A rendszerváltozás óta alapjaiban változtak meg a külső és a belső körülmények, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés közgazdasági környezete. Az élelmiszergazdaság elemei közti régi, akkor sem teljes összhang összeomlott, az újak pedig még nem jöttek létre, nem váltak általánossá. Elmaradott, szűk keresztmetszetű a mezőgazdaság infrastruktúrája és sajnos ez jellemzi az agrártérség, a vidék infrastruktúráját is. A mezőgazdasági térségekben lassabb a növekedés és a fejlődés üteme, visszafogottabb a beruházás, erősebb a tőkehiány. Ezen sokat lendíthet a speciális infrastruktúra átgondolt, dinamikus fejlesztése.
Blog
-
A földbérleti díj és a föld árának alakulása
A Gyöngyösi Kistérségben végzett felmérés tapasztalatai azt mutatták, hogy élénkült a kistérség földpiaca. A földbérleti díjak és árak egyaránt emelkedő tendenciát mutattak, szélsőséges ingadozások mellett. A vizsgált időszakban értékesítettek termőföldet hektáronként 80 ezer forintért és 4,5 millió forintért is. Egyszerre van jelen a földtől való mindenároni szabadulás és a vétel szándéka. A jövőre nézve a földár és a haszonbérleti díj növekedése várható, de ez az EU átlag alatt alakul hosszabb távon is. A föld birtoklása – helyzetétől függően – a jövőben kimagasló hozamot biztosíthat, és várhatóan meghaladja a lekötött bankbetétek hozamát, sőt esetenként extraprofit is elérhető. A termelőeszközök közül ma már csak a földingatlan és a munkaerő alulértékelt Magyarországon. Ezért – véleményünk szerint – a földingatlan kínálkozik utolsó befektetési lehetőségként extraprofit eléréséhez.
A Gyöngyösi Kistérségben végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a föld árának és bérének mérsékelt növekedésében szerepet játszott az ágazat jövedelmezősége, a kínálat és kereslet egyidejűsége, az elaprózott birtokszerkezet, a nagymértékű osztatlan közös tulajdon aránya, a tőkeerős külföldi vásárlókra, belföldi társas vállalkozásokra vonatkozó földszerzési tilalom, jelentős területek parlagon hagyása, a tulajdonszerzés-, a földterület későbbi hasznosítási céljai, a föld kedvező területi elhelyezkedése, hosszabbodó bérleti szerződések, a területalapú állami támogatás megjelenése, annak mértékének évenkénti növekedése, a földért életjáradékot program és az NFA által alkalmazandó földbérleti díj.
-
A gabonapiaci kereslet szereplőinek átalakulása
A tanulmány bemutatja a hazai gabona keresletében bekövetkezett vertikális és horizontális átrendeződést és annak hatásait. A kérdőíves megkeresés és a mélyinterjúkból született válaszokat felhasználva, klaszteranalízis segítségével lehetővé vált a felvásárlói oldalon álló szereplők tipizálása, továbbá az áralku döntéseik modellezése. Megállapítható, hogy a gabonapiacon elsősorban a nagy kereskedelmi cégek és holdingok az árvezetők, ami méretükkel, tároló kapacitásaikkal, logisztikai adottságaikkal és stratégiájukkal magyarázható. A feldolgozók (malom, takarmánykeverő, vetőmagos cégek), az integrátorok, kiskereskedők és egyéb cégek árelfogadók a gabonapiacon. Az intervenciós árszint a keresleti oldalon álló szereplők áralkuit, gabonapiaci stratégiáját jelentősen befolyásolja, így a jövőbeni átalakulások egyik generálója lehet. A szerkezeti változásokat az SPS rendszerre való áttérés és a bioetanol-gyártó üzemek megjelenésével párosuló erős gabonakereslet is tovább formálhatja.
-
A minőségmenedzsment a hazai baromfi-feldolgozásban
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hazai baromfi-feldolgozó iparág megfelelően teljesíti mind a hazai, mind az EU-s előírásokat, követelményeket. Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelés valamennyi érintett vállalkozásban elsődleges szempont. A magas minőségi színvonal elérésére és teljesítésére irányuló további módszereket, mint pl. az integrált menedzsment irányítási rendszereket is alkalmazzák a vállalkozások, de az ezekre való törekvést nem a vállalat belső igénye, hanem a piac indukálja. Remélhetőleg a jövőben egyre több élelmiszeripari vállalkozás ismeri fel az ISO 22000 szabvány alkalmazásának előnyeit, ami ötvözi a HACCP és az ISO 9001 alkalmazását, és kifejezetten az élelmiszeripari termelésre specializált szabványként vonult be a nemzetközi szabványok közé.
-
Társadalmi tőke és a közösségi agrármarketing az élelmiszergazdaságban
Az élelmiszeripari szereplők bizalmi szintje magasabb a korábbi évtizedben mért szintnél, a megkérdezettek körében határozottan érzékelhető a szorosabb összefogás szükségességének felismerése. Az együttműködési lehetőség adott. Kérdés, hogy a bizalmi szint mennyire mozdítja elő a közös fellépésekhez szükséges összefogást, az egyéni érdekek háttérbe szorítását. Egyértelmű az összefüggés a közös programokban való részvételi hajlandóság és mások KAM programokban való részvételének megítélése között. A közös akciókban részt vevő élelmiszeripari szereplők viszonylag nyitottak egymás felé, ami nagy valószínűséggel abból fakad, hogy érzik az akció pozitív hatását, a többi résztvevő együttműködő magatartását, és élményeiket átvetítik az ágazat többi szereplőjére is.
A KAM programokkal való elégedettség megítélésénél elsődleges szempont a szakmai színvonal. A szereplők már túljutottak azon a ponton, amikor csak az anyagi erőforrások nagyságából ítélkeznének. Felismerték a szakmai értékek fontosságát és egyértelműen első helyre sorolják azt az elégedettségi szempontok között. Az élelmiszeripar szereplőinek nagy része érzi az érdekérvényesítés változtatásának szükségességét, hatékonyságának növelésére tett is már javaslatot különböző fórumokon. Ezek a kezdeményezések azonban nagyrészt eddig nem valósultak meg.
-
Közép-szigetközi települések állattenyésztésében bekövetkezett változások
Vizsgálataimban négy közép-szigetközi település (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski) mezőgazdasági szövetkezeti állattenyésztését és az állati termék előállításra vonatkozó jellemzőit elemeztem 1990-től 2006-ig. Megállapítottam, hogy az egész országot érintő változások következtében a vizsgált szövetkezetek állatállománya drasztikusan lecsökkent, az előállított állati termékek köre erőteljesen leszűkült, melynek hatására az állattartás és állattenyésztés nagymértékben veszített jelentőségéből. Az állatállomány és az előállított állati termékek csökkenésében ciklusok, középtávú hullámzások figyelhetők meg, melyek az országos szinten bekövetkezett változásoktól, az általános tendenciáktól eltérő mozgást is mutatnak. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország ezen sajátos tájkörzetében, az általános gazdasági hatások mellett speciális, a térséget érintő problémák és hatások is érvényesültek. Ezért kiemelkedő fontosságú a közép-szigetközi települések állattenyésztését befolyásoló általános és sajátos tényezők, tényezőrendszerek elemzése, az állattenyésztésben bekövetkezett változások hatásának vizsgálata. A jövőben célszerű törekedni az állatállomány csökkenésének mérséklésére, a településeken működő helyi gazdálkodási és állati termék előállító rendszerek megerősítésére és bővítésére, az EU-tagság adta lehetőségek megfelelő szintű kihasználására, a „gyökerekhez visszanyúló” tradicionális tapasztalatok – a hagyományos szigetközi állattartási és állattenyésztési techológiák – és az új termelési követelmények ötvözésének megvalósítására.