Blog

  • Üzleti vállalkozások és intézmények véleményei a távközlési szolgáltatásokról

    Kutatásaink alapján bebizonyosodott, hogy az üzleti vállalkozások és intézmények az ügyfél-centrikus szolgáltatói magatartást részesítik előnyben, a széleskörű