A Dél-Mátra 11 településeiből az önkormányzatoktól és civil szervezetektől érkezett a legtöbb pályázat. A vállalkozók és magánszemélyek visszafogott megjelenésének valószínű oka az önerő hiánya. A nagyszámú beadott pályázat arra enged következtetni, hogy nagy az érdeklődés, és a reális célokat az emberek meg is akarják valósítani, amihez a nyertes települések között az eddiginél nagyobb összefogás szükséges. Érzékelhető, hogy a településeken ráébredtek arra, hogy a program a térségben környezeti, turisztikai, munkahely-teremtési változásokat eredményezhet, amihez majd más települések csatlakozhatnak, ezzel teljesebbé téve a Mátra és térsége fejlődését. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt minden esetben célszerű hangsúlyozni, tudatosítani, hogy nem a 90 millió Ft pályázati forrás elköltése a feladat, hanem hatékony, ésszerű befektetések megvalósítása, melyben a tanácsadásnak, a pályázó- és ügyfélbarát végrehajtásnak, a szakemberek összefogásának, a tudománynak meghatározó a szerepe. A Károly Róbert Főiskola, mint Regionális Agrárinnovációs Tudásközpont, ezt kívánja segíteni.
Blog
-
A minőség a hazai húsipar versenyképességében
A tanulmány elkészítésének alapját az engedélyezett, illetve a jóváhagyott és derogációs húsüzemek körében 2005. év végén és 2006. év elején elkészített kérdőíves felmérés adta.
A márkázott húsprogramok fő problémáját leginkább a márkázott termékek iránti hazai fizetőképes kereslet hiányában látják. Ettől kis mértékben marad el a programokhoz kapcsolódó elégtelen promóció, ami kiemeli az összefogás, a közösen végzett promóció szükségességét a versenyképesség növelése érdekében.
A multinacionális láncok árleszorító törekvései és a növekvő költségek hatására kialakult kisebb jövedelemtermelő képességet a húsipari cégek részben a beruházások visszafogásával ellensúlyozzák, mégpedig azokon a területeken, melyek nem kifejezetten az előírásoknak (élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi) való megfelelést szolgálják. Ilyen például az értékesítés, ahol az általam felmért üzemeknek csak kis százaléka kíván a jövőben beruházni, illetve a korábbi beruházások sem az értékesítéshez kapcsolódtak, holott ez nagyon fontos a versenyképesség javításában.
A vágóhidak egy része nem a vágósertés-minősítés eredménye alapján fizet a termelőknek. Ennek mielőbbi rendezése érdekében fontos az érdekvédelmi szervezetek, valamint a terméktanács összefogása.
-
Az átalakuló magyarországi tejgazdaság
Az EU-csatlakozással a tejágazatban bár bővült a belföldi piac (nőtt a forgalom és a fogyasztás), amit a növekvő olcsó import fedezett, míg a felvásárlás és az értékesítés (bel- és külpiacra egyaránt) csökkent, illetve stagnált. Az import erősödése a hazai cégek belpiaci részesedését mintegy 80%-ra csökkentette, miközben a vállalati koncentráció még intenzívebbé vált a magyar tejágazatban, s a nagyvállalatok tovább erősítették pozíciójukat, míg a kicsik tovább gyengültek. 2005-ben a Parmalat – állami segítséggel – termelői tulajdonba került, ami a vertikális integráció erősödéséhez vezetett. A külföldi tulajdon meghatározó helyzetbe került a tejiparban – 2004-ben 87% volt a részesedése, ami a második legnagyobb az élelmiszeripari alágazatok között – célja azonban elsősorban a hazai piac kielégítése, s nem az exportbővítés.
A koncentrációs folyamatok az EU-ban is tapasztalhatóak, az még azonban nem dőlt el, hogy a nem-termelői vállalkozás, vagy a szövetkezeti vállalkozás az életképesebb. Ez Magyarországra is érvényes. Az minden esetre pozitívum, hogy nő a koncentráció, és olcsóbbak a tejtermékek, ami ugyan a tejtermelőket nyomasztja drámaian.
A jövőben a verseny fokozott kiéleződése várható, melyet az EU liberálisabb politikája, a WTO-reformok, az új versenytársak megjelenése „garantál”. Ennek jegyében folytatódik tovább a tejgazdaság átalakulása.
-
A magyarországi juhtartás jövedelmezősége
A magyar juhágazat jövedelmi helyzetét 1998-2005 között vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az ágazat minden évben veszteséges volt, bruttó jövedelmet két évben, 2001-ben és 2002-ben ért el. A juhtartással foglalkozó gazdálkodók a különféle támogatási lehetőségek maximális kihasználásával az ágazat jövedelmi pozícióján jelentősen javíthatnak.
A támogatások igénybevételén túl a jövedelmezőségi helyzetük javításának forrása a piaci alkalmazkodás, illetve a technológia javítása. Ha a termékeik értékesítési arányát növelnék a karácsonyi szezonban a jelenlegi húsvéti értékesítéssel szemben, valamint a kos, illetve a jerkebárányok értékesítésében a termelők figyelembe vennék azt, hogy jelentősen eltér a két ivar hízlalásának jövedelmezősége az értékesítési súly függvényében. A jerkebárányokat kisebb testsúly-kategóriában, a kosbárányokat a nagyobb testsúly-kategóriában érdemes értékesíteni.
-
Környezetterhelés és környezetvédelem a mezőgazdaságban
A szerzők vizsgálataiban a direkt és az indirekt környezetpolitikai eszközök hatását számszerűsítették két mezőgazdasági vállalkozásra. Ennek alapján megállapították, hogy – a tapasztalt hiányosságok ellenére – a vállalatok tevékenysége a korábbi időszakokhoz képest környezettudatosabbá vált. Ez elsősorban a direkt környezetpolitikai eszközöknek köszönhető; megvalósult a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése. A jelenlegi szabályozás (Nitrát Rendelet) a hígtrágyakezelő berendezések létesítési és működtetési költségei miatt versenyhátrányba sodorja azokat az állattartó vállalkozásokat, amelyek nitrátérzékeny területen helyezkednek el. Az indirekt környezetpolitikai eszközök egyre növekvő számuk és mértékük ellenére sem gyakoroltak nyomást a vállalati vezetésre, nem ösztönöztek a környezetre káros inputtényezők felhasználásának mérséklésére. Forrásteremtő szerepük azonban érvényesült, a vállalkozásoktól elvont összegek a vizsgálat éveiben növekedtek, ami a mezőgazdasági vállalatok amúgy sem magas jövedelemtermelő képességének további csökkenését okozta.
-
Az oktatás és munkaerőpiac állapota közötti kapcsolat Magyarországon
Az utóbbi évtized legdrámaibb hatású gazdasági-társadalmi változása a nyílt munkanélküliség megjelenése volt. A munkanélküliség differenciáltan sújtotta a különböző rétegeket, a nemzetgazdasági ágazatokat, illetve az ország egyes térségeit.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a távlati munkaerő-prognózisok igyekeznek világosan kifejezni a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika közötti kölcsönhatásokat és érdekeket. Az oktatási rendszer a modern társadalmakban elválaszthatatlanul kapcsolódik más társadalmi alrendszerekhez. Nemcsak a kultúrához és a tudományhoz, hanem a gazdasághoz, valamint a politikai és közigazgatási rendszerhez is. E kötődéssel az jár, hogy az oktatási változások közvetlen módon befolyásolják a többi alrendszer működését, így a foglalkoztatáspolitikáét is, illetve azok változásai visszahatnak az oktatásra. A magyarországi munkanélküliek elhelyezkedésének nehézségei és a munkaerőforrás képzési szerkezetének torzulása az oktatás intézményi válságára utal. Ezzel összefüggésben a legfontosabb teendők közé tartozik a képzési rendszer korszerűsítése, amelyet a tankötelezettség jelenleginél következetesebb érvényesítése mellett, a mainál rugalmasabb szerkezetű iskolarendszer jellemez.
-
Élelmiszer-kereskedelem a Balaton kiemelt üdülőkörzetben
Megállapítható, hogy a Balatonnál a kis- és közepes vállalkozások csak úgy képesek felvenni a versenyt a globalizáció következtében piacot hódító multinacionális vállalatokkal, hogy üzlethálózatokba tömörülnek. A kis- és középvállalkozásoknak kínálnak megoldást a szövetkezetek, amelyek üzletláncok kiépítésével, az ország egészére kiterjedő élelmiszer-kiskereskedelmi hálózattal rendelkeznek. Az azonos logo már maga is forgalomstabilizáló tényező, az egységes árpolitika, az országosan és regionálisan összehangolt árengedményes akciók hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez, igazodva a magyarországi fogyasztói piachoz és vásárlási szokásokhoz. Tulajdonosi és szerkezeti viszonyait illetően sajátos kettőség jellemzi a kereskedelmet. Az egyik oldalon a tőkeerős multinacionális vállalatok – amelyek új módszereket és nehéz versenyhelyzetet eredményeznek –, a másik oldalon a nagyszámú kis- és közepes cég található, utolérhetetlen szakmai leleményességgel és alkalmazkodóképességgel.
-
Permanens reform – vagy valami más?
A reformokat hosszabb távra előretekintve célszerű szorgalmazni, amire jó például szolgálhat Darányi Ignác korszaka. A felsőoktatásban fontos az igényesség, de talán az oktatás és a kibocsátott diplomások minősége jobban kifejezné a felhígult rendszerből való kilábalás céljait. A képzési struktúra megváltozása ugyan fontos a versenyképesség érdekében, de a haladáshoz tartalmi változások szükségesek. Az oktatás és kutatás között létrejött eddigi együttműködés jelzi, hogy nagyobb reformok nélkül is lehet haladást elérni, ha megvan ennek az értelme, szándéka. Mindent egybevetve a vitaírásban javasolt jövőre irányuló kitűnő gondolatok megvalósításában a sorrend mérlegelendő, mert kérdéses, hogy a napjainkban átalakuló felsőoktatásban, a tartalmi-minőségi munka mindent eldöntő fontosságú tennivalói, mennyiben oldhatók meg egy további szervezeti, szerkezeti változás sorozattal.
-
Hozzászólás a tudományról, felsőoktatásról folyó vitához
A tudás gazdasági nézőpontból profitot termelő megoldás, amelyért komoly verseny folyik. Fontos, hogy a képzésben a tudásvagyon harmonizáljon a kreativitás-vagyonnal. Annak ellenére, hogy a kiművelt emberfő mindenképpen valamilyen haszonnal jár, a felsőoktatás mégis számtalan ponton reformokra szorul, mert nem felel meg sem a jelenkori, sem a jövőbeni igényeknek.