Magyarország fejlődésének megvalósítására példátlan lehetőség nyílik az elkövetkezendő években. Ebben nagy szerepet játszik a vidékfejlesztési források hatékony felhasználása. Ennek érdekében a résztvevő önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket, helyi közösségeket, vagyis a szereplőket és a fejlesztési folyamatokat célszerű hálózatba tömörítve működtetni, az európai uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelően. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat intézményrendszere, amely információáramlással, tanácsadással, tapasztalatok és a gyakorlatok cseréjével, képzéssel, térségközi és nemzetek közötti együttműködéssel, projektgenerálással, többszereplős fejlesztésekkel, folyamatsegítéssel, partnerség elvén nyugvó együttműködés ösztönzésével segíti a vidékfejlesztés hatékony megvalósítását.
Blog
-
A társadalmi aszimmetriák feltárása és kezelése
„A társadalmi aszimmetriák feltárása és kezelése közgazdasági és más eszközökkel” című doktori program bejelentésére két évvel ezelőtt került sor. Már több doktori téma kidolgozása indult el a programon belül. A vizsgálatok tárgyát az összefüggő kistérségek képezik, amelyek ökológia, ökonómiai, társadalmi és szociális szempontból közösen kezelhető egységet képeznek. Az így lehatárolható térségek egy-egy témát képviselnek, majd ezek vertikális feldolgozásában a különféle állapotjellemzők (gazdasági, népesedési, foglalkoztatási, jövedelmi stb.) értékelését adják. Végül a program teljes szintézise útján jöhetnek létre a gyakorlati végkövetkeztetések a kezelés módjára, az ajánlott intézkedésekre, a szükséges beavatkozásokra és a folyamatok célszerű befolyásolására. A program gyakorlati irányultsága mellett elméletileg is pozícionált vidékfejlesztés, ami társadalomtudományi alapját képezi a felsőoktatás idevonatkozó diszciplínáinak.
-
Élelmiszer-biztonság és -minőség a WTO tükrében
Az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek egyedülállóak abban, hogy potenciális biológiai veszélyt jelentenek az emberi, növényi, állati egészségre. Az egészségi kockázatok kivédésére szánt SPS intézkedések azonban potenciális kereskedelmi korlátot jelentenek. Az 1995. évi SPS megállapodás a korlátok visszaszorítását tűzte ki célul. A piaci korlátok csökkenése szerény volt, mégis nagy figyelem fordult az SPS intézkedések felé a kereskedelmi tárgyalások alkalmából.
-
A hazai tejtermelő tehenészetekben alkalmazott tartás- és üzemeltetéstechnológiák értékelése
Az elvégzett értékelés alátámasztja a szakirodalmakban is olvasható véleményeket, miszerint ma már csak a kényelmes fekhelyű színszerű istállókban, kötetlenül tartott és magas fokon automatizált fejőállásokban fejt állományokkal van esély a versenyképes, fenntartható tejtermelésre, feltételezve természetesen a korszerű fajtát és az igényes takarmányozást. Ennek a tartás- és üzemeltetés-technológiai korszerűségi követelménynek csak a színszerű istállóban, almozott kötetlen tartás és a színszerű istállókban almozatlan kötetlen tartás tudnak eleget tenni. Közülük az alommentes változat – amellyel elsősorban a prognosztizált klímaváltozás miatt kell foglalkozni – még további vizsgálatokat is kíván. Építési, hőszigetelési, klimatizálási és üzemeltetési többletköltségeit a fajlagos hozamok növelésén és a minőségi mutatók javításán kívül a magasabb fokú gépesítéssel elérhető nagyobb munkatermelékenységgel és a telepi trágyakezelés korszerűbb – környezetvédelmi bírságot is elkerülő – megoldásaival és más racionalizálásokkal valószínűsíthetően ellensúlyozni lehet majd. Tapasztalatszerzés céljából szükségesnek látszik ezért egy ezt célzó K+F munka beindítása és egy a klímaváltozásra „felkészülő” tehenészeti telep konkrét megtervezése, felépítése, üzemeltetése és tartós üzemi vizsgálata.
-
Miért nem legeltetik a tejelő teheneket?
A hazai gyepgazdálkodás fejlesztése – a nyugat-európai színvonaltól elmaradó részaránya és minősége következtében is – fontos feladat lenne, de a gazdálkodók a tejelő-állomány legelőre (is) alapozott takarmányozásában, a legeltetés gyakorlatának visszaállításában nem látnak jövőt. Legeltetést – a tejelő állományoknál – szinte csak a növendékek esetében alkalmaznak, jóllehet a gazdálkodók döntő hányada csatlakozott az egységes területalapú támogatás igénybevétele mellett valamelyik, a gyepterületeket, illetve gyephasználatot érintő célprogramhoz is. Véleményünk szerint a megoldást segítheti a magyar tarka fajta felkarolása, illetve a húsmarhatartás. Tejelő tehenek legeltetésére a jó legelőkkel rendelkező, 20-30 tehenet tartó gazdaságok gondolhatnak.
