Blog

  • A halásztelki bolgár közösség

    A hazánk területén élő kisebbségi népcsoportok közül az egyik legkisebb a bolgárok közössége, 1990-ben Magyarországon mindössze 5000-en vallották magukat bolgár származásúnak. Legnagyobb közösségük a Csepel-szigeten található Halásztelken – amely a köztudatban úgy él, mint „a bolgár kertészek faluja” – és a szomszédos Szigetszentmiklóson él. A halásztelki bolgár nemzetiségűek 220-an vannak, azaz a helység lakóinak körülbelül 3,5%-át teszik ki. A községben önálló kisebbségi önkormányzatuk működik, amely létrejötte óta évente megszervezi a falu bolgár lakóinak kulturális műsorral egybekötött beszámolóját, és megalapította a szombati bolgár iskolát, ezen kívül Halásztelken és Budapesten is lehetőség nyílik a nyelvtanulásra. A kulturális hagyományok ápolására alakult a Jantra táncegyüttes. Ma már nem minden halásztelki bolgár dolgozik kertészként, de legtöbben ma is őrzik őseik hagyományait: a sajátságos intenzív termeléstechnológiát, amit összefoglaló néven egyszerűen bolgár kertészetnek nevez a köznyelv, és ami ma is a legfőbb megélhetési forrása sok családnak.

    Remélhetőleg ez a kis közösség a jövőben is képes lesz megőrizni sajátos jellegét, öntudatát, hagyományait, ezzel is hozzájárulva Magyarország kulturális sokszínűségéhez.

  • A sertéstartás gazdasági hatékonyságát meghatározó tényezők vizsgálata számítógépes program segítségével

    A sertéstartás jövedelmezőségének, hatékonyságának részletes vizsgálatához általunk készített program az állományváltozási tervből indul ki. Az állományváltozási tervből a program automatikusan számítja az átlaglétszámokat és korcsoportonként a takarmányozási napokat. A program másik része, ugyancsak az állományváltozási tervre támaszkodva, korcsoportonkénti bontásban modellezi a sertéstartás egyes fázisait, számítja a legfontosabb mutatószámokat, különös tekintettel az egyes takarmányféleségek fogyasztására, fajlagos mutatóira, valamint a reprodukciós mutatókra. A program minden egyes fázisban automatikusan számítja a szakemberek számára nélkülözhetetlen mutatószámokat.

  • A vidékfejlesztés lehetőségei Magyarországon a 2007 és 2013 közötti időszakban

    Magyarország 2004. január 1-jével vált az Európai Unió strukturális alapjai, és ezek közt az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap kedvezményezettjévé. A felkészülés azonban jóval korábban, már 2000-ben megkezdődött. Napjainkra a strukturális alapok felhasználásának folyamata jól halad, és ezzel párhuzamosan a következő költségvetési időszak bevezető szakasza is megkezdődött.

    A vidékfejlesztés támogatási rendszere jelentősen megváltozik a 2007-2013. közötti időszakban. A terület jóval nagyobb hangsúlyt kap azzal, hogy a strukturális alapoktól elkülönült, új támogatási alap került létrehozásra: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ez az önálló alap megoldást ad a korábbi időszak szétaprózott vidékfejlesztési támogatáspolitikájára. Bár ez egy történelmi lehetőség a vidékfejlesztés történetében egész Európában, az újonnan létrehozott EMVA a tagállamokat – így Magyarországot is – számos kihívás elé állítja. Ezek a kihívások a vidékfejlesztés jelenlegi, a strukturális alapokra építő jelenlegi szabályozásából erednek és a következő területeket érintik: stratégiai tervezés, az intézményi háttér kialakítása, a monitoring rendszer működtetése. Az EMVA-hoz kapcsolódó nemzeti rendszereket a strukturális alapokhoz képest a lehető legkisebb eltéréssel kell létrehozni.

    Az EMVA felhasználására történő felkészülés részeként elkészült és partnerségi konzultáció céljából nyilvánosságra került a vidékfejlesztés hazai támogatási stratégiája a 2007-2013. időszakra, a Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia. A stratégia a jelenlegi formájában jó alapot szolgáltat a tervezési szakaszban az együttműködéshez, azonban nagy számú megvitatandó kérdést is felvet.

    A jelenlegi tanulmány célja kettős: egyrészről beazonosítani azokat a kihívásokat, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie, továbbá ezekre alternatív megoldások bemutatása. Másrészről a nemzeti vidékfejlesztési stratégia gyengeségeinek bemutatása a fenntarthatóság, a más finanszírozási mechanizmusokkal való harmonizáció, a mutatószámok keveredése és végül a végrehajtást támogató intézményi háttér szempontjából.

  • The harmonization of the EU contract law

    Why would a common contract law be optimal for the member states of the European Union? The main reason is that it would be much cheaper to set up contractual relations. If somebody conducts economic activities in the European Union, and if the same regulations apply everywhere, this unity can help this corporate or private person (entrepreneur) to work under the same conditions. If somebody wants to sell a product in the EU he/she has to be well-prepared about the different legal systems in various countries. To know these regulations is very expensive. Apart from the costs, there is also the risk of accepting another country’s legal norms, which are different than home rules. The essence of the EU is the common market. The steps that the EU has taken to deepen the level of the integration in the last decades lead to this direction. Many firms or private persons do not dare to step over the borders of their home countries, because of their ignorance of the legal systems of other countries. If the EU can create a unity in some fields of the legal systems, business transactions across the borders can be made much easier.

  • Innovation as the key of the pharmaceutical companies’ competitive advantage

    Pharmaceutical industry belongs to the most innovative branches in Hungary. However as a consequence of increasing development costs and the strong competition on the market the means of gaining competitive advantage has become a focal point of the pharmaceutical companies’ strategy. Economic performance is highly dependent on research and knowledge and economic success is determined how companies are able to apply this knowledge and skills so how flourishing the product or technological development becomes (Imre 2000). Only those branches and companies will gain competitive advantage that are able to compete on knowledge and technology. Since science and technology are considered to be the most important source of economic development, it contributes to the more effective restructuring and increased productivity.

  • Juhászatra specializált telepek nyeresége

    A vizsgált telepek a 2001-2005 közötti időszakban három évben (2001, 2004, 2005) veszteségesek voltak. A 2004-ben bekövetkezett csatlakozást követően az Európai Uniótól jelentős mértékű támogatást élvezhetnek a gyepre alapozott állattenyésztő ágazatok. Különösen érvényes ez az olyan hátrányos helyzetű térségekre, mint amilyen az Észak-Magyarország Régió. A hazai juhászatokban a ráfordítások csökkentésére és ezen keresztül a költségcsökkentésre két lehetőség kínálkozik: a legelőterületek kihasználása, valamint az állategészségügyi költségek csökkentése. Egyúttal javulhat a környezet minősége és a takarmányozás színvonala is. Az árbevétel növelésének egyik lehetősége az értékesítési árak növekedése, de ez független a gazdálkodó döntésétől, illetve az arra gyakorolt befolyása igen csekély. Az árbevétel növelésének viszont másik lehetősége a hozam növelése, míg a harmadik lehetőség a támogatások maximális kihasználása. A kalkulációs modell alapján megállapítható, hogy az igénybe vehető különböző támogatásformákkal kalkulált bevételeket figyelembe véve az ágazat nyereséges lehet. A vizsgált telepeken az anyánkénti támogatás 4103 Ft-tal, a hektáronkénti támogatás pedig 5802 Ft-tal növelné a nyereséget.

  • A BÉT és a tőzsdei integráció

    A globalizáció és a tőzsde likviditási igénye miatt a kis tőzsdék nehéz helyzetbe kerülnek és kemény küzdelmet folytatnak a fennmaradásért. A Budapesti Értéktőzsde előnyére válik, hogy sokoldalú stratégiát dolgozott ki a tőzsde jövőjére vonatkozóan. 2005 szeptember 9-én megtörtént a BÉT-BÁT egyesülés, ami a likviditás és a méret szempontjából is fontos lépés volt. Innen az út csak egyfelé vezethet: bekapcsolódni az európai tőzsdei kereskedelembe és az integráció.

  • A munkaráfordítás racionalizálási lehetőségei tejtermelő szarvasmarha telepeken

    Vizsgálataimban három szakosított tejtermelő üzem munkaerő foglalkoztatási rendszerét mértem fel. Megállapítható, hogy konfliktuskeltő tényező a tejtermelő tehenészeti telepek munkaerő-állományának szakismereti szintje. Ez felveti a konvertálható szakmunkásképzés létjogosultságát, szemben a túlspecializált, szűk ismeretkörrel rendelkező betanított munkással. Természetesen ez nem csupán oktatási- és foglalkoztatási kérdés, hiszen az állattenyésztés ezen ága – más foglalkozásoktól eltérően – erős, szocializálódással érvényesülő hatásokat követel, miközben a társadalom átalakulása, a falvakban zajló változások nem kedveznek a tehenészeti szakmunka kihívásainak. Fontos, hogy a telepek munkaköri rendszerét a telep sajátosságainak megfelelően dolgozzák ki, és ezt a vezetők, valamint a beosztottak számára is jól követhető módon a feladattal, hatással és felelősségkörrel együtt értelmezzék. Emellett lényeges a motivációs rendszerek egyéni alkalmazhatósága, a bérezésen kívüli egyéni érdekeltség.