Blog

  • A természeti környezet és a fenntartható mezőgazdasági termelés kölcsönhatásai

    Hazánk természeti környezetének állapota nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető és fokozatosan javul. Földünk környezeti állapota viszont folyamatosan és gyorsuló mértékben romlik. A fő környezetszennyezők az ipar, a közlekedés és energiatermelés, de a hulladék – és szennyvízképződés is jelentős. Az agrárgazdaság ágazatonkénti speciális környezetszennyezése sem elhanyagolható, főként iparszerű termelésben.

    A természeti környezet és a mezőgazdasági termelés kölcsönhatásai sokrétűek. Az iparszerű mezőgazdasági termelés környezetkárosító hatásait főként a túlzott műtrágya és növényvédő szer felhasználás okozza. Az állattenyésztés hígtrágyával és vegyszerekkel szennyezi környezetét, az erőgépek légszennyezése, olaj- és üzemanyag szennyezése, és talajtömörítése is környezetkárosító. Az ökológiai és integrált gazdálkodás környezetszennyezése kisebb, így az új agrármodell elvezethet a fenntartható agrárfejlődéshez. A természeti környezet megőrzése érdekében szükségszerű a fenntartható fejlődés, amely – globális, regionális (nemzeti) és lokális értelemben is – lehetővé tenné a természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejű megvalósítását. A támogatásoknak azt a célja, hogy megvalósuljon az „élhető vidék”.

  • The possibilities of applying historic simulation for assessing the profitability of investments

    The above methods of assessment are based on different methodological and mathematical approaches; therefore, they yield slightly different results, which can be used to complement each other and thus gain a more complex picture about the risk of the investment. Calculating break-even points and sensitivity assessment are simple variance calculation methods with differing frameworks or backgrounds. The basis of decision is NPV, as the break even points of the various factors do not come complete with clearly defined rules and cut-off points for accepting or rejecting an investment. This is especially true for the dynamic payback period, which discriminates against long-term investments. Conclusions about the risk of the investment can be drawn if expected values and critical values show high disparity; this can be used for highlighting the more sensitive risk factors. However, in this case, we do not have a distribution of probability for factors, nor the probability of the occurrence of the critical values, so the use of data is limited. It is worth starting risk assessment with these simple methods of analysis to gain more insight into the underlying processes.

    If historic simulation is applied, we gain data for analysis from past figures. The basis for this procedure is sufficient quantity and quality data, which might pose considerable difficulties. On one hand, in the case of Hungary, the recent economic changes break the continuity of the data; on the other hand, it is often almost impossible to collect the necessary minimum of 50-100 figures for a realistic simulation generating the distribution of NPV. Setting the optimal time framework is also crucial: if data reach far back in the past, their applicability for present risk assessment is questionable. If the framework spans too short a period, the representativeness of the figures may be doubted. A frequent criticism of the method questions the approach that using real data from the past implies that the events in the past are likely to repeat, and new patterns are not expected to emerge. On the other hand, an advantage of the method is that it can be considered a complex calculation of variance that enables the analyst to assess possible future scenarios without having to define each and every expectation and prospect for the future. A wide range of mathematical skills is not necessary; therefore, it is easy to use, and the results are readily applicable, and expand on the results gained from more simple calculations aimed at assessing the risk of investments.

    All the above methods make an attempt at grabbing and describing risk itself. However, they simply cannot consider that investors may have different approaches to risk, which has a crucial impact on the decision about the investment. Investors expect benefits and positive outcomes proportionate to the risk undertaken; as a result, they have different sets of priorities for future cash flow. Although this factor does not appear in any of the models, using multiple models for an analysis can provide a wider range of information to be considered for assessing the profitability of an investment.

  • Performance Assessment in Higher Education

    There are several methods of performance assessment used by corporations that can be applied in higher education institutions as well. One Hungarian and one foreign example show that it is an effective way of forming a solid basis for fair renumeration and thus for motivating employees. On a long run it would be inevitably necessary for making Hungarian higher education more competitive.

  • A szerkezeti és ágazati kapcsolattorzulások a mezőgazdaságban

    A tanulmány vállalatgazdasági és üzemtani szempontból vizsgálja az egyéni és társas gazdaságok szerkezeti változásait, torzulásait. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemtermelő képességének romlása és az EU támogatáspolitikája miatt a növénytermelésre specializálódott gazdaságok száma erőteljesen megnövekedett. A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának eredményei mindig szoros kapcsolatban voltak és vannak jelenleg is a termelés szerkezetével. Alapvetően a termelés szerkezetétől függ a jövedelem nagysága, amit többek között az ágazatok jövedelemtermelő képessége, a támogatások nagysága és az ágazati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása befolyásol. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemtermelő képességének romlása és az EU támogatáspolitikája miatt a növénytermelésre specializálódott gazdaságok száma erőteljesen növekszik, szemben az állattenyésztő és a vegyes szerkezetű gazdálkodással. A gazdaságok szerkezeti torzulása nem kedvez az ágazati kapcsolatokban rejlő előnyök kihasználásának, bár ezek számszerűsítése nem könnyű feladat. A mezőgazdasági vállalatok szerkezetváltozásának tendenciája távlatilag veszélyezteti a nemzetgazdasági egyensúlyokat is. A mezőgazdaság belterjes irányba fejlesztése már 100 évvel ezelőtt is nemzeti érdek volt. A cukorrépa és a dohány termesztésének visszaszorítása, feldolgozó iparaik erőszakos megszüntetése visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a magyar mezőgazdaságban. Hensch idézi több mint száz éve Pethe Ferenc tanácsát: „Markolj csak keveset, de azt jól megszorítsd, Ne a földet, hanem a munkát szaporítsd!”

  • Támogatások Békés megyében

    Békés megye agrárjellege a gazdasági fejlettséget is determinálja. A megye agrárszektorában megtermelt 1 főre jutó bruttó hozzáadott érték jelentősen meghaladja az országos átlagot, de a megye gazdasági teljesítményének növekedése elmarad az országosétól, az egy főre jutó GDP értékében nő a rés. A térség lemaradása azonban megfelelő aktivitással és pályázati szakszerűséggel megállítható. A megye pályázati forrásokból való részesedése és az egy pályázaton elnyert támogatás összege növekedett. A megye pályázati aktivitása magas, a megyék felső harmadában van. A támogatások odaítélésében a bírálók a nagyobb bekerülési összegű (komplexebb) pályázatokat részesítették előnyben. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az egy projektre jutó támogatás összege, az AVOP-ból finanszírozott fejlesztések esetén, alacsonyabb, mint az országos, ami kisebb volumenű egyedi fejlesztéseket jelez.

    A pályázatok jelzik, hogy a megye felkészült az uniós pályázatokon való eredményes részvételre, ami a 2007-2013 időszakában meghozhatja a hasznát: segíti a megye gazdasági felzárkózását, benne az agrártermelés és az arra ráépülő feldolgozóipar, illetve szolgáltató ágazatok fejlődését.

  • A mezőgazdasági kistermelők jövője az átalakuló mezőgazdasági piacokon

    A multinacionális élelmiszer-kereskedelmi láncok a fejlett országok mellett ma már a fejlődő országok piacain is fokozottan jelen vannak és egyre nagyobb szerepet játszanak a piaci kapcsolatokban. Megjelenésük, piaci súlyuk kiváltja az élelmiszergazdasági termékpályák funkcionális és hatalmi átrendeződését. Mindez a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésének és az élelmiszerárak csökkenésnek zászlaja alatt megy végbe. Több ország példája is bizonyítja, hogy az EU-ba történő belépéssel, a várakozásokkal szemben az élelmiszerárak nem emelkedtek, sőt egyes országokban még csökkentek is. A hatékonyabb kereskedelmi rendszer piaci alkupozíciója, súlya és szervezettsége következtében komoly réseket ütött az élelmiszeripar sziklaszilárdnak hitt bástyáin, és – többnyire közvetetten – a mezőgazdasági alap-anyagtermelői szektorban is jelentős eredményromlást hozott, különösen a piacorientált mezőgazdasági kistermelők körében. A kérdés az, hogy ez utóbbiak számára a globalizáció keretei között milyen lehetőségek maradtak a túlélésre és a kialakuló új struktúrába való integrálódásra a világban általában és Közép-Kelet Európában közvetlenül. Ez utóbbi a hazai kistermelők számára is hasznos tanulságokkal szolgál.

  • A borturizmus az Észak-Magyarországi Régióban

    A borturizmus kiemelkedő szerepet játszhat a turisztikai programok bővítésében, a magyar borok népszerűsítésében. A családi vállalkozásoknál szervezett borkóstoltatás, étkeztetés és szállás bővíti a munkalehetőségeket, kiegészítő jövedelmet nyújt. Mindez elősegítheti a vidék és a vállalkozás fejlődését, csökkenti az elvándorlást, a falvak elöregedését, a lakosság életminőségének és létbiztonságának javulását. Jó reklám a vidék borai számára, fokozva a keresletet, javítva helyi vásárlóerőt. A vidéki turizmus, ezen belül a borút multiplikátor hatású a régió borvidékeinek infrastrukturális fejlődését illetően, befektetési lehetőséget is nyújt.

    Az NKFP kutatás keretében vizsgáltuk, hogy az Észak-Magyarországi Régió szőlőtermelői és borászai szívesen közreműködnének-e a borturizmusban? Megállapítottuk, hogy a gazdálkodóknak egyelőre kis hányada vesz részt a borturizmusban, azonban nagyrészük szívesen foglalkozna vendéglátással, saját borának bemutatásával. Ennek érdekében intenzív tájékoztatásra, felnőttképzésre, szaktanácsadásra, illetőleg az infrastruktúra kialakításában és fejlesztésében szerepet játszó (ön)kormányzati tényezők, kamarai és szakmai szervezetek összehangolt együttműködése szükséges. A feltételek megteremtésében elengedhetetlen aktív közreműködésük, például pályázatok benyújtásában és a borút egyesületek által biztosított lehetőségek kihasználásában.

    Megállapítottuk továbbá, hogy a régió igen jó perspektívával rendelkezik, turisztikai szempontból is kiemelkedő szerepet játszik hazánk idegenforgalmában, azonban a meglévő erőforrások fejlesztése, a kapacitások kihasználása érdekében hasznosítható stratégia kidolgozása várat magára.

    A négy borvidék erősségei a neves pincesorok és kitűnő borok nagy választéka. A bor- és vidéki turizmus sikerességét akadályozhatják az infrastrukturális hiányosságok, a szálláshelyek és étkezési lehetőségek biztosításához szükséges tőkehiány, az elégtelen minőségű és számú fogadókapacitás. A borfogyasztás átalakulóban van, a helyettesítő termékek igen népszerűek. Gondot jelent(het) az elégtelen reklám és tájékoztatás, esetenként a pincészetek közötti feszültség. Vizsgálataink során kitűnt a nyugdíjas korosztály aktív szerepe, amely több szempontból kedvező, s különösen azért, mert a falvak elöregednek. Egy-egy jól bevezetett vállalkozás lassíthatja a fiatalok elvándorlását. A hazai turizmus fellendülőben van, ezért az új szemlélet kialakításához elengedhetetlen a komplex turisztikai kínálatbővítés (pl. borkóstoló téli programokkal vagy vadászattal való kiegészítése), a borászok és vendéglátók egységes fellépése, jobb promóció, s nem utolsó sorban a pályázati támogatások és az Európai Unió vidékfejlesztési programjának megvalósítása, a gazdák képzése, továbbképzése, a szaktanácsadási rendszer működtetése.1

    ————————————–
    1 A tanulmány az NKFP-2004-4/014. sz. kutatás keretében készült.

  • Az ökológiai gabonatermelés Magyarországon

    Az elmúlt öt évben a szántóföldi területeken termesztett növények vetésterületének több mint 70 százalékán gabonafélét termeltek.

    Az ökológiai gazdálkodásból származó gabonafélék vetésterülete az elmúlt esztendőkben növekedett, arányaiban viszont messze elmarad a konvencionálishoz képest. Az ökológiai termelésbe vont területeknek mindössze 20-30%-án állítanak elő gabonát. A termények jelentős része exportra kerül a csekély hazai kereslet miatt. Az exportra való orientáció, valamint a nemzetközi piacokon uralkodó erős verseny maga után vonja a minőségi termény-előállítást, valamint a feldolgozottság fokának növelését.

    Az elkövetkezendő években a gabonafélék vetésterülete, a tradíciók miatt, nagy valószínűséggel nem csökken, de az egyes gabonafélék közötti megoszlás várhatóan módosul a felvásárlási ártól és az értékesítési lehetőségektől függően. Az értékesítési nehézségek újbóli jelentkezésének elkerülése végett fontos, az intervenciós felvásárlás megtartása mellett, a hazai gabona-felhasználás szintjének emelése. Ez utóbbi elsősorban az állatállomány és a gabonafélék élelmiszeripari feldolgozásának növelésével oldható meg.

  • A közös agrárpolitika és az intézményi közgazdaságtan összefüggései

    Az EU közös agrárpolitikája olyan sajátos cél- és eszközrendszerrel rendelkezik, amely speciális, a végrehajtáshoz komoly nemzeti intézményi háttér jelenlétét is feltételezi, igényli. Amennyiben azonban a szükséges eszközök alkalmazására az esetleges elégtelen intézményi keret-feltételek következtében nem vagy részben kerül sor, akkor veszélybe kerül a kitűzött célok megvalósulása. Az agrárpolitika tehát kizárólag megfelelő intézmény-rendszerben hajtható végre maradéktalanul.

    A támogatások lényeges hányadát kitevő Garancia kifizetésekért felelős rendszer kulcselemének tekintett Kifizető Ügynökség és a Garancia Részlegben domináns közvetlen támogatások kifizethetőségéhez nélkülözhetetlen Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működésének önálló elemzése lényeges feladat. Ám azon túlmenően szükségesnek tartom azt, hogy tágabb kontextusban, az institucionalista közgazdaságtan, pontosabban a figyelmét az információs hiányosságokra és a tranzakciós költségekre is kiterjesztő, új intézményi közgazdaságtan keretében is megvizsgáljam azokat.

    A tagországok kormányainak delegált, kifizetéssel összefüggő feladatok elvégzésével kapcsolatos információ aszimmetrikus jellege szükségessé teszi, hogy a Közösségi intézmények, az Európai Bizottság, magas szinten tegyenek eleget a monitoring, az ellenőrzés és a végrehajtás kívánalmainak. A Közös Agrárpolitikára jellemző megosztott menedzsment hiányosságai olyan problémának tekinthetők, melyekkel mind a régi, mind az új tagállamokban szembe kell nézni, és melyek a megbízó-megbízott (principal-agent) modell segítségével leképezhetők.

    A tranzakciós költségeken belül figyelmünket elsősorban a politika-függő tranzakciós költségekre szükséges fordítani. Ez a terület az elmúlt 13 évben folyamatosan változó KAP esetében egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen egyrészt lényeges kérdés az, hogy az adott politika módosítása során az új típusú intézkedések végrehajtása a korábbinál több vagy kevesebb költséget ró az érintettekre, másrészt az, hogy hogyan érdemes alakítani az intézkedés költség-célzottság (célcsoportok lehatárolási szintje) közötti arányát.

  • An Empirical Study of Climate Change Effects and Agriculture Vulnerability

    This review describes that due to rapid globalization, vulnerability in different areas affects human life. With rapid population growth, securing the inherent vulnerability of this relationship, whether social, economic, or environmental, has to be central to efforts to achieving sustainable development. The vulnerability of agricultural systems varies with geographic location, time, socioeconomic conditions, and environmental resources. The capacity to mitigate and to adapt to climate-change impacts is strongly related to the future development paths. The socioeconomic and, even more so, the technological characteristics of different futures strongly affect emissions, hence the extent and pace of the impacts of climate change, as well as the capability of societies to adapt to and mitigate climate change. The presented review gives a brief idea about empirical analysis of climate change and agricultural vulnerability and how it affects human life.