre tettek szert a lacaune állománynál.
    Azok a tenyésztők, akik megfelelő tartási és takarmányozási körülményekkel rendelkeznek, eredményesen próbálkozhatnak a különböző biotechnikai eljárások alkalmazásával, ezzel lehetőség nyílik a juhtenyésztés jövedelmezőségének fokozására.

  • Gyümölcsfogyasztás a jövedelem függvényében

    A gyümölcsök fogyasztása 1993 és 1997 között fokozatosan visszaesett 65 kg-ról 49 kg-ra, majd emelkedésnek indult. Ez a folyamat egészen 2003-ig tartott, amikor 72 kg volt a fejenkénti fogyasztás. A termékek közül legtöbbet almából fogyasztunk, átlagosan 15 kg-ot fejenként, ennek a mennyiségnek valamivel több mint fele fogy el déligyümölcsökből és ettől is kevesebb görögdinnyéből, a többi gyümölcs jóval ezen értékek alatt található. A különböző szegmensek fogyasztási ingadozásai alapján elmondható, hogy a magasabb jövedelműek fogyasztása mindig stabilabb (a fogyasztás átlagához viszonyítva, százalékban kifejezve). Abszolút mércével viszont (az átlagtól való, kg-ban mért eltérés alapján) a magasabb jövedelműek fogyasztása nagyobb mértékben ingadozik, és így a teljes fogyasztást is nagyobb mértékben befolyásolják. A gyümölcsöket a piac differenciáltsága és a fogyasztás ingadozása alapján két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba az ingadozó fogyasztású és differenciált piacú gyümölcsök tartoznak. A 2. csoportba pedig azok a termékek kerültek, amelyek fogyasztása kevésbé változik és a piacuk is kevésbé differenciált.

  • A Somogy megyei vadásztársaságok költségei és bevételei

    Az elemzés szerint a Somogy megyei vadásztársaságok nyereségesek voltak. Az összköltség szignifikánsan (p<0,05) befolyásolta a bevételek nagyságát. A vizsgált időtartam alatt a legnagyobb bevételi forrás (értékben, arányban) a külföldi bérvadásztatásból, a legjelentősebb kiadás a vadgazdálkodási költségből származott. A 2004. évben a nagymértékű kiadásnövekedést a Somogy megyei vadásztársaságok kompenzálták, de az eltérő adottságok és lehetőségek miatt, a felmerült problémát a társaságok különböző módon oldották meg (pl. tagdíj növelésével, a vaddisznóhajtás értékesítésével, tárgyi eszközök értékesítésével, a vadgazdálkodási költség csökkentése segítségével). A kutatás kvalitatív részéből (a mélyinterjúkból) kiderült, hogy a vadásztársaságok anyagi tartalékai (pl. a pénztartalék, az eszközállomány) a 2005. év végére jelentősen lecsökkentek, és szinte minden esetben felmerült az a kérdés, hogy a jövőben milyen forrásból, illetve miként finanszírozzák a folyamatosan növekedő költségeket?

  • Gondolatok a tudomány és a felsőoktatás kérdéseiről folyó vitához

    A magyar felsőoktatás és a tudományos kutatás eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek között megfelelő együttműködés jöjjön létre. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az akadémiai kutatóintézetek tekintetében – gondos előkészítést követően – azoknak a kialakítandó kutatóegyetemekbe való integrálása lenne a célszerű megoldás. Az integráció társadalmi hatékonysága egyértelműnek tűnik, mert az egyetemek szellemi és tárgyi infrastruktúrája jelentősen megerősödne, külföldi kapcsolatrendszerük pedig ugrásszerűen javulna. Mindez a magyar felsőoktatás „innovatív tudásvagyonát”, nemzetközi versenyképességét – főként az MSc és a PhD képzés tekintetében – jelentősen növelné. Az MTA intézménye fennmaradna, működését azonban a fejlett nyugati országok gyakorlatához kellene igazítani.

  • Biomasszából előállított folyékony üzemanyagok hazai termőföldigénye és gazdaságossága

    Számításaink alapján a jelenleg preferált repce-biodízel, valamint erjesztéssel előállított bioetanol technológiák egyrészt nem fedezik a hazai szükségletet, másrészt távlatilag nem versenyképesek a jelenleg még fejlesztési stádiumban lévő Biomass-to-Liquid technológiával. Olajos magvakból előállított biodízel, valamint erjesztett bioetanol-üzemek nagyobb számban történő létesítése számításaink alapján nemzetgazdasági szempontból alapjaiban elhibázott lépésnek tűnik.

  • Költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer

    Az MTA TAKI – MTA MGKI új költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerét az elmúlt 40 évben beállított hazai szabadföldi trágyázási tartamkísérletekben kapott összefüggésekre alapozva hoztuk létre. Szabadföldi kísérletekben való tesztelését (az új fajtákhoz, hibridekhez hasonlóan) 2004 és 2006 között jellegzetes hazai talajokon, őszi búza, kukorica és tavaszi árpa jelzőnövényekkel, a Nemzetközi Foszfor Intézet (IMPHOS) finanszírozásával végeztük el. Az összehasonlításban standard szaktanácsadási rendszerekként a Horváth József nevével fémjelzett Talajerőgazdálkodás Kkt rendszere és még inkább a MÉM NAK Intenzív rendszere szolgáltak. Az MTA TAKI – MTA MGKI új rendszer igazolta a megalkotásakor alkalmazott alapelvek, összefüggések helyes voltát: a MÉM NAK intenzív rendszer NPK adagjainak 40-60%-ával a MÉM NAK rendszerrel elérttel azonos, nagy termésszinteket biztosított, és alkalmazásával területegységenként a legnagyobb nettó jövedelmeket lehetett elérni.

  • Földreformok a világban és Magyarországon

    A földreformok különböző formában és hatékonysággal lezajlottak a 20. században. A világgazdaság perifériáján elhelyezkedő országok földreformjainak mozgatórugója elsősorban a politikában keresendő. A gazdasági indíttatású reformok kis számban fordultak elő, de ezek mögött is megtalálható a politikai akarat. Akár az ázsiai, akár a dél-amerikai megoldásokat vizsgáljuk, számos pontban hasonlóságot találhatunk a hazánkban, az elmúlt évszázadban lezajlott folyamatokkal. A szegénység megszűntetésére tett kísérletek a világ más régióiban is fontos szerepet töltöttek be. A földreformok mellékhatásai sok esetben a vidéket sújtották, holott elsődleges célja a vidék felzárkóztatása lett volna. A feldarabolásból eredően a bérmunkások elvesztették munkahelyüket, a sokszereplős gazdaságban a lobbyerő elveszett, a létrejött üzemek gyakran életképtelennek bizonyultak. A reformokban fontos kérdés a legitimitás, hiszen az uralkodó elit számára igazolni kell az intézkedések jogszerűségét.

  • Megjelent a Gazdálkodás Jubileumi Évkönyve

    2007. áprilisában volt ötven éve annak, hogy a Gazdálkodás első száma napvilágot látott. Ebből az alkalomból a Szerkesztőbizottság 2007. április 25-26-án Mosonmagyaróváron tudományos konferenciát szervezett, melynek anyaga különkiadásban megjelent. A jeles évfordulóról jubileumi évkönyv kiadásával is megemlékeztek.
    „Gazdálkodás Jubileumi Évkönyve, 1957-2007.” Szerkesztő: Csete László és Tenk Antal, Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Gyöngyös, 2007. 163 o.

  • A társadalmi aszimmetriák feltárása és kezelése

    „A társadalmi aszimmetriák feltárása és kezelése közgazdasági és más eszközökkel” című doktori program bejelentésére két évvel ezelőtt került sor. Már több doktori téma kidolgozása indult el a programon belül. A vizsgálatok tárgyát az összefüggő kistérségek képezik, amelyek ökológia, ökonómiai, társadalmi és szociális szempontból közösen kezelhető egységet képeznek. Az így lehatárolható térségek egy-egy témát képviselnek, majd ezek vertikális feldolgozásában a különféle állapotjellemzők (gazdasági, népesedési, foglalkoztatási, jövedelmi stb.) értékelését adják. Végül a program teljes szintézise útján jöhetnek létre a gyakorlati végkövetkeztetések a kezelés módjára, az ajánlott intézkedésekre, a szükséges beavatkozásokra és a folyamatok célszerű befolyásolására. A program gyakorlati irányultsága mellett elméletileg is pozícionált vidékfejlesztés, ami társadalomtudományi alapját képezi a felsőoktatás idevonatkozó diszciplínáinak.