-
Gyümölcsfogyasztás a jövedelem függvényében
A gyümölcsök fogyasztása 1993 és 1997 között fokozatosan visszaesett 65 kg-ról 49 kg-ra, majd emelkedésnek indult. Ez a folyamat egészen 2003-ig tartott, amikor 72 kg volt a fejenkénti fogyasztás. A termékek közül legtöbbet almából fogyasztunk, átlagosan 15 kg-ot fejenként, ennek a mennyiségnek valamivel több mint fele fogy el déligyümölcsökből és ettől is kevesebb görögdinnyéből, a többi gyümölcs jóval ezen értékek alatt található. A különböző szegmensek fogyasztási ingadozásai alapján elmondható, hogy a magasabb jövedelműek fogyasztása mindig stabilabb (a fogyasztás átlagához viszonyítva, százalékban kifejezve). Abszolút mércével viszont (az átlagtól való, kg-ban mért eltérés alapján) a magasabb jövedelműek fogyasztása nagyobb mértékben ingadozik, és így a teljes fogyasztást is nagyobb mértékben befolyásolják. A gyümölcsöket a piac differenciáltsága és a fogyasztás ingadozása alapján két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba az ingadozó fogyasztású és differenciált piacú gyümölcsök tartoznak. A 2. csoportba pedig azok a termékek kerültek, amelyek fogyasztása kevésbé változik és a piacuk is kevésbé differenciált.
-
A Somogy megyei vadásztársaságok költségei és bevételei
Az elemzés szerint a Somogy megyei vadásztársaságok nyereségesek voltak. Az összköltség szignifikánsan (p<0,05) befolyásolta a bevételek nagyságát. A vizsgált időtartam alatt a legnagyobb bevételi forrás (értékben, arányban) a külföldi bérvadásztatásból, a legjelentősebb kiadás a vadgazdálkodási költségből származott. A 2004. évben a nagymértékű kiadásnövekedést a Somogy megyei vadásztársaságok kompenzálták, de az eltérő adottságok és lehetőségek miatt, a felmerült problémát a társaságok különböző módon oldották meg (pl. tagdíj növelésével, a vaddisznóhajtás értékesítésével, tárgyi eszközök értékesítésével, a vadgazdálkodási költség csökkentése segítségével). A kutatás kvalitatív részéből (a mélyinterjúkból) kiderült, hogy a vadásztársaságok anyagi tartalékai (pl. a pénztartalék, az eszközállomány) a 2005. év végére jelentősen lecsökkentek, és szinte minden esetben felmerült az a kérdés, hogy a jövőben milyen forrásból, illetve miként finanszírozzák a folyamatosan növekedő költségeket?
-
Gondolatok a tudomány és a felsőoktatás kérdéseiről folyó vitához
A magyar felsőoktatás és a tudományos kutatás eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek között megfelelő együttműködés jöjjön létre. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az akadémiai kutatóintézetek tekintetében – gondos előkészítést követően – azoknak a kialakítandó kutatóegyetemekbe való integrálása lenne a célszerű megoldás. Az integráció társadalmi hatékonysága egyértelműnek tűnik, mert az egyetemek szellemi és tárgyi infrastruktúrája jelentősen megerősödne, külföldi kapcsolatrendszerük pedig ugrásszerűen javulna. Mindez a magyar felsőoktatás „innovatív tudásvagyonát”, nemzetközi versenyképességét – főként az MSc és a PhD képzés tekintetében – jelentősen növelné. Az MTA intézménye fennmaradna, működését azonban a fejlett nyugati országok gyakorlatához kellene igazítani.
-
Biomasszából előállított folyékony üzemanyagok hazai termőföldigénye és gazdaságossága
Számításaink alapján a jelenleg preferált repce-biodízel, valamint erjesztéssel előállított bioetanol technológiák egyrészt nem fedezik a hazai szükségletet, másrészt távlatilag nem versenyképesek a jelenleg még fejlesztési stádiumban lévő Biomass-to-Liquid technológiával. Olajos magvakból előállított biodízel, valamint erjesztett bioetanol-üzemek nagyobb számban történő létesítése számításaink alapján nemzetgazdasági szempontból alapjaiban elhibázott lépésnek tűnik.