A német cégek már a kilencvenes években jelentősen bővítették nemzetközi tevékenységüket. Külföldi cégek jelenléte nem jellemző, a tőkeerős német konkurencia, a tudatos vásárlói magatartás miatt, továbbá azért, mert a külföldi cégek nem veszik kellően figyelembe a német fogyasztók sajátosságait. A koncentráció ellensúlyozására nemzeti beszerzési és értékesítési társulásokat hoznak létre az önálló kiskereskedők. A kis- és középvállalkozói szektoron belül megfigyelhető az innovatív vállalati, szervezeti formák – a kis és közepes méretű fiókhálózatos vállalatok – „előrenyomulása”, növekedési potenciálja. A társulásokhoz nem csatlakozott önálló kiskereskedők, kisboltok helyzete nehéz. Két stratégiai lehetőség létezik: kooperáció, társulás; és specializáció valamire, amit a többiek nem csinálnak.
A termelők a kereskedelem koncentrációjához kénytelenek alkalmazkodni, azt kell nézniük, hogy mit tudnak nagy mennyiségben szállítani, illetve ha kis mennyiséget tudnak előállítani, akkor réspiacot szükséges találniuk. A kereskedelmi koncentráció a termelőket is a kooperáció és a társulások felé tereli.
Blog
-
A németországi élelmiszer-kereskedelem koncentrációjának következményei
-
Közép-szigetközi települések állattenyésztésében bekövetkezett változások
Vizsgálataimban négy közép-szigetközi település (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski) mezőgazdasági szövetkezeti állattenyésztését és az állati termék előállításra vonatkozó jellemzőit elemeztem 1990-től 2006-ig. Megállapítottam, hogy az egész országot érintő változások következtében a vizsgált szövetkezetek állatállománya drasztikusan lecsökkent, az előállított állati termékek köre erőteljesen leszűkült, melynek hatására az állattartás és állattenyésztés nagymértékben veszített jelentőségéből. Az állatállomány és az előállított állati termékek csökkenésében ciklusok, középtávú hullámzások figyelhetők meg, melyek az országos szinten bekövetkezett változásoktól, az általános tendenciáktól eltérő mozgást is mutatnak. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország ezen sajátos tájkörzetében, az általános gazdasági hatások mellett speciális, a térséget érintő problémák és hatások is érvényesültek. Ezért kiemelkedő fontosságú a közép-szigetközi települések állattenyésztését befolyásoló általános és sajátos tényezők, tényezőrendszerek elemzése, az állattenyésztésben bekövetkezett változások hatásának vizsgálata. A jövőben célszerű törekedni az állatállomány csökkenésének mérséklésére, a településeken működő helyi gazdálkodási és állati termék előállító rendszerek megerősítésére és bővítésére, az EU-tagság adta lehetőségek megfelelő szintű kihasználására, a „gyökerekhez visszanyúló” tradicionális tapasztalatok – a hagyományos szigetközi állattartási és állattenyésztési techológiák – és az új termelési követelmények ötvözésének megvalósítására.
-
Az európai agrárpolitika eszményei és realitásai
A mezőgazdaságra, s általában az élelemtermelésre is egyre élesedő, globalizálódó verseny vár. Ez magyarázza, hogy az európai agrárpolitika eszményei és realitásai mindinkább konfliktusba kerülnek, és ez az oka a KAP állandó reformjainak, ezzel függenek össze a verseny torzításai, valamint a KAP következetlenségei is. A magyar helyzetet, s a fejlődési lehetőségeket is – ezeken túlmenően –az örökölt versenyhátrányok és a felemás csatlakozási felkészülés miatti új kihívások is befolyásolják. A versenyben való leszakadás megelőzése szempontjából fontos év 2007, amikor is át kell alakítani a nemzeti támogatási rendszert; a nemzeti kiegészítő támogatások (top up) rendszerét; illetve elő kell készíteni az uniós közvetlen támogatási rendszer, az ún. SAPS rendszer átalakítását. A felzárkózás, a piacok és a munkahelyek megtartásának esélye megalapozható a mintegy 1400 Mrd Ft-ot kitevő vidékfejlesztési források ésszerű elköltésével.
-
A mezőgazdasági jövedelmek az Európai Unió tagállamaiban
A számítások rendkívül pozitív képet mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségéről 2004-ben, az újonnan csatlakozó országok mindegyikében. A jövedelemnövekedés hátterében egyrészt a nagyobb átlaghozamok állnak – melyek a rendkívül kedvező időjárási feltételeknek köszönhetők –, másrészt az előző évihez képest mintegy 73%-kal megemelkedett uniós támogatások.