Az Európai Unió bárányból, illetve gidából tartósan behozatalra szorul. A magyar juhhúsexport több mint 90%-a az olasz, a maradék döntő része pedig görög piacra irányul. A juhágazat árbevételének – 2-13 milliárd Ft – több mint 90%-a a báránykereskedelemből származik. A magyarországi bárányexportban a vizsgált időszakban csökkent a darabszám és kis mértékben nőtt az értékesített mennyiség. Az átlagsúly alig változott. Az árak 2005-re 1998-hoz viszonyítva 89,5%-kal emelkedtek. Az alsóbb súlycsoportokban az árak kiegyensúlyozattak, 30 kg felett nagyobb az áringadozás, így növekszik az értékesítés kockázata. A vizsgált időszakban az 1 anyára jutó értékesítési súly kis mértékben csökkent, az export szerény mértékű emelkedése a növekvő anyalétszámnak köszönhető, romló fajlagos mutatók mellett. A legmagasabb árat általában karácsonykor, a legalacsonyabbat májusban érik el. A húsvéti időszak árai ingadoznak leginkább, hiszen ebben az időszakban legnagyobb a kínálati piac. A báránykereskedelem liberalizációja a hazai exportban lényegi változást nem eredményezett, bár közvetett hatás lehetett az árnövekedés mérséklődése.
Blog
-
Közép-szigetközi települések állattenyésztésében bekövetkezett változások
Vizsgálataimban négy közép-szigetközi település (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski) mezőgazdasági szövetkezeti állattenyésztését és az állati termék előállításra vonatkozó jellemzőit elemeztem 1990-től 2006-ig. Megállapítottam, hogy az egész országot érintő változások következtében a vizsgált szövetkezetek állatállománya drasztikusan lecsökkent, az előállított állati termékek köre erőteljesen leszűkült, melynek hatására az állattartás és állattenyésztés nagymértékben veszített jelentőségéből. Az állatállomány és az előállított állati termékek csökkenésében ciklusok, középtávú hullámzások figyelhetők meg, melyek az országos szinten bekövetkezett változásoktól, az általános tendenciáktól eltérő mozgást is mutatnak. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország ezen sajátos tájkörzetében, az általános gazdasági hatások mellett speciális, a térséget érintő problémák és hatások is érvényesültek. Ezért kiemelkedő fontosságú a közép-szigetközi települések állattenyésztését befolyásoló általános és sajátos tényezők, tényezőrendszerek elemzése, az állattenyésztésben bekövetkezett változások hatásának vizsgálata. A jövőben célszerű törekedni az állatállomány csökkenésének mérséklésére, a településeken működő helyi gazdálkodási és állati termék előállító rendszerek megerősítésére és bővítésére, az EU-tagság adta lehetőségek megfelelő szintű kihasználására, a „gyökerekhez visszanyúló” tradicionális tapasztalatok – a hagyományos szigetközi állattartási és állattenyésztési techológiák – és az új termelési követelmények ötvözésének megvalósítására.
-
Az oktatás és munkaerőpiac állapota közötti kapcsolat Magyarországon
Az utóbbi évtized legdrámaibb hatású gazdasági-társadalmi változása a nyílt munkanélküliség megjelenése volt. A munkanélküliség differenciáltan sújtotta a különböző rétegeket, a nemzetgazdasági ágazatokat, illetve az ország egyes térségeit.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a távlati munkaerő-prognózisok igyekeznek világosan kifejezni a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika közötti kölcsönhatásokat és érdekeket. Az oktatási rendszer a modern társadalmakban elválaszthatatlanul kapcsolódik más társadalmi alrendszerekhez. Nemcsak a kultúrához és a tudományhoz, hanem a gazdasághoz, valamint a politikai és közigazgatási rendszerhez is. E kötődéssel az jár, hogy az oktatási változások közvetlen módon befolyásolják a többi alrendszer működését, így a foglalkoztatáspolitikáét is, illetve azok változásai visszahatnak az oktatásra. A magyarországi munkanélküliek elhelyezkedésének nehézségei és a munkaerőforrás képzési szerkezetének torzulása az oktatás intézményi válságára utal. Ezzel összefüggésben a legfontosabb teendők közé tartozik a képzési rendszer korszerűsítése, amelyet a tankötelezettség jelenleginél következetesebb érvényesítése mellett, a mainál rugalmasabb szerkezetű iskolarendszer jellemez.
-
Élelmiszer-kereskedelem a Balaton kiemelt üdülőkörzetben
Megállapítható, hogy a Balatonnál a kis- és közepes vállalkozások csak úgy képesek felvenni a versenyt a globalizáció következtében piacot hódító multinacionális vállalatokkal, hogy üzlethálózatokba tömörülnek. A kis- és középvállalkozásoknak kínálnak megoldást a szövetkezetek, amelyek üzletláncok kiépítésével, az ország egészére kiterjedő élelmiszer-kiskereskedelmi hálózattal rendelkeznek. Az azonos logo már maga is forgalomstabilizáló tényező, az egységes árpolitika, az országosan és regionálisan összehangolt árengedményes akciók hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez, igazodva a magyarországi fogyasztói piachoz és vásárlási szokásokhoz. Tulajdonosi és szerkezeti viszonyait illetően sajátos kettőség jellemzi a kereskedelmet. Az egyik oldalon a tőkeerős multinacionális vállalatok – amelyek új módszereket és nehéz versenyhelyzetet eredményeznek –, a másik oldalon a nagyszámú kis- és közepes cég található, utolérhetetlen szakmai leleményességgel és alkalmazkodóképességgel.
-
Permanens reform – vagy valami más?
A reformokat hosszabb távra előretekintve célszerű szorgalmazni, amire jó például szolgálhat Darányi Ignác korszaka. A felsőoktatásban fontos az igényesség, de talán az oktatás és a kibocsátott diplomások minősége jobban kifejezné a felhígult rendszerből való kilábalás céljait. A képzési struktúra megváltozása ugyan fontos a versenyképesség érdekében, de a haladáshoz tartalmi változások szükségesek. Az oktatás és kutatás között létrejött eddigi együttműködés jelzi, hogy nagyobb reformok nélkül is lehet haladást elérni, ha megvan ennek az értelme, szándéka. Mindent egybevetve a vitaírásban javasolt jövőre irányuló kitűnő gondolatok megvalósításában a sorrend mérlegelendő, mert kérdéses, hogy a napjainkban átalakuló felsőoktatásban, a tartalmi-minőségi munka mindent eldöntő fontosságú tennivalói, mennyiben oldhatók meg egy további szervezeti, szerkezeti változás sorozattal.
-
Hozzászólás a tudományról, felsőoktatásról folyó vitához
A tudás gazdasági nézőpontból profitot termelő megoldás, amelyért komoly verseny folyik. Fontos, hogy a képzésben a tudásvagyon harmonizáljon a kreativitás-vagyonnal. Annak ellenére, hogy a kiművelt emberfő mindenképpen valamilyen haszonnal jár, a felsőoktatás mégis számtalan ponton reformokra szorul, mert nem felel meg sem a jelenkori, sem a jövőbeni igényeknek.
-
Hozzászólás Magda Sándor: „Tudomány és felsőoktatás” című cikkéhez
Az agrárgazdaság fejlődésének, versenyképességének a tudomány, az oktatás a felhasználói szférával való együttműködés meghatározó tényezője. A megvalósítás összehangolt tevékenységet követel, ami paradigma-váltás nélkül nem lehet eredményes. A munkaerőpiac keresletének és a különböző oktatási szintek (Fsz, BsC, MsC) képzési céljainak összhangjáról nem szabad lemondani. A mezőgazdasági tevékenységet segítő szaktanácsadási rendszer – területi hálózatának létrehozása és működtetése – az agrárgazdaság 2007-2013. közötti időszakában kínálkozó lehetőségek kihasználásának meghatározó feltétele.