Vizsgálataimban négy közép-szigetközi település (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski) mezőgazdasági szövetkezeti állattenyésztését és az állati termék előállításra vonatkozó jellemzőit elemeztem 1990-től 2006-ig. Megállapítottam, hogy az egész országot érintő változások következtében a vizsgált szövetkezetek állatállománya drasztikusan lecsökkent, az előállított állati termékek köre erőteljesen leszűkült, melynek hatására az állattartás és állattenyésztés nagymértékben veszített jelentőségéből. Az állatállomány és az előállított állati termékek csökkenésében ciklusok, középtávú hullámzások figyelhetők meg, melyek az országos szinten bekövetkezett változásoktól, az általános tendenciáktól eltérő mozgást is mutatnak. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország ezen sajátos tájkörzetében, az általános gazdasági hatások mellett speciális, a térséget érintő problémák és hatások is érvényesültek. Ezért kiemelkedő fontosságú a közép-szigetközi települések állattenyésztését befolyásoló általános és sajátos tényezők, tényezőrendszerek elemzése, az állattenyésztésben bekövetkezett változások hatásának vizsgálata. A jövőben célszerű törekedni az állatállomány csökkenésének mérséklésére, a településeken működő helyi gazdálkodási és állati termék előállító rendszerek megerősítésére és bővítésére, az EU-tagság adta lehetőségek megfelelő szintű kihasználására, a „gyökerekhez visszanyúló” tradicionális tapasztalatok – a hagyományos szigetközi állattartási és állattenyésztési techológiák – és az új termelési követelmények ötvözésének megvalósítására.
Blog
-
Az európai agrárpolitika eszményei és realitásai
A mezőgazdaságra, s általában az élelemtermelésre is egyre élesedő, globalizálódó verseny vár. Ez magyarázza, hogy az európai agrárpolitika eszményei és realitásai mindinkább konfliktusba kerülnek, és ez az oka a KAP állandó reformjainak, ezzel függenek össze a verseny torzításai, valamint a KAP következetlenségei is. A magyar helyzetet, s a fejlődési lehetőségeket is – ezeken túlmenően –az örökölt versenyhátrányok és a felemás csatlakozási felkészülés miatti új kihívások is befolyásolják. A versenyben való leszakadás megelőzése szempontjából fontos év 2007, amikor is át kell alakítani a nemzeti támogatási rendszert; a nemzeti kiegészítő támogatások (top up) rendszerét; illetve elő kell készíteni az uniós közvetlen támogatási rendszer, az ún. SAPS rendszer átalakítását. A felzárkózás, a piacok és a munkahelyek megtartásának esélye megalapozható a mintegy 1400 Mrd Ft-ot kitevő vidékfejlesztési források ésszerű elköltésével.
-
A mezőgazdasági jövedelmek az Európai Unió tagállamaiban
A számítások rendkívül pozitív képet mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségéről 2004-ben, az újonnan csatlakozó országok mindegyikében. A jövedelemnövekedés hátterében egyrészt a nagyobb átlaghozamok állnak – melyek a rendkívül kedvező időjárási feltételeknek köszönhetők –, másrészt az előző évihez képest mintegy 73%-kal megemelkedett uniós támogatások.
-
A földbérleti díj és a föld árának alakulása
A Gyöngyösi Kistérségben végzett felmérés tapasztalatai azt mutatták, hogy élénkült a kistérség földpiaca. A földbérleti díjak és árak egyaránt emelkedő tendenciát mutattak, szélsőséges ingadozások mellett. A vizsgált időszakban értékesítettek termőföldet hektáronként 80 ezer forintért és 4,5 millió forintért is. Egyszerre van jelen a földtől való mindenároni szabadulás és a vétel szándéka. A jövőre nézve a földár és a haszonbérleti díj növekedése várható, de ez az EU átlag alatt alakul hosszabb távon is. A föld birtoklása – helyzetétől függően – a jövőben kimagasló hozamot biztosíthat, és várhatóan meghaladja a lekötött bankbetétek hozamát, sőt esetenként extraprofit is elérhető. A termelőeszközök közül ma már csak a földingatlan és a munkaerő alulértékelt Magyarországon. Ezért – véleményünk szerint – a földingatlan kínálkozik utolsó befektetési lehetőségként extraprofit eléréséhez.
A Gyöngyösi Kistérségben végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a föld árának és bérének mérsékelt növekedésében szerepet játszott az ágazat jövedelmezősége, a kínálat és kereslet egyidejűsége, az elaprózott birtokszerkezet, a nagymértékű osztatlan közös tulajdon aránya, a tőkeerős külföldi vásárlókra, belföldi társas vállalkozásokra vonatkozó földszerzési tilalom, jelentős területek parlagon hagyása, a tulajdonszerzés-, a földterület későbbi hasznosítási céljai, a föld kedvező területi elhelyezkedése, hosszabbodó bérleti szerződések, a területalapú állami támogatás megjelenése, annak mértékének évenkénti növekedése, a földért életjáradékot program és az NFA által alkalmazandó földbérleti díj.