Ha a Magyarországon jelenleg tervezett összes bioetanol- és biodízel-üzem felépül, akkor kb. 2,6-3 millió tonna bioetanol és 400 ezer tonna biodízel előállítása válik lehetővé. Ez a mennyiség amellett, hogy jelentősen meghaladja a hazai 2010-es 5,75%-os bekeverési arányhoz szükséges mennyiséget, inputigényét tekintve már középtávon is jelentős importot tehet szükségessé. Ennek árfelhajtó hatása befolyásolhatja egyrészt a biohajtóanyag-előállítás gazdaságosságát, másrészt az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban feszültségeket eredményezhet. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy milyenek a lehetőségek és a korlátok a biohajtóanyagok inputjában.
Blog
-
Költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer
Az MTA TAKI – MTA MGKI új költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerét az elmúlt 40 évben beállított hazai szabadföldi trágyázási tartamkísérletekben kapott összefüggésekre alapozva hoztuk létre. Szabadföldi kísérletekben való tesztelését (az új fajtákhoz, hibridekhez hasonlóan) 2004 és 2006 között jellegzetes hazai talajokon, őszi búza, kukorica és tavaszi árpa jelzőnövényekkel, a Nemzetközi Foszfor Intézet (IMPHOS) finanszírozásával végeztük el. Az összehasonlításban standard szaktanácsadási rendszerekként a Horváth József nevével fémjelzett Talajerőgazdálkodás Kkt rendszere és még inkább a MÉM NAK Intenzív rendszere szolgáltak. Az MTA TAKI – MTA MGKI új rendszer igazolta a megalkotásakor alkalmazott alapelvek, összefüggések helyes voltát: a MÉM NAK intenzív rendszer NPK adagjainak 40-60%-ával a MÉM NAK rendszerrel elérttel azonos, nagy termésszinteket biztosított, és alkalmazásával területegységenként a legnagyobb nettó jövedelmeket lehetett elérni.
-
Földreformok a világban és Magyarországon
A földreformok különböző formában és hatékonysággal lezajlottak a 20. században. A világgazdaság perifériáján elhelyezkedő országok földreformjainak mozgatórugója elsősorban a politikában keresendő. A gazdasági indíttatású reformok kis számban fordultak elő, de ezek mögött is megtalálható a politikai akarat. Akár az ázsiai, akár a dél-amerikai megoldásokat vizsgáljuk, számos pontban hasonlóságot találhatunk a hazánkban, az elmúlt évszázadban lezajlott folyamatokkal. A szegénység megszűntetésére tett kísérletek a világ más régióiban is fontos szerepet töltöttek be. A földreformok mellékhatásai sok esetben a vidéket sújtották, holott elsődleges célja a vidék felzárkóztatása lett volna. A feldarabolásból eredően a bérmunkások elvesztették munkahelyüket, a sokszereplős gazdaságban a lobbyerő elveszett, a létrejött üzemek gyakran életképtelennek bizonyultak. A reformokban fontos kérdés a legitimitás, hiszen az uralkodó elit számára igazolni kell az intézkedések jogszerűségét.
-
Megjelent a Gazdálkodás Jubileumi Évkönyve
2007. áprilisában volt ötven éve annak, hogy a Gazdálkodás első száma napvilágot látott. Ebből az alkalomból a Szerkesztőbizottság 2007. április 25-26-án Mosonmagyaróváron tudományos konferenciát szervezett, melynek anyaga különkiadásban megjelent. A jeles évfordulóról jubileumi évkönyv kiadásával is megemlékeztek.
„Gazdálkodás Jubileumi Évkönyve, 1957-2007.” Szerkesztő: Csete László és Tenk Antal, Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Gyöngyös, 2007. 163 o. -
A társadalmi aszimmetriák feltárása és kezelése
„A társadalmi aszimmetriák feltárása és kezelése közgazdasági és más eszközökkel” című doktori program bejelentésére két évvel ezelőtt került sor. Már több doktori téma kidolgozása indult el a programon belül. A vizsgálatok tárgyát az összefüggő kistérségek képezik, amelyek ökológia, ökonómiai, társadalmi és szociális szempontból közösen kezelhető egységet képeznek. Az így lehatárolható térségek egy-egy témát képviselnek, majd ezek vertikális feldolgozásában a különféle állapotjellemzők (gazdasági, népesedési, foglalkoztatási, jövedelmi stb.) értékelését adják. Végül a program teljes szintézise útján jöhetnek létre a gyakorlati végkövetkeztetések a kezelés módjára, az ajánlott intézkedésekre, a szükséges beavatkozásokra és a folyamatok célszerű befolyásolására. A program gyakorlati irányultsága mellett elméletileg is pozícionált vidékfejlesztés, ami társadalomtudományi alapját képezi a felsőoktatás idevonatkozó diszciplínáinak.
-
Élelmiszer-biztonság és -minőség a WTO tükrében
Az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek egyedülállóak abban, hogy potenciális biológiai veszélyt jelentenek az emberi, növényi, állati egészségre. Az egészségi kockázatok kivédésére szánt SPS intézkedések azonban potenciális kereskedelmi korlátot jelentenek. Az 1995. évi SPS megállapodás a korlátok visszaszorítását tűzte ki célul. A piaci korlátok csökkenése szerény volt, mégis nagy figyelem fordult az SPS intézkedések felé a kereskedelmi tárgyalások alkalmából.
-
A hazai tejtermelő tehenészetekben alkalmazott tartás- és üzemeltetéstechnológiák értékelése
Az elvégzett értékelés alátámasztja a szakirodalmakban is olvasható véleményeket, miszerint ma már csak a kényelmes fekhelyű színszerű istállókban, kötetlenül tartott és magas fokon automatizált fejőállásokban fejt állományokkal van esély a versenyképes, fenntartható tejtermelésre, feltételezve természetesen a korszerű fajtát és az igényes takarmányozást. Ennek a tartás- és üzemeltetés-technológiai korszerűségi követelménynek csak a színszerű istállóban, almozott kötetlen tartás és a színszerű istállókban almozatlan kötetlen tartás tudnak eleget tenni. Közülük az alommentes változat – amellyel elsősorban a prognosztizált klímaváltozás miatt kell foglalkozni – még további vizsgálatokat is kíván. Építési, hőszigetelési, klimatizálási és üzemeltetési többletköltségeit a fajlagos hozamok növelésén és a minőségi mutatók javításán kívül a magasabb fokú gépesítéssel elérhető nagyobb munkatermelékenységgel és a telepi trágyakezelés korszerűbb – környezetvédelmi bírságot is elkerülő – megoldásaival és más racionalizálásokkal valószínűsíthetően ellensúlyozni lehet majd. Tapasztalatszerzés céljából szükségesnek látszik ezért egy ezt célzó K+F munka beindítása és egy a klímaváltozásra „felkészülő” tehenészeti telep konkrét megtervezése, felépítése, üzemeltetése és tartós üzemi vizsgálata.
-
Miért nem legeltetik a tejelő teheneket?
A hazai gyepgazdálkodás fejlesztése – a nyugat-európai színvonaltól elmaradó részaránya és minősége következtében is – fontos feladat lenne, de a gazdálkodók a tejelő-állomány legelőre (is) alapozott takarmányozásában, a legeltetés gyakorlatának visszaállításában nem látnak jövőt. Legeltetést – a tejelő állományoknál – szinte csak a növendékek esetében alkalmaznak, jóllehet a gazdálkodók döntő hányada csatlakozott az egységes területalapú támogatás igénybevétele mellett valamelyik, a gyepterületeket, illetve gyephasználatot érintő célprogramhoz is. Véleményünk szerint a megoldást segítheti a magyar tarka fajta felkarolása, illetve a húsmarhatartás. Tejelő tehenek legeltetésére a jó legelőkkel rendelkező, 20-30 tehenet tartó gazdaságok gondolhatnak.
-
Gyümölcsfogyasztás a jövedelem függvényében
A gyümölcsök fogyasztása 1993 és 1997 között fokozatosan visszaesett 65 kg-ról 49 kg-ra, majd emelkedésnek indult. Ez a folyamat egészen 2003-ig tartott, amikor 72 kg volt a fejenkénti fogyasztás. A termékek közül legtöbbet almából fogyasztunk, átlagosan 15 kg-ot fejenként, ennek a mennyiségnek valamivel több mint fele fogy el déligyümölcsökből és ettől is kevesebb görögdinnyéből, a többi gyümölcs jóval ezen értékek alatt található. A különböző szegmensek fogyasztási ingadozásai alapján elmondható, hogy a magasabb jövedelműek fogyasztása mindig stabilabb (a fogyasztás átlagához viszonyítva, százalékban kifejezve). Abszolút mércével viszont (az átlagtól való, kg-ban mért eltérés alapján) a magasabb jövedelműek fogyasztása nagyobb mértékben ingadozik, és így a teljes fogyasztást is nagyobb mértékben befolyásolják. A gyümölcsöket a piac differenciáltsága és a fogyasztás ingadozása alapján két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba az ingadozó fogyasztású és differenciált piacú gyümölcsök tartoznak. A 2. csoportba pedig azok a termékek kerültek, amelyek fogyasztása kevésbé változik és a piacuk is kevésbé differenciált.