Blog

  • A magyarországi juhtartás jövedelmezősége

    A magyar juhágazat jövedelmi helyzetét 1998-2005 között vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az ágazat minden évben veszteséges volt, bruttó jövedelmet két évben, 2001-ben és 2002-ben ért el. A juhtartással foglalkozó gazdálkodók a különféle támogatási lehetőségek maximális kihasználásával az ágazat jövedelmi pozícióján jelentősen javíthatnak.

    A támogatások igénybevételén túl a jövedelmezőségi helyzetük javításának forrása a piaci alkalmazkodás, illetve a technológia javítása. Ha a termékeik értékesítési arányát növelnék a karácsonyi szezonban a jelenlegi húsvéti értékesítéssel szemben, valamint a kos, illetve a jerkebárányok értékesítésében a termelők figyelembe vennék azt, hogy jelentősen eltér a két ivar hízlalásának jövedelmezősége az értékesítési súly függvényében. A jerkebárányokat kisebb testsúly-kategóriában, a kosbárányokat a nagyobb testsúly-kategóriában érdemes értékesíteni.

  • Környezetterhelés és környezetvédelem a mezőgazdaságban

    A szerzők vizsgálataiban a direkt és az indirekt környezetpolitikai eszközök hatását számszerűsítették két mezőgazdasági vállalkozásra. Ennek alapján megállapították, hogy – a tapasztalt hiányosságok ellenére – a vállalatok tevékenysége a korábbi időszakokhoz képest környezettudatosabbá vált. Ez elsősorban a direkt környezetpolitikai eszközöknek köszönhető; megvalósult a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése. A jelenlegi szabályozás (Nitrát Rendelet) a hígtrágyakezelő berendezések létesítési és működtetési költségei miatt versenyhátrányba sodorja azokat az állattartó vállalkozásokat, amelyek nitrátérzékeny területen helyezkednek el. Az indirekt környezetpolitikai eszközök egyre növekvő számuk és mértékük ellenére sem gyakoroltak nyomást a vállalati vezetésre, nem ösztönöztek a környezetre káros inputtényezők felhasználásának mérséklésére. Forrásteremtő szerepük azonban érvényesült, a vállalkozásoktól elvont összegek a vizsgálat éveiben növekedtek, ami a mezőgazdasági vállalatok amúgy sem magas jövedelemtermelő képességének további csökkenését okozta.

  • Az oktatás és munkaerőpiac állapota közötti kapcsolat Magyarországon

    Az utóbbi évtized legdrámaibb hatású gazdasági-társadalmi változása a nyílt munkanélküliség megjelenése volt. A munkanélküliség differenciáltan sújtotta a különböző rétegeket, a nemzetgazdasági ágazatokat, illetve az ország egyes térségeit.

    A nemzetközi tapasztalatok szerint a távlati munkaerő-prognózisok igyekeznek világosan kifejezni a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika közötti kölcsönhatásokat és érdekeket. Az oktatási rendszer a modern társadalmakban elválaszthatatlanul kapcsolódik más társadalmi alrendszerekhez. Nemcsak a kultúrához és a tudományhoz, hanem a gazdasághoz, valamint a politikai és közigazgatási rendszerhez is. E kötődéssel az jár, hogy az oktatási változások közvetlen módon befolyásolják a többi alrendszer működését, így a foglalkoztatáspolitikáét is, illetve azok változásai visszahatnak az oktatásra. A magyarországi munkanélküliek elhelyezkedésének nehézségei és a munkaerőforrás képzési szerkezetének torzulása az oktatás intézményi válságára utal. Ezzel összefüggésben a legfontosabb teendők közé tartozik a képzési rendszer korszerűsítése, amelyet a tankötelezettség jelenleginél következetesebb érvényesítése mellett, a mainál rugalmasabb szerkezetű iskolarendszer jellemez.

  • Élelmiszer-kereskedelem a Balaton kiemelt üdülőkörzetben

    Megállapítható, hogy a Balatonnál a kis- és közepes vállalkozások csak úgy képesek felvenni a versenyt a globalizáció következtében piacot hódító multinacionális vállalatokkal, hogy üzlethálózatokba tömörülnek. A kis- és középvállalkozásoknak kínálnak megoldást a szövetkezetek, amelyek üzletláncok kiépítésével, az ország egészére kiterjedő élelmiszer-kiskereskedelmi hálózattal rendelkeznek. Az azonos logo már maga is forgalomstabilizáló tényező, az egységes árpolitika, az országosan és regionálisan összehangolt árengedményes akciók hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez, igazodva a magyarországi fogyasztói piachoz és vásárlási szokásokhoz. Tulajdonosi és szerkezeti viszonyait illetően sajátos kettőség jellemzi a kereskedelmet. Az egyik oldalon a tőkeerős multinacionális vállalatok – amelyek új módszereket és nehéz versenyhelyzetet eredményeznek –, a másik oldalon a nagyszámú kis- és közepes cég található, utolérhetetlen szakmai leleményességgel és alkalmazkodóképességgel.

  • Permanens reform – vagy valami más?

    A reformokat hosszabb távra előretekintve célszerű szorgalmazni, amire jó például szolgálhat Darányi Ignác korszaka. A felsőoktatásban fontos az igényesség, de talán az oktatás és a kibocsátott diplomások minősége jobban kifejezné a felhígult rendszerből való kilábalás céljait. A képzési struktúra megváltozása ugyan fontos a versenyképesség érdekében, de a haladáshoz tartalmi változások szükségesek. Az oktatás és kutatás között létrejött eddigi együttműködés jelzi, hogy nagyobb reformok nélkül is lehet haladást elérni, ha megvan ennek az értelme, szándéka. Mindent egybevetve a vitaírásban javasolt jövőre irányuló kitűnő gondolatok megvalósításában a sorrend mérlegelendő, mert kérdéses, hogy a napjainkban átalakuló felsőoktatásban, a tartalmi-minőségi munka mindent eldöntő fontosságú tennivalói, mennyiben oldhatók meg egy további szervezeti, szerkezeti változás sorozattal.

  • Hozzászólás a tudományról, felsőoktatásról folyó vitához

    A tudás gazdasági nézőpontból profitot termelő megoldás, amelyért komoly verseny folyik. Fontos, hogy a képzésben a tudásvagyon harmonizáljon a kreativitás-vagyonnal. Annak ellenére, hogy a kiművelt emberfő mindenképpen valamilyen haszonnal jár, a felsőoktatás mégis számtalan ponton reformokra szorul, mert nem felel meg sem a jelenkori, sem a jövőbeni igényeknek.

  • Hozzászólás Magda Sándor: „Tudomány és felsőoktatás” című cikkéhez

    Az agrárgazdaság fejlődésének, versenyképességének a tudomány, az oktatás a felhasználói szférával való együttműködés meghatározó tényezője. A megvalósítás összehangolt tevékenységet követel, ami paradigma-váltás nélkül nem lehet eredményes. A munkaerőpiac keresletének és a különböző oktatási szintek (Fsz, BsC, MsC) képzési céljainak összhangjáról nem szabad lemondani. A mezőgazdasági tevékenységet segítő szaktanácsadási rendszer – területi hálózatának létrehozása és működtetése – az agrárgazdaság 2007-2013. közötti időszakában kínálkozó lehetőségek kihasználásának meghatározó feltétele.

  • A Gazdálkodás következő 50 éve elé

    Az 51. évfolyamába lépő Gazdálkodás tudományos igényességgel kívánja szolgálni a következő évtizedekben is az agrárgazdaságot, az agrárszakemberek fejlődését, ami semmivel sem ígérkezik nyugodtabbnak, kiszámíthatóbbnak, mint az elmúlt ötven esztendő. Ebben az EU léte, tagságunk ténye sem ígér gondtalan éveket, hiszen az EU is megoldásra váró problémák előtt áll, s hazánkhoz hasonlóan a klímaváltozás, fenntarthatóság, globalizáció, paradigmaváltás az agrár- és vidékpolitikában, hatékonyság, versenyképesség, valamint az információs társadalom „kihívásaira” keresi a választ. A hazai agrárgazdaság oktatóinak, kutatóinak, szakembereinek a következő ötven év elején az említettek megválaszolására szükséges összpontosítani.