Blog

  • Környezeti állapot, mezőgazdaság, fenntartható fejlődés

    Hazánk természeti környezetének állapota, nemzetközi összehasonlításban kedvező és az elmúlt években – állami erőfeszítések nyomán – érezhetően tovább javult. Földünk környezeti állapota viszont folyamatosan romlik és egyre inkább fenyegetnek a környezetszennyezés hatásai, valamint a globális felmelegedés okozta kedvezőtlen tendenciák. Az ember ma már a természeti hatásokat is magába foglaló művi környezetben éli életét, melynek egyensúlyban tartása alapvető kötelessége. Ezt az EU-ban is felismerték és ennek megfelelően az EU környezetvédelmi politikája az együttműködésen és konszenzuskeresésen alapul. Ha a környezeti állapot változását vizsgáljuk, a környezeti elemek (levegő, víz, talaj), a hulladékgazdálkodás és a természetvédelem területi változásait kell értékelnünk. A környezetet szennyezi az ipari termelés, az energiatermelés, a közlekedés, a hulladék- és szennyvízképződés és nem utolsósorban az agrártermelés is.

    Az iparszerű agrártermelés fokozott környezetkárosítást eredményezett, főként a túlzott műtrágya és növényvédő szer felhasználás miatt. Az állattenyésztés hígtrágyával és vegyszerekkel szennyezi környezetét, az erőgépek légszennyezése és talajtömörítése is környezetkárosító. Az integrált és ökológiai gazdálkodás környezetszennyezése kisebb, így az új agrármodell elvezethet a fenntartható agrárfejlődéshez.

    Földünk jövője szempontjából a fenntartható fejlődés alapvető fontosságú. Ez a fejlődés azt jelenti, hogy az emberi élet minőségét úgy javítsuk, hogy az életfenntartó ökoszisztémák teherbíró képességén belül maradjunk. A Nemzeti Környezetvédelmi Program a fenntartható fejlődés elősegítése és a környezetszennyezés csökkentése érdekében jött létre. Alprogramja, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, a környezetkímélő gazdálkodás támogatását segíti.

    A fenntartható fejlődés elérése érdekében az agrártermelők meggyőzésére célszerű törekedni a nevelés és ösztönzés eszközeivel. Speciális befolyásolására és ösztönzésre egyaránt szükség van.

    A támogatásoknak az „élhető vidék” megteremtését kell szolgálni. Ennek megfelelően az agrártermelés legyen környezetkímélő, energiatakarékos, egészséges terméket állítson elő és járuljon hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez.1

    ————————————
    1 A tanulmány az NKFP-2004/4014-04 OM kutatási feladat keretében készült.

  • Az agrártámogatások elméleti megközelítésben

    Az állam erőteljesen beavatkozik a mezőgazdaság működésébe, ami már hosszú évek óta a viták kereszttüzében áll. Érvként leggyakrabban a klimatikus és biológiai tényezőknek való kitettség, a kereslet statikus volta, valamint a lakosság megfelelő élelmiszerellátása szolgál. A különböző közgazdasági iskolák érvrendszerében ez az indoklás nem helyezhető el. A klasszikus-neoklasszikus iskolák a tökéletes verseny mindenek felettiségét hirdetve elvetik az agrártámogatásokat, piactorzító hatásuk miatt. A tökéletes versenyt rendező elvként elismerő normatív közgazdaságtani (elsősorban jóléti közgazdaságtani) iskolák a támogatásokat elfogadják, a piaci kudarcok megelőzése vagy orvoslása céljából, mert a piaci kudarcok – szerintük – éppen a tökéletes verseny során keletkeznek azáltal, hogy a piac racionálisan, nem pedig Pareto-optimális hatékonysággal működik.

    A racionális és Pareto-optimális piachatékonyság igénye állítja szembe a pozitív és a normatív iskolákat a támogatások megítélésében. Magával a termelés támogatásával egyik iskola sem ért egyet, viszont a piac hatékonyabbá tétele érdekében a normatív közgazdaságtan bizonyos feltételek mellett elfogadhatónak tartja.

    Található-e olyan indok, amely a piaci kudarcok megszüntetése céljából elfogadja azokat a támogatási formákat, amelyeket jelenleg a hagyományos – mezőgazdasági sajátosságokra hivatkozó – agrártámogatási gyakorlat alkalmaz? Erre a kérdésre keressük a választ. Ennek során elemezzük az említett iskolák érvrendszerét és bemutatjuk az elveiknek ellent nem mondó argumentációnak azt a kockázatok piacainak hiányosságaira utalva felvázolható láncolatát, amelyen keresztül az agrártámogatások indokoltságának kérdésében az egyetértés megteremthető és – az ez ideig kétségbe nem vont vidékfejlesztési támogatások mellett ‑ az agrártámogatások új formái is kirajzolódni látszanak.

  • A földértékelés gyakorlata az Európai Unióban

    Nincsen egységes földértékelési módszer az Európai Unióban. Több országban (Franciaország, Németország) a pontozásos módszert alkalmazzák az ökológiai értékelésnél. A hazánkban jelenleg kidolgozás alatt álló D-e-METER földértékelési rendszernek is az alapja a talajfoltokra megállapított pontszám. A rendszer nagy előnye, hogy az ökológiai értékelésen túl, gazdasági értékelést is végez, melynek hiányában a „száz pontos” földértékelési rendszer nem volt alkalmas az aranykorona leváltására.

  • Determine the key factors of the Agrarian Economic Growth in the 21th Century in Hungary

    Economic growth is the top economic and political priority of world leaders. Countries with significant rate of development are higher ranked and serve as models for the developing countries and for the economies in transition.

    As an EU member, Hungary needs to close up the gap also in case of the agriculture. After analysing the period 1994-2004 the major factor among supports influencing growth is investment subsidies ahead of current flow supports such as Supports to reduce the cost of agricultural production.

    Irrespective of the alternating periods, the gradients established in the statistical analyses and the results from the study of elasticity along the period justify one of the basic tenets of modern economics: in order to achieve the bigger growth, the funds in the form of investments have multiple effects compared to current flow subsidies. In other words, support for the agricultural sector is more effective in the form of investments.

    Growth formulas for the agricultural sector might be possible with several different approaches and methods; the ones presented in this study are sketches of some of the alternatives. The aim of the research was to identify tendencies and factors that characterise and justify changes in the sector. In the future, agricultural models could arrive at conclusions with well-founded practical implications, which could set agriculture on a path of growth once again. The analysis of the data in the coming years, including the next study of the impact of EU membership, could trace the importance and impact of the factors.

    Reflecting on the way to the future, investments will continue to have a decisive effect on growth in agriculture. Agricultural output cannot be kept up successfully with the present infrastructure. In order to catch up with the average of the sector in the EU, growth in the GDP through improving efficiency and productivity would be essential, as the present stagnation is due to the low levels in these factors. In order to achieve this aim of increasing the effectiveness, several improvements are necessary: better technology, more favourable basis of production, advances in agrotechnology, hygiene and crop protection, as well as the concentration of land. These aspects should be the priorities for investments and projects. Furthermore, better infrastructure, transportation capacities, maintenance, information and data exchange are necessary for increased efficiency. This direction can be seen in case of 2005 and 2006 and suppose to be continued. As a member of the EU, Hungary faces a fiercer competition in the market, and further being left behind in the field of agriculture has a negative effect on the economy overall.

  • Impacts of euro adoption on banks in the New Member States

    Banking systems of the NMS are strongly linked to those of the EU15 Member States. Accession of NMS to EMU will likely to act, in the medium to long term, as a catalyst to strengthen already existing developments and trends in the banking systems of these countries. Accession to EMU will likely to strengthen the pressure for the reduction of existing excess capacity in the banking sector of the NMS. Further on, it is expected to put profitability under pressure and lead to increased geographical diversification and internationalisation, as well as to increased conglomeration and mergers and acquisitions. Overall, competition in banking within the euro area is likely to increase considerably after the NMS join EMU. When assessing any potential outcomes or challenges arising from the EMU presence of NMS banks, banks shall automatically take part in an adjustment process where, ideally, they redefine their roles and restructure, if necessary, their strategies for participation in an enlarged euro area market. In the preparation stage, banks in the NMS shall increase their awareness of challenges EMU can bring and here experiences of the present EMU Member States can be a major asset. In theory, changeover to the euro in NMS might represent a risk in the banking systems (revenue and cost implications of the transition to the euro). in the medium term, the negative effects of the structural adjustment process in the EU banking systems could be concentrated in strategically unfavourably placed banks that may not cope with the risks and difficulties associated with the adaptation to that process. Nevertheless, in the longer term, the adjustment process should result in a stronger and fitter banking sector and generate customer gains due to increased competition. In addition, the transition to a stable monetary environment should bring positive effects to the banking systems in the NMS. This shall be mostly felt by those banking industries that previously operated in a relatively high inflationary environment.

  • Az európai agrárpolitika eszményei és realitásai

    A mezőgazdaságra, s általában az élelemtermelésre is egyre élesedő, globalizálódó verseny vár. Ez magyarázza, hogy az európai agrárpolitika eszményei és realitásai mindinkább konfliktusba kerülnek, és ez az oka a KAP állandó reformjainak, ezzel függenek össze a verseny torzításai, valamint a KAP következetlenségei is. A magyar helyzetet, s a fejlődési lehetőségeket is – ezeken túlmenően –az örökölt versenyhátrányok és a felemás csatlakozási felkészülés miatti új kihívások is befolyásolják. A versenyben való leszakadás megelőzése szempontjából fontos év 2007, amikor is át kell alakítani a nemzeti támogatási rendszert; a nemzeti kiegészítő támogatások (top up) rendszerét; illetve elő kell készíteni az uniós közvetlen támogatási rendszer, az ún. SAPS rendszer átalakítását. A felzárkózás, a piacok és a munkahelyek megtartásának esélye megalapozható a mintegy 1400 Mrd Ft-ot kitevő vidékfejlesztési források ésszerű elköltésével.

  • Egy szövetkezet búzatermelésének eredményessége

    A Szövetkezet közepes termőhelyi adottságok mellett jó terméseredményeket ért el, s az értékesítési átlagárak ellenére 2004-ben és 2005-ben ágazati eredményt könyvelhetett el, az EU támogatás segítségével. Figyelmeztető az eredmény csökkenése, ami a tartalékok feltárását, a termelési szerkezet aránymódosítását, illetve az értékesítési irányok változását állítja előtérbe.

  • Szervezeti változtatások megítélése az egyes vezetői típusokban

    A gazdasági környezet változásaihoz történő szervezeti alkalmazkodás eredményességét alapvetően befolyásolja az, hogy az érintett szervezetek működésének különféle területein szükséges változtatások indokolt mértékét, illetve megvalósítási esélyeit a menedzserek miként ítélik meg. A szervezeti működés legfontosabb hét területét leíró, McKinsey-féle 7’S modellre alapozott kérdőíves kutatás segítségével meghatároztuk azt a négy jellemző vezetőtípust, amellyel az agrárgazdasági vállalatok körében a változtatások szükségességének és esélyének megítélésekor találkozhatunk. A tipikus vezetői attitűdök ismeretében jobban felmérhető, hogy milyen vezetői reakciókra számíthatunk, amikor kormányzati eszközökkel ösztönözzük különféle kívánatos szervezeti változtatások megvalósítását, például esetünkben a gazdasági hálózatok kiépítését az agrárgazdasági vállalkozások körében.

  • A beruházás-támogatás jóléti közgazdaságtani értelmezése és hazai stratégiája

    A beruházások központi támogatásának hatékonysága a versenyképes mezőgazdasági termelés egyik sarkalatos kérdése, de ennek ellenére nem rendelkezik a hatékonyságot számszerűsítő, a szakmai közvélemény által széleskörűen elfogadott eljárással.

    A beruházási támogatás hatásvizsgálatát jóléti közgazdaságtani alapokon vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás hatékonysága ‑ vagyis a társadalmi költségek (holtteherveszteség) után fennmaradó rész aránya a támogatáson belül – a kereslet és a kínálat árrugalmasságának mértékétől függően alakul. Továbbá, a támogatás céltartása – a támogatottakhoz jutó rész aránya a támogatáson belül – az előállított termékek keresleti árrugalmasságának és a támogatott beruházás típusának függvényében változik. A támogató mindezeket a támogatási konstrukciók kialakítása során mérlegelheti. Ugyanakkor a támogatás célcsoportjának megválasztásakor a hatékonysági szempontokat is árnyaltabban (a pályázók határ- és átlaghatékonyságainak mérlegelésével) veheti figyelembe.
    A Tesztüzemi Információs Rendszer adatbázisán vizsgálódva az a tendencia rajzolódik ki, hogy az agrárkormányzat a beruházási támogatásokban kevert stratégiát követett, amelyben a hatékonysági szempontokat és a fennmaradási esélyeket egyaránt mérlegeli.