A mezőgazdaságra, s általában az élelemtermelésre is egyre élesedő, globalizálódó verseny vár. Ez magyarázza, hogy az európai agrárpolitika eszményei és realitásai mindinkább konfliktusba kerülnek, és ez az oka a KAP állandó reformjainak, ezzel függenek össze a verseny torzításai, valamint a KAP következetlenségei is. A magyar helyzetet, s a fejlődési lehetőségeket is – ezeken túlmenően –az örökölt versenyhátrányok és a felemás csatlakozási felkészülés miatti új kihívások is befolyásolják. A versenyben való leszakadás megelőzése szempontjából fontos év 2007, amikor is át kell alakítani a nemzeti támogatási rendszert; a nemzeti kiegészítő támogatások (top up) rendszerét; illetve elő kell készíteni az uniós közvetlen támogatási rendszer, az ún. SAPS rendszer átalakítását. A felzárkózás, a piacok és a munkahelyek megtartásának esélye megalapozható a mintegy 1400 Mrd Ft-ot kitevő vidékfejlesztési források ésszerű elköltésével.
Blog
-
A mezőgazdasági jövedelmek az Európai Unió tagállamaiban
A számítások rendkívül pozitív képet mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségéről 2004-ben, az újonnan csatlakozó országok mindegyikében. A jövedelemnövekedés hátterében egyrészt a nagyobb átlaghozamok állnak – melyek a rendkívül kedvező időjárási feltételeknek köszönhetők –, másrészt az előző évihez képest mintegy 73%-kal megemelkedett uniós támogatások.
-
A földbérleti díj és a föld árának alakulása
A Gyöngyösi Kistérségben végzett felmérés tapasztalatai azt mutatták, hogy élénkült a kistérség földpiaca. A földbérleti díjak és árak egyaránt emelkedő tendenciát mutattak, szélsőséges ingadozások mellett. A vizsgált időszakban értékesítettek termőföldet hektáronként 80 ezer forintért és 4,5 millió forintért is. Egyszerre van jelen a földtől való mindenároni szabadulás és a vétel szándéka. A jövőre nézve a földár és a haszonbérleti díj növekedése várható, de ez az EU átlag alatt alakul hosszabb távon is. A föld birtoklása – helyzetétől függően – a jövőben kimagasló hozamot biztosíthat, és várhatóan meghaladja a lekötött bankbetétek hozamát, sőt esetenként extraprofit is elérhető. A termelőeszközök közül ma már csak a földingatlan és a munkaerő alulértékelt Magyarországon. Ezért – véleményünk szerint – a földingatlan kínálkozik utolsó befektetési lehetőségként extraprofit eléréséhez.
A Gyöngyösi Kistérségben végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a föld árának és bérének mérsékelt növekedésében szerepet játszott az ágazat jövedelmezősége, a kínálat és kereslet egyidejűsége, az elaprózott birtokszerkezet, a nagymértékű osztatlan közös tulajdon aránya, a tőkeerős külföldi vásárlókra, belföldi társas vállalkozásokra vonatkozó földszerzési tilalom, jelentős területek parlagon hagyása, a tulajdonszerzés-, a földterület későbbi hasznosítási céljai, a föld kedvező területi elhelyezkedése, hosszabbodó bérleti szerződések, a területalapú állami támogatás megjelenése, annak mértékének évenkénti növekedése, a földért életjáradékot program és az NFA által alkalmazandó földbérleti díj.
-
A gabonapiaci kereslet szereplőinek átalakulása
A tanulmány bemutatja a hazai gabona keresletében bekövetkezett vertikális és horizontális átrendeződést és annak hatásait. A kérdőíves megkeresés és a mélyinterjúkból született válaszokat felhasználva, klaszteranalízis segítségével lehetővé vált a felvásárlói oldalon álló szereplők tipizálása, továbbá az áralku döntéseik modellezése. Megállapítható, hogy a gabonapiacon elsősorban a nagy kereskedelmi cégek és holdingok az árvezetők, ami méretükkel, tároló kapacitásaikkal, logisztikai adottságaikkal és stratégiájukkal magyarázható. A feldolgozók (malom, takarmánykeverő, vetőmagos cégek), az integrátorok, kiskereskedők és egyéb cégek árelfogadók a gabonapiacon. Az intervenciós árszint a keresleti oldalon álló szereplők áralkuit, gabonapiaci stratégiáját jelentősen befolyásolja, így a jövőbeni átalakulások egyik generálója lehet. A szerkezeti változásokat az SPS rendszerre való áttérés és a bioetanol-gyártó üzemek megjelenésével párosuló erős gabonakereslet is tovább formálhatja.
-
A minőségmenedzsment a hazai baromfi-feldolgozásban
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hazai baromfi-feldolgozó iparág megfelelően teljesíti mind a hazai, mind az EU-s előírásokat, követelményeket. Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelés valamennyi érintett vállalkozásban elsődleges szempont. A magas minőségi színvonal elérésére és teljesítésére irányuló további módszereket, mint pl. az integrált menedzsment irányítási rendszereket is alkalmazzák a vállalkozások, de az ezekre való törekvést nem a vállalat belső igénye, hanem a piac indukálja. Remélhetőleg a jövőben egyre több élelmiszeripari vállalkozás ismeri fel az ISO 22000 szabvány alkalmazásának előnyeit, ami ötvözi a HACCP és az ISO 9001 alkalmazását, és kifejezetten az élelmiszeripari termelésre specializált szabványként vonult be a nemzetközi szabványok közé.