Blog

  • Szervezeti változtatások megítélése az egyes vezetői típusokban

    A gazdasági környezet változásaihoz történő szervezeti alkalmazkodás eredményességét alapvetően befolyásolja az, hogy az érintett szervezetek működésének különféle területein szükséges változtatások indokolt mértékét, illetve megvalósítási esélyeit a menedzserek miként ítélik meg. A szervezeti működés legfontosabb hét területét leíró, McKinsey-féle 7’S modellre alapozott kérdőíves kutatás segítségével meghatároztuk azt a négy jellemző vezetőtípust, amellyel az agrárgazdasági vállalatok körében a változtatások szükségességének és esélyének megítélésekor találkozhatunk. A tipikus vezetői attitűdök ismeretében jobban felmérhető, hogy milyen vezetői reakciókra számíthatunk, amikor kormányzati eszközökkel ösztönözzük különféle kívánatos szervezeti változtatások megvalósítását, például esetünkben a gazdasági hálózatok kiépítését az agrárgazdasági vállalkozások körében.

  • A beruházás-támogatás jóléti közgazdaságtani értelmezése és hazai stratégiája

    A beruházások központi támogatásának hatékonysága a versenyképes mezőgazdasági termelés egyik sarkalatos kérdése, de ennek ellenére nem rendelkezik a hatékonyságot számszerűsítő, a szakmai közvélemény által széleskörűen elfogadott eljárással.

    A beruházási támogatás hatásvizsgálatát jóléti közgazdaságtani alapokon vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás hatékonysága ‑ vagyis a társadalmi költségek (holtteherveszteség) után fennmaradó rész aránya a támogatáson belül – a kereslet és a kínálat árrugalmasságának mértékétől függően alakul. Továbbá, a támogatás céltartása – a támogatottakhoz jutó rész aránya a támogatáson belül – az előállított termékek keresleti árrugalmasságának és a támogatott beruházás típusának függvényében változik. A támogató mindezeket a támogatási konstrukciók kialakítása során mérlegelheti. Ugyanakkor a támogatás célcsoportjának megválasztásakor a hatékonysági szempontokat is árnyaltabban (a pályázók határ- és átlaghatékonyságainak mérlegelésével) veheti figyelembe.
    A Tesztüzemi Információs Rendszer adatbázisán vizsgálódva az a tendencia rajzolódik ki, hogy az agrárkormányzat a beruházási támogatásokban kevert stratégiát követett, amelyben a hatékonysági szempontokat és a fennmaradási esélyeket egyaránt mérlegeli.

  • Armenian rural cooperatives and marketing: Dairy sector

    Armenian milk marketing cooperatives provide several benefits, of which the increased opportunity for milk marketing is valued most by member farmers. During the cooperative action milk production has also increased due to seminars on cattle feeding, artificial insemination, sanitation programs, and support by cooperatives in feed procurement. Another benefit is that through pooling products of specified grade or quality, marketing cooperatives are better able to market milk to large-scale buyers than individual owners. Putting their efforts together cooperatives can move to distant markets and thus expand their sales opportunities. This is of paramount importance for those cooperatives that have a sole buyer. In addition to milk marketing, almost all of the cooperatives expressed desire to integrate themselves vertically in milk processing with the aim of capturing greater share of the consumers’ food expenditures. It’s worth mentioning that all managers stated the importance of seminars and educational tools to the success of their organizations. However, in their self-assessment lower ratings were noted in the areas of financial management, financial statement analysis, strategic planning, and higher scores were stated for business decision-making and cooperative principles. Our findings indicate that an opportunity exists to reinforce managers’ knowledge in the areas of cooperative principles, division of responsibility between managers and the Board, and financial management.. The results of the research come to advocate for continuing cooperative business and extending their activities over other aspects of the agricultural sphere (technical service, agricultural production, etc.), thus enabling farmers to further integrate themselves in food marketing system and improve their incomes.

  • Emigrational inclination – Staying or Leaving – Free Migration Possibilities and Tendencies in B. A. Z. County

    In this recent study we would like to show how migration affects in Borsod-Abaúj-Zemplén County, which components it has, what differences are there between gross and net emigrational inclination, what measures have been done by the ones who are determined to leave Hungary in expectations of a foreign job. A 375-element-sample was taken and had been appraised in order to measure the net emigration, the emigrational network and so the emigrational shell.

  • Átalakuló piacok a globalizációban

    A világgazdaság gyorsuló növekedése, a vezető térségek és államok világtermelésen belüli arányának változásai, új térségek felzárkózása, a nemzetek feletti, nemzeteken túlnyúló vállalkozások koncentrációjának fokozódása és arányuk növekedése, összességében egyre erősödő földrajzi és vállalati tőkekoncentráció. Az ágazati koncentráció a hagyományos iparágak mellett a szolgáltatási szektor ágazataiban is erősödik. A pénz- és tőkepiacok, a világ legnagyobb tőzsdéinek forgalmi fejlődése – ingadozásaik ellenére is – dinamikus. A származékos tőzsdei termékek, derivátumok forgalma többszöröse a részvényforgalomnak, volumene és érzékenysége az üzleti élet barométerévé emelte.

    A hazai gazdaság illeszkedése a világgazdaságba ellentmondásos. Az elsősorban külföldi tőkével működő nagyvállalati kör kiválóan teljesít, nő az export, a kis- és középvállalkozások gyengék maradtak, felzárkózásuk kétséges. A feldolgozott adatok a hazai koncentrációs folyamat gyorsulását is bizonyítják.

    A magyar tőkepiac, a nyilvános tőzsdei forgalom növekvő mérete mögött a származékos piacok egyre növekvő aránya a piac biztonságát növelő tényező. A határidős és derivátumpiac az összes forgalom közel 50%-át képviseli. A magyar gabona és olajosmag piac az árutőzsdén a határidős devizaforgalom 10%-át képviselte az elmúlt időszakban, ez a tény a helyi piacok elsorvadását, térvesztését mutatja.

    Az ezredfordulót követő időszak új piaci áramlata, az elektronikus kereskedelem növekedése dinamikus, és bizonyos területeken (beszerzés) részaránya jelentős.

  • Az integrált ültetvény célprogramban folyó almatermelés jövedelmezősége

    Az agrár-környezetgazdálkodási programoknak köszönhetően az almatermelő jelentős többlettámogatáshoz (388,24 €/ha-hoz) juthat, amennyiben vállalja a jogszabályokban (150/2004. FVM rendelet és módosításai) előírt feltételek teljesítését. Az előírásoknak való megfelelés azonban többletköltségeket is ró a gazdálkodókra, mint például a talajvizsgálat költsége, előrejelzési költségek, és megnő az élőmunka iránti igény is. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ez mindösszesen mekkora költséghányadot jelent, és hogyan aránylik a támogatási összeghez, mivel a fenntartható- és a környezetkímélő gazdálkodást célzó támogatást csak akkor fogja igénybe venni és hasznosítani a szektor a közeljövőben (2007-2014), ha ezt gazdaságilag is megtérülőnek ítélik a termelők.

    Vizsgálataim szerint a hektáronkénti többletköltség 26 283 Ft, ugyanakkor 97 740 Ft támogatás nyerhető el. Ennek különbsége fordítható például az előrejelzési eszközök fejlesztésére, vagy szakember foglalkoztatásának költség-kiegészítésére, vagy általában a fenntartható fejlődés meghonosodására, továbbá származékos előnyök elérésére.

    A programban való részvétel miatt termésveszteség nem várható, ahogy számottevő minőségromlás sem, ugyanakkor a vevők termék iránti bizalma nő, s ha az integrált termelésmód deklarált, a piacképesség is javul.

  • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és a versenyképesség

    Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv az EU környezetébe illeszkedve számol a 2007-2013 között valószínűsíthető változásokkal azért, hogy a magyarországi érdekeket megfelelően képviselje, érvényesítse. A jogi környezetet jelentő 1698/2005 EK rendelet három célt és egy módszerében elkülönülő megoldást irányoz elő, ezért beszélhetünk a 2007-2013 közötti időszakban négy fejlesztési tengelyről. A magyarországi kormányzat az EK rendelet alapján négy stratégiai célt fogalmazott meg: a versenyképesség fokozását – fizikai és humán bontásban –, a környezetgazdálkodás erősítését, a komplex vidékfejlesztés megvalósítását és a Leader+ széles körű felkarolását. A versenyképességi célok a minőség, piac, innováció kulcsszavakkal, a környezetgazdálkodás a kistérségi klaszterekkel, a komplex vidékfejlesztés a jövedelemszerzési és életminőségi törekvésekkel, a Leader pedig sajátos módszerével jellemezhető. A feladat nem a források elköltése, hanem hatékony, ésszerű befektetések eszközlése. A megvalósításban a tanácsadásnak, a pályázó- és ügyfélbarát végrehajtásnak, a szakemberek összefogásának, a tudománynak meghatározó lesz a szerepe.

  • Kockázatelemzés és kockázatkezelés a belső ellenőrzésben

    A bemutatott egyszerű módszer alapján kidolgozásra kerülő, kockázatalapú ellenőrzési rendszer jól szolgálja a tulajdonosok érdekeit:

    Ha a gazdálkodó vállalkozás
    – rövid távú érdekeit, amely elsősorban a nyereség növelésének igényében, és
    – a hosszú távú érdekeit, amely elsősorban a vagyon gyarapodásának igényében nyilvánul meg.

    Ha a gazdálkodó költségvetési szerv
    – a közpénzekkel és a rábízott vagyonnal történő szakszerű gazdálkodást és
    – a célszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos közfeladat ellátását.

    A most bemutatásra kerülő, kockázati besorolásra kidolgozott módszer szakmailag megalapozott, a gyakorlatban már bizonyított. A módszer alkalmas a nagy súlyú, nagy kockázatokat rejtő területek (ágazatok, közfeladatokat ellátó szervek, vállalkozások, üzemek, osztályok) kiválasztására, és ezáltal a korszerű kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési munka tervezési lehetőségének megteremtésére.