Vizsgálataimban négy közép-szigetközi település (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski) mezőgazdasági szövetkezeti állattenyésztését és az állati termék előállításra vonatkozó jellemzőit elemeztem 1990-től 2006-ig. Megállapítottam, hogy az egész országot érintő változások következtében a vizsgált szövetkezetek állatállománya drasztikusan lecsökkent, az előállított állati termékek köre erőteljesen leszűkült, melynek hatására az állattartás és állattenyésztés nagymértékben veszített jelentőségéből. Az állatállomány és az előállított állati termékek csökkenésében ciklusok, középtávú hullámzások figyelhetők meg, melyek az országos szinten bekövetkezett változásoktól, az általános tendenciáktól eltérő mozgást is mutatnak. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország ezen sajátos tájkörzetében, az általános gazdasági hatások mellett speciális, a térséget érintő problémák és hatások is érvényesültek. Ezért kiemelkedő fontosságú a közép-szigetközi települések állattenyésztését befolyásoló általános és sajátos tényezők, tényezőrendszerek elemzése, az állattenyésztésben bekövetkezett változások hatásának vizsgálata. A jövőben célszerű törekedni az állatállomány csökkenésének mérséklésére, a településeken működő helyi gazdálkodási és állati termék előállító rendszerek megerősítésére és bővítésére, az EU-tagság adta lehetőségek megfelelő szintű kihasználására, a „gyökerekhez visszanyúló” tradicionális tapasztalatok – a hagyományos szigetközi állattartási és állattenyésztési techológiák – és az új termelési követelmények ötvözésének megvalósítására.
Blog
-
Élelmiszer-kereskedelem a Balaton kiemelt üdülőkörzetben
Megállapítható, hogy a Balatonnál a kis- és közepes vállalkozások csak úgy képesek felvenni a versenyt a globalizáció következtében piacot hódító multinacionális vállalatokkal, hogy üzlethálózatokba tömörülnek. A kis- és középvállalkozásoknak kínálnak megoldást a szövetkezetek, amelyek üzletláncok kiépítésével, az ország egészére kiterjedő élelmiszer-kiskereskedelmi hálózattal rendelkeznek. Az azonos logo már maga is forgalomstabilizáló tényező, az egységes árpolitika, az országosan és regionálisan összehangolt árengedményes akciók hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez, igazodva a magyarországi fogyasztói piachoz és vásárlási szokásokhoz. Tulajdonosi és szerkezeti viszonyait illetően sajátos kettőség jellemzi a kereskedelmet. Az egyik oldalon a tőkeerős multinacionális vállalatok – amelyek új módszereket és nehéz versenyhelyzetet eredményeznek –, a másik oldalon a nagyszámú kis- és közepes cég található, utolérhetetlen szakmai leleményességgel és alkalmazkodóképességgel.
-
Permanens reform – vagy valami más?
A reformokat hosszabb távra előretekintve célszerű szorgalmazni, amire jó például szolgálhat Darányi Ignác korszaka. A felsőoktatásban fontos az igényesség, de talán az oktatás és a kibocsátott diplomások minősége jobban kifejezné a felhígult rendszerből való kilábalás céljait. A képzési struktúra megváltozása ugyan fontos a versenyképesség érdekében, de a haladáshoz tartalmi változások szükségesek. Az oktatás és kutatás között létrejött eddigi együttműködés jelzi, hogy nagyobb reformok nélkül is lehet haladást elérni, ha megvan ennek az értelme, szándéka. Mindent egybevetve a vitaírásban javasolt jövőre irányuló kitűnő gondolatok megvalósításában a sorrend mérlegelendő, mert kérdéses, hogy a napjainkban átalakuló felsőoktatásban, a tartalmi-minőségi munka mindent eldöntő fontosságú tennivalói, mennyiben oldhatók meg egy további szervezeti, szerkezeti változás sorozattal.
-
Hozzászólás a tudományról, felsőoktatásról folyó vitához
A tudás gazdasági nézőpontból profitot termelő megoldás, amelyért komoly verseny folyik. Fontos, hogy a képzésben a tudásvagyon harmonizáljon a kreativitás-vagyonnal. Annak ellenére, hogy a kiművelt emberfő mindenképpen valamilyen haszonnal jár, a felsőoktatás mégis számtalan ponton reformokra szorul, mert nem felel meg sem a jelenkori, sem a jövőbeni igényeknek.
-
Hozzászólás Magda Sándor: „Tudomány és felsőoktatás” című cikkéhez
Az agrárgazdaság fejlődésének, versenyképességének a tudomány, az oktatás a felhasználói szférával való együttműködés meghatározó tényezője. A megvalósítás összehangolt tevékenységet követel, ami paradigma-váltás nélkül nem lehet eredményes. A munkaerőpiac keresletének és a különböző oktatási szintek (Fsz, BsC, MsC) képzési céljainak összhangjáról nem szabad lemondani. A mezőgazdasági tevékenységet segítő szaktanácsadási rendszer – területi hálózatának létrehozása és működtetése – az agrárgazdaság 2007-2013. közötti időszakában kínálkozó lehetőségek kihasználásának meghatározó feltétele.
-
A Gazdálkodás következő 50 éve elé
Az 51. évfolyamába lépő Gazdálkodás tudományos igényességgel kívánja szolgálni a következő évtizedekben is az agrárgazdaságot, az agrárszakemberek fejlődését, ami semmivel sem ígérkezik nyugodtabbnak, kiszámíthatóbbnak, mint az elmúlt ötven esztendő. Ebben az EU léte, tagságunk ténye sem ígér gondtalan éveket, hiszen az EU is megoldásra váró problémák előtt áll, s hazánkhoz hasonlóan a klímaváltozás, fenntarthatóság, globalizáció, paradigmaváltás az agrár- és vidékpolitikában, hatékonyság, versenyképesség, valamint az információs társadalom „kihívásaira” keresi a választ. A hazai agrárgazdaság oktatóinak, kutatóinak, szakembereinek a következő ötven év elején az említettek megválaszolására szükséges összpontosítani.