Blog

  • Armenian rural cooperatives and marketing: Dairy sector

    Armenian milk marketing cooperatives provide several benefits, of which the increased opportunity for milk marketing is valued most by member farmers. During the cooperative action milk production has also increased due to seminars on cattle feeding, artificial insemination, sanitation programs, and support by cooperatives in feed procurement. Another benefit is that through pooling products of specified grade or quality, marketing cooperatives are better able to market milk to large-scale buyers than individual owners. Putting their efforts together cooperatives can move to distant markets and thus expand their sales opportunities. This is of paramount importance for those cooperatives that have a sole buyer. In addition to milk marketing, almost all of the cooperatives expressed desire to integrate themselves vertically in milk processing with the aim of capturing greater share of the consumers’ food expenditures. It’s worth mentioning that all managers stated the importance of seminars and educational tools to the success of their organizations. However, in their self-assessment lower ratings were noted in the areas of financial management, financial statement analysis, strategic planning, and higher scores were stated for business decision-making and cooperative principles. Our findings indicate that an opportunity exists to reinforce managers’ knowledge in the areas of cooperative principles, division of responsibility between managers and the Board, and financial management.. The results of the research come to advocate for continuing cooperative business and extending their activities over other aspects of the agricultural sphere (technical service, agricultural production, etc.), thus enabling farmers to further integrate themselves in food marketing system and improve their incomes.

  • Emigrational inclination – Staying or Leaving – Free Migration Possibilities and Tendencies in B. A. Z. County

    In this recent study we would like to show how migration affects in Borsod-Abaúj-Zemplén County, which components it has, what differences are there between gross and net emigrational inclination, what measures have been done by the ones who are determined to leave Hungary in expectations of a foreign job. A 375-element-sample was taken and had been appraised in order to measure the net emigration, the emigrational network and so the emigrational shell.

  • Átalakuló piacok a globalizációban

    A világgazdaság gyorsuló növekedése, a vezető térségek és államok világtermelésen belüli arányának változásai, új térségek felzárkózása, a nemzetek feletti, nemzeteken túlnyúló vállalkozások koncentrációjának fokozódása és arányuk növekedése, összességében egyre erősödő földrajzi és vállalati tőkekoncentráció. Az ágazati koncentráció a hagyományos iparágak mellett a szolgáltatási szektor ágazataiban is erősödik. A pénz- és tőkepiacok, a világ legnagyobb tőzsdéinek forgalmi fejlődése – ingadozásaik ellenére is – dinamikus. A származékos tőzsdei termékek, derivátumok forgalma többszöröse a részvényforgalomnak, volumene és érzékenysége az üzleti élet barométerévé emelte.

    A hazai gazdaság illeszkedése a világgazdaságba ellentmondásos. Az elsősorban külföldi tőkével működő nagyvállalati kör kiválóan teljesít, nő az export, a kis- és középvállalkozások gyengék maradtak, felzárkózásuk kétséges. A feldolgozott adatok a hazai koncentrációs folyamat gyorsulását is bizonyítják.

    A magyar tőkepiac, a nyilvános tőzsdei forgalom növekvő mérete mögött a származékos piacok egyre növekvő aránya a piac biztonságát növelő tényező. A határidős és derivátumpiac az összes forgalom közel 50%-át képviseli. A magyar gabona és olajosmag piac az árutőzsdén a határidős devizaforgalom 10%-át képviselte az elmúlt időszakban, ez a tény a helyi piacok elsorvadását, térvesztését mutatja.

    Az ezredfordulót követő időszak új piaci áramlata, az elektronikus kereskedelem növekedése dinamikus, és bizonyos területeken (beszerzés) részaránya jelentős.

  • Az integrált ültetvény célprogramban folyó almatermelés jövedelmezősége

    Az agrár-környezetgazdálkodási programoknak köszönhetően az almatermelő jelentős többlettámogatáshoz (388,24 €/ha-hoz) juthat, amennyiben vállalja a jogszabályokban (150/2004. FVM rendelet és módosításai) előírt feltételek teljesítését. Az előírásoknak való megfelelés azonban többletköltségeket is ró a gazdálkodókra, mint például a talajvizsgálat költsége, előrejelzési költségek, és megnő az élőmunka iránti igény is. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ez mindösszesen mekkora költséghányadot jelent, és hogyan aránylik a támogatási összeghez, mivel a fenntartható- és a környezetkímélő gazdálkodást célzó támogatást csak akkor fogja igénybe venni és hasznosítani a szektor a közeljövőben (2007-2014), ha ezt gazdaságilag is megtérülőnek ítélik a termelők.

    Vizsgálataim szerint a hektáronkénti többletköltség 26 283 Ft, ugyanakkor 97 740 Ft támogatás nyerhető el. Ennek különbsége fordítható például az előrejelzési eszközök fejlesztésére, vagy szakember foglalkoztatásának költség-kiegészítésére, vagy általában a fenntartható fejlődés meghonosodására, továbbá származékos előnyök elérésére.

    A programban való részvétel miatt termésveszteség nem várható, ahogy számottevő minőségromlás sem, ugyanakkor a vevők termék iránti bizalma nő, s ha az integrált termelésmód deklarált, a piacképesség is javul.

  • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és a versenyképesség

    Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv az EU környezetébe illeszkedve számol a 2007-2013 között valószínűsíthető változásokkal azért, hogy a magyarországi érdekeket megfelelően képviselje, érvényesítse. A jogi környezetet jelentő 1698/2005 EK rendelet három célt és egy módszerében elkülönülő megoldást irányoz elő, ezért beszélhetünk a 2007-2013 közötti időszakban négy fejlesztési tengelyről. A magyarországi kormányzat az EK rendelet alapján négy stratégiai célt fogalmazott meg: a versenyképesség fokozását – fizikai és humán bontásban –, a környezetgazdálkodás erősítését, a komplex vidékfejlesztés megvalósítását és a Leader+ széles körű felkarolását. A versenyképességi célok a minőség, piac, innováció kulcsszavakkal, a környezetgazdálkodás a kistérségi klaszterekkel, a komplex vidékfejlesztés a jövedelemszerzési és életminőségi törekvésekkel, a Leader pedig sajátos módszerével jellemezhető. A feladat nem a források elköltése, hanem hatékony, ésszerű befektetések eszközlése. A megvalósításban a tanácsadásnak, a pályázó- és ügyfélbarát végrehajtásnak, a szakemberek összefogásának, a tudománynak meghatározó lesz a szerepe.

  • Kockázatelemzés és kockázatkezelés a belső ellenőrzésben

    A bemutatott egyszerű módszer alapján kidolgozásra kerülő, kockázatalapú ellenőrzési rendszer jól szolgálja a tulajdonosok érdekeit:

    Ha a gazdálkodó vállalkozás
    – rövid távú érdekeit, amely elsősorban a nyereség növelésének igényében, és
    – a hosszú távú érdekeit, amely elsősorban a vagyon gyarapodásának igényében nyilvánul meg.

    Ha a gazdálkodó költségvetési szerv
    – a közpénzekkel és a rábízott vagyonnal történő szakszerű gazdálkodást és
    – a célszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos közfeladat ellátását.

    A most bemutatásra kerülő, kockázati besorolásra kidolgozott módszer szakmailag megalapozott, a gyakorlatban már bizonyított. A módszer alkalmas a nagy súlyú, nagy kockázatokat rejtő területek (ágazatok, közfeladatokat ellátó szervek, vállalkozások, üzemek, osztályok) kiválasztására, és ezáltal a korszerű kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési munka tervezési lehetőségének megteremtésére.

  • A hazai agrár-külkereskedelem regionális vizsgálata

    A globalizáció és a regionalizáció hatásainak következtében a közép-kelet európai országok gazdasága fokozatosan nyitottá vált, és a vizsgált régióban egyre meghatározóbb szerepet töltött be az Európai Unió. Az EU-ba irányuló export és import részesedése a térség országainak külkereskedelmében meghaladja az 50%-ot. Az Európai Unióval folytatott kereskedelem mellett így a térség életében meghatározó szerepet játszik a szomszédos országokkal folytatott árucsere. Vizsgálataink alapján megállapítást nyert, hogy hazánk exportjában és importjában Lengyelország szerepe a legjelentősebb.

    A hazai agrár-külkereskedelem versenyképességét az RCAit és az FKE mutató alkalmazásával vizsgáltuk, a 2003-as és 2004-es évre rendelkezésre álló OECD és UNSD adatok alapján. Az élelmiszergazdaság tekintetében hazánknak a többi országhoz képest az élő állat; a hús és húskészítmény; a gabona, gabonakészítmény; a zöldségféle és gyümölcs; a cukor, cukorkészítmény, méz és az ital termékcsoportoknál a legerősebb a megnyilvánuló komparatív előnye, jelentős a hazai külkereskedelem versenyképessége.

  • Égetéses hasznosítású „zöldenergia” (biomassza) nemzeti stratégia alapvető tényezői

    A jelenlegi trendek alapján megállapíthatjuk, hogy a „zöldenergia” termelés alapvető jelentőségűvé válik a termőföld hasznosításban. Munkánkban összevetjük az energetikai faültetvény, az energiafű, az energiakender, a kínai nád révén történt területhasznosítás jellemzőit. Ezeket a piaci pozíció, a tőkeigény és jövedelmezőség, a nemzetgazdasági és/vagy regionális hatás, valamint a környezet és társadalmi hatás szempontjai szerint vesszük górcső alá. Megállapítottuk, hogy azok a növények, amelyek hasznosításai „zöldenergia” alapanyagként is szóba jöhet egyre kedvezőbb piaci pozíciót érhetnek el.

    Az égetéses hasznosítású „zöldenergia” (biomassza) Nemzeti Stratégia kialakítását a Nemzeti Stratégia alapozott Gazdasági Stratégia, valamint az ennek részeként kialakítandó Energetikai Stratégia alapozhatja meg. Magyarország szegény a fosszilis energiahordozókban, de gazdag készletekkel rendelkezik a megújuló energiaforrások területén az átlagosnál jobb a napenergia ellátásunk, átlagos vagy helyenként gyengébb a szélenergia, az ország fekvéséből a környező országok éghajlati és terepviszonyaiból következően közepesnél rosszabb a vízenergia kapacitásunk. Kiemelkedően jó geotermikus lehetőségekkel rendelkezünk, amelyek kiaknázása gyengének minősül. A „zöldenergia” (biomassza) területén vannak a legnagyobb tartalékaink, mégpedig mind a három hasznosítási irányra érvényes ez. Terjedelmi korlátok miatt munkánkban a biogáz, a motorhajtóanyagok és a tüzeléses hasznosítás változatok közül az utóbbi Nemzeti Stratégiai vonatkozásaival foglalkozunk.

    A „zöldenergia” tömeges termelésének és hasznosításának tényezői közül kiemeljük a növekvő fosszilis energiahordozó árakat, a fokozott nemzetgazdasági függést a nemzetközi energiapiactól, az átfogó nemzeti „zöldenergia” program szükségességét, a kedvező EU és nemzeti közgazdasági szabályozás elengedhetetlen voltát mikroszinten pedig a biomasszatermelők és az energetikai felhasználók összefogását klaszterekbe szerveződését.

    Nem lehet sikeres nemzeti „zöldenergia” programot megvalósítani koherens jogi és közgazdasági szabályozás nélkül, amelynek alapvonása a legalább 10 évre szóló kiszámítható szabályozás, a termelői- szolgáltatói- felhasználói tartós együttműködés feltételeinek kialakítása, előírása és garantálása. A szabályozásnak olyan tartósan belső egyensúlyokkal működő rendszereket kell kialakítani és támogatni, amelyek munka- tőke– és kockázat arányosan osztják el az egész vertikum jövedelmét a résztvevők között. A nemzeti „zöldenergia” program aktorai a klaszter centrum, a föld és erdőtulajdonosok, tartós földbérlők, a szolgáltatók, valamint a tudományos és önkormányzati háttér. A nemzeti „zöldenergia” program az energiafüggőség enyhítésén kívül számos területen fejt ki kedvező hatást az agrár és vidékfejlesztésben többek között enyhítheti a területi fejlődési különbségeket, új foglalkoztatási lehetőséget jelent, új termelési kultúra meghonosítását segíti elő.

    A Kormány által elkészített és az Országgyűlés által megalkotott koherens nemzeti „zöldenergia” stratégia megvalósítása a jövő várható energetikai kihívásaira adandó érvényes válasz lehet.

  • The role of the technical improvement in the development of the Hungarian agriculture

    In our research work we have read the domestic and the international professional literature. Based on them and our research work we defined the agricultural technical improvement. The main tasks of the technical improvement of the agriculture in the future are the following:
    – Application of the biotechnological achievements.
    – Improvement of the environment saving technologies, assurance of the maintainable development of the agriculture, by retaining the production bases – the soil, the biological environment, and the work power of the agricultural workers.
    – Adaptation of the precision plant cultivation systems.
    – The universal objective of the agrarian-technical improvements is to provide technical base for the maintainable agricultural production. It requires the development of such production technologies, which protect the environment and the landscape, the soil and water reserves, ensure the quality of the product and the economy of the production.
    – The development of a coherent system of the electronics, informational technique and automation, the construction of the information network of the agriculture and the transfer of the connected knowledge.

    The engine of the technical improvement is the continuous investment and the introduction of the new achievements of science as fast as possible. Without investments there is no technical improvement on the merits, but at the same time the investments lead to a proper technical improvement if it is based on a proper economy developing strategy, and if it is coupled with a technical developer and organizer activity. During our researches it was proved that:
    – In the analysed time period, in the case of the examined sectors was a great difference between the area’s productivities.
    – To measure the partial effectiveness of the production factors the Cobb–Douglas-type production function is good for the examination of the importance of the production factors in the case of a proper data base.

    The key of promoting the advance is the economical acceleration of the technical progress. The non-recognition of the rate or the characteristics of the technical progress, its improper explanation may lead to great losses. Due to the special importance of the rate of the technical improvement, we need to pay special attention to all circumstances and factors, which boost the technical improvement, make the approach of the world standard possible and the catch-up with its progress. Therefore, we need to take advantage of all opportunities, which are available for us due to our membership in the European Union.

  • The Link between Education and the State of the Labour Market in Hungary

    Education became one of the largest sub-system of modern societies int he past century. The role of educatoin is no longer interpreted only as the conveyor of culture, knowlwdge and values, buti t is also attributed a significant role in its contribution to economic development and the promotion of social integration. The development of the theory of the human capital is associated with Theodore W. Schulz. According to his presumptions, the people make investments through education and training that increase their ability to produce, their productivity and thus the market value of their work. There have different explanations created to justify the contribution of education to economic development. The most significant from among them are as follows: education has got a direct impact of increasing productivity (theory of the human capital); employees of higher quqlification levels participate i non-the-job further training courses in higher proportions, wich also increases productivity; investment in the human capital is an alternative of consumption, as educational expenses are not usually covered from savings.