Blog

  • Az ökoenergia-turizmus lényege és jövője

    A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások és létesítmények a világ számos részén — elsősorban a szakértő közönséget vonzó — turisztikai attrakcióvá váltak. Az üzemlátogatások és tájékoztatók amellett, hogy a szakembereknek kitűnő alkalmat adnak továbbképzésre és az újabb technológiai innovációk megismerésére, a téma oktatásában érdekelteknek és a laikusoknak is bemutatják a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeit.

    A környezeti nevelés szempontjából fontos, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek beépüljenek az általános és középiskolai tantervekbe is. Fontos az, hogy az iskolából kikerülő gyermekek tisztában legyenek ezen innovációk lényegével, illetve ismerjék azok főbb előnyeit. Az egyes beruházásoknál tett egy-egy napos látogatások, illetve egy-egy hetes tematikus táborok segíthetik a szükséges tudás hatékonyabb átadását, a pedagógus munkáját pedig szervezett szakmai kurzusok és továbbképzések könnyíthetik meg.

    A fentiek, valamint a laikusok, a projektek során érintett lakosság, és a döntéshozók tágabb értelemben vett tájékoztatása (mely, pl. az energiahatékonyságra, energiatakarékosságra, vagy az ilyen célú fejlesztésekhez igénybe vehető támogatási lehetőségekre is kiterjed) nagyban hozzájárulhat a megújuló energiaforrások népszerűbbé válásához, ezáltal szélesebb körű elterjedéséhez.

    Az Észak-Alföldi Régió rendelkezésére álló kistérségi fejlesztési dokumentumai alapján készült összegző, regionális helyzetfeltáró értékelésekben a megújuló energiaforrások hasznosítása más prioritásokhoz képest igencsak kedvezőtlen helyzetben van. Ezen javíthat, ha a rövid/középtávon megújuló energetikai beruházások megvalósítását célzó ötleteket integrálják a turisztikai fejlesztésekbe, illetve valamilyen módon összekapcsolják azokkal. Az ökoenergia-turizmus megteremtéséhez azonban még számos feladat megvalósítása szükséges (az egyes megújuló energetikai ágazatok célterületeinek, mintaprojekteknek a kialakítása, a célcsoportok igényeire szabott információs és oktatási anyagok tematikájának kidolgozása, stb.).

  • A fenntarthatóság helyi megvalósítása

    A kutatás célja a fenntarthatóság lokális, helyi (kistérségi, települési) megvalósítási lehetőségeinek, megoldási módjainak, ellentmondásainak és akadályainak feltárása. Az eddigi vizsgálatok mellett ebben a dolgozatban az egyik potenciális kitörési pontot, a fenntartható turizmust tárgyaljuk. A falusi turizmussal, általában a turizmussal ugyan többen foglalkoztak, de a fenntartható turizmussal meglehetősen kevesen. A vizsgált Tisza-tó térsége jó példa arra, hogy a fenntartható turizmus reális lehetőség, s hogy a fejlődés irányainak meghatározásakor mindenféleképpen számolni lehet ezzel, mert a fenntartható turizmusban rejlő lehetőségek kedvezően befolyásolhatják a fenntarthatóság helyi szintű megvalósításának esélyeit. A helyi fenntarthatóság alakításában fontos a több lábon állás, mert a több bevételi forrással rendelkező lakosok könnyebben teremthetik meg élhető településüket. Ezen belül a vidéki térségek helyzetének hosszabb távú alakításában az egyik tényező a fenntartható turizmus megvalósítása lehet.

  • Módszer a magyarországi megyék versenyképességének mérésére

    Jelen tanulmány célja az, hogy egy meghatározott szempontrendszer, valamint megfelelően kiválasztott elméleti modellek és statisztikai adatok alapján többváltozós adatelemzési módszerek segítségével a magyar megyéket és a fővárost fejlettségi fázisokba sorolja. Az indikátorok súlyozásánál a megfelelően kiválasztott elméleti modellek logikáját követő, általunk kidolgozott súlyozási módszert alkalmazunk. Munkánkat azért tartjuk lényegesnek, mert egy megfelelően analizált kiindulási helyzet az alapja annak, hogy egy-egy térség fejlődéséhez megfelelő gazdaságfejlesztési stratégiát lehessen hozzárendelni.

    Mivel többféle, egymástól eltérő logikájú módszerrel dolgozó technikával sikerült ugyanarra az eredményre jutnunk, így valószínűsíthetjük, hogy a magyar megyék és a főváros versenyképességét sikerült valósághűen leképeznünk. Mindezek alapján úgy érezzük, joggal feltételezhetjük, hogy az alkalmazott elméleti modell és a rá épülő módszertan alkalmas arra, hogy a regionális versenyképességet mérhetővé tegye. A bemutatott módszer a megfelelő finomítások és pontosítások elvégzése, valamint a „gyermekbetegségek” megszüntetése után érheti el kiforrottságát. Úgy érezzük azonban, hogy a regionális versenyképesség mérhetővé tételének erőfeszítésében a piramis-modellre, mint logikai keretre támaszkodó változók kiválasztásával, valamint súlyozására tett kísérlettel sikerült előrelépnünk. A kutatás folytatására szép lehetőséget kínál a kistérségek szintjén történő adatelemzés, hiszen a fejlettség vagy éppen a fejletlenség nem egyenletesen terül el a térben, így feltételezhető, hogy a fejletlen térségeken belül is kimutathatóak olyan csomóponti régiók, amelyek magasabb versenyképességi szinttel írhatóak le, és fordítva.

  • Venture Capital and the Incubation of Small Enterprises

    The present paper has reviewed the potential interpretations of the incubation process and examined in detail the basic types of corporate incubators having an increasing role in everyday practice together with the main objectives of the different types. We have also mapped how the different types of enterprises can join the incubation process and highlighted that for-profit organisations can also play a significant role within financing solutions. We made an attempt to prove that – under adequate conditions – the cooperation of private capital and incubators is suitable for creating a bridge over the equity and knowledge gap, which means that such co-operations can also have significant economic development effects. Incubators operating on such bases can support small and medium-sized enterprises not only by offering financial and professional help. Experience has shown that the incubation process can be „naturally accompanied” by the initiation of a networking process, the advantages of which can also be used by the companies participating in incubation. After examining the special features related to the operation of corporate incubators –which served to set the logical frames of the analysis – we studied in detail what role the state can assume in such type of incubation. Following some theoretical considerations and an analysis of successful and failed practical examples we reached the conclusion that governmental interventions „can have their place” in this process. Since there are various different ways for the development of incubators, the types of roles taken by the state can also differ. A model was developed in which we summarized potential governmental strategies, also discussing the possible effects on the players of the incubation industry. We are convinced that the analysis of this highly new and dynamically developing area may also lead to conclusions that can be applied in practice and the recognition of defined rules and laws may contribute to the improvement of the national practice.

  • Intellectual capital of the community of Lubelszczyzna region – human intellectual capital according to the pilot survey

    The new approach to measurement of IC of community was presented. In the conceptualization of the problem it was proposed to treat the IC as a latent construct that is measured via directly observable proxies. The results presented are the final obtained after having discarded some variables due to their lack of fit to the estimated models. It is worth mentioning that such a situation concerned only two constructs – the most complex one – activity, and orientation on self-education. The reason in the former case was its complexity and in the latter – the variable the expenses on education despite highly correlated with willingness to update knowledge, professional skills, take part in workshops (P3) was not significant and therefore discarded. Nonetheless CFA performed provided proofs that the conceptualization was quite good as all observable variables loaded strongly to the factors where they were expected to load. All fit indices, despite not always at the maximum level, were acceptable given the small sample size. The most stipulations concerned the activity factor but it was understandable as this construct was the most complex. Finally, it is important to stress that this model is not and cannot be the only one proper and possible. This is the very first one conceptualized for Lubelszczyzna region and in the future it will be reformulated but do so more research and thus more time and data is needed.

  • Kemikáliacsökkentés és a fenntarthatóság összefüggése – választható gazdálkodási stratégiák

    A tanulmányban áttekintettük a magyarországi kemikália felhasználás (műtrágya, növényvédő szer) alakulását a növénytermelésben, értékeltük a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeit a környezetterhelés szempontjából. Megállapítottuk, hogy az ágazat kemikália felhasználása mára jelentősen csökkent az 1980-as években mért szintről, részben finanszírozási okokra, a növényvédő szereknél technológiai fejlődésre visszavezethetően, és csak kisebb részben környezetvédelmi szempontok miatt. A környezetterhelés csökkentésének és a fenntarthatóság megvalósításának irányzatai között az egyik megoldás az okszerű vegyszerhasználatot jelentő precíziós gazdálkodás lehet, azonban ennek a technológiának többletterheit (beruházásigény, magasabb termelési költségek) nem minden gazdálkodó képes vállalni. A másik véglet a mesterséges vegyszerektől mentes gazdálkodás. Az ökológiai gazdálkodás a fenti folyamatokkal párhuzamosan, egyre nagyobb területeken terjedt az elmúlt évtizedben, bár a növekedése az elmúlt évek adatai alapján megtorpanni látszik, ami a kereslet-kínálat és a jövedelmezőség hatásaira.

  • Számviteli információk növekvő fontossága

    Az agrárszakemberek számviteli ismereteinek fogyatékosságai sok nehézséget okoztak már a döntések megalapozásában, a kapcsolattartásban, kommunikációban, a pályázatok előkészítésében és az azokkal kapcsolatos igények kielégítésében és így tovább. Ezért szükséges a lineárisa képzés kezdetekor mérlegelni, vitatkozni a számviteli oktatás kívánatos és lehetséges megoldásairól. Nem szükséges bizonyítani, hogy az agrármérnökök megfelelő számviteli ismeretek híján eleve versenyhátrányban lesznek a 207-2013. évi, majd ezt követő változásokban, a globalizálódó piacokon, a versenyképesség fokozására irányuló – kihívásokkal számoló – stratégiák kidolgozásában. Ebben fontos a számviteli információk felhasználásának, a számviteli munka kereteinek, eszközeinek, területeinek a megismerése.

  • Tulajdon- és generációváltás a mezőgazdaságban

    A rendszerváltáskori nyilvántartások szerint 1360 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 130 állami gazdaság működött Magyarországon. A szövetkezetek a termőföld közel 80%-át művelték, a bruttó termelés több mint felét állították elő, egy milliót jóval meghaladó, munkavállalót, kistermelőt foglalkoztattak és az azóta elmúlt másfél évtizedben lényeges változások történtek mind a földvagyon, mind az egyéb tulajdon birtoklásában, amit szervezeti átalakulás is kísért. A változásokat a politikai akarat, a kormányzati intézkedések, a gazdasági változások indukálták. A folyamat nem ért véget. A mára kialakult helyzetből előre tekintve prognosztizálható, rövid időn belül felerősödik egy újabb generációváltás a gazdálkodó szervezetekben. Most elsősorban a tulajdonos menedzsment korosodásával vetődik fel a kérdés: ki/kik lépjenek a helyükre? Döntsék ezt el a piaci viszonyok, vagy kormányzati beavatkozást szükséges sürgetni?

  • Üzleti vállalkozások és intézmények véleményei a távközlési szolgáltatásokról

    Kutatásaink alapján bebizonyosodott, hogy az üzleti vállalkozások és intézmények az ügyfél-centrikus szolgáltatói magatartást részesítik előnyben, a széleskörű szolgáltatás vevőérték az ügyfélnek, és ez versenyelőnyt jelent a szolgáltató számára.

    – A szervezeti piac szereplői, így a távközlési szolgáltató cégek társadalommal való kapcsolata immár nem csupán a hagyományos munkaerő-alkalmazói vonatkozásban értelmezhető, hanem egy a fölött átívelő, magasabb szintű együttműködésben.

    – Az üzleti sikerre törekvő távközlési szolgáltatóknak olyan stratégiát szükséges folytatniuk, melynek középpontjába, a célcsoportok igényeinek teljes körű kielégítését állítják.

    – Le kell győzniük azt a negatív attitűdöt, tévhitet, hogy csak adott szolgáltatásra specializálódott szolgáltató képes az elvárt színvonalon teljesíteni az elvárásokat.

    – A kutatás eredménye szerint a válaszadók leginkább a MATÁV, a PanTel és a T-Mobil tevékenységével elégedettek. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a MATÁV ugyan még tartja piacvezető helyét, azonban a „szemtelen” kis alternatív szolgáltatók és a mobilcégek már veszélyeztetik a pozícióját.

    – A széleskörű szolgáltatás-portfolió biztosítása nem csak a nagyvállalatok és intézmények számára fontos, hanem a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások számára is, mivel a kapcsolt árkedvezményeket ekkor tudják leginkább igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy az ezen szegmenst megcélzó távközlési szolgáltatóknak – a meglévő ügyfelek kiszolgálása mellett – kis- és középvállalatok részére is célszerű kialakítani új, kedvező, speciális szolgáltatáscsomagjaikat.

    – A távközlési szolgáltató vállalatoknak tovább szükséges javítaniuk, tökéletesíteniük panasz-szituáció kezelési folyamataikat, a mostaninál is gyorsabb hibaelhárításra törekedve, és mindenekelőtt megvalósítani a kapcsolati marketinget a meglévő és a potenciális ügyfeleikkel.

    – A kutatás további tanulsága, hogy a megfelelő ár-érték arány, a szakértő hibaelhárítás és a korrekt számlázás az, ami elsődlegesen számít és fontos a célpiaci szegmens képviselői számára. Mivel az üzleti és intézményi szegmens elvárásai közötti kapcsolat szorossága pozitív irányú és igen erősen korrelál egymáshoz a két sorrend, azaz közel ugyanazok a két fő szegmens elvárásai, ezért a távközlési szolgáltatóknak ezekre a fő szempontokra fókuszálva indokolt végezniük jövőbeni tevékenységüket.

    – Primer kutatásunk arra utal, hogy a legtöbb elégedetlen válaszadó elsősorban alacsonyabb árak esetén váltana szolgáltatót. Átlagosan 18%-kal alacsonyabb árért elhagynák jelenlegi távközlési szolgáltatójukat. Ez a tény, arra ösztönözheti az üzleti sikerre törekvő távközlési szolgáltatókat, hogy még versenyképesebb áron, még magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak azért, hogy tényleges és potenciális ügyfélkörük maximálisan elégedett legyen a számukra legfontosabb tényezővel, az ár/érték aránnyal.

  • A hazai lúdhizlalás és libamájtermelés helyzete és perspektívája

    A világ hízott nyers libamáj előállítói között Magyarország évtizedek óta előkelő helyen áll, évi mintegy 2 ezer tonnás termelésével, melynek 80%-a export. A magyar baromfiágazat exporttermékei között – fokozatos csökkenése ellenére – a hízott libamáj 8-10%-ot képvisel.

    A meghizlalt libák száma 1994-2004 között, évenként változóan, 3-4 millió között ingadozott. Az egyedenkénti testtömeg, enyhén csökkenően, 7 kg körüli, míg az egy liba után nyerhető átlagos májtömeg 10 év alatt 5%-kal növekedett. A hízott libák testtömegének és májtömegének aránya viszonylag stabilnak tekinthető. A hizlalási költségek évről-évre gyorsabban emelkedtek, mint az árbevétel, így a hízott libán realizálható jövedelem fokozatosan csökkent. A feldolgozóknak az exportra kerülő nyers libamáj alapanyagköltsége egyre magasabb, a nyers libamáj exportára viszont évről-évre csökkent.

    A hízott liba- és hízott nyers libamájtermelés, a romló exportfeltételek következtében, válaszút előtt áll! A dilemmát fokozza, hogy az EU állatvédelmi szabályai 2011-ig egy új (kényszeretetéstől mentes) hizlalási technológia alkalmazását írják elő, ami teljesen új alapokra helyezheti a hízott libamáj-előállítás több évtizedes hazai gyakorlatát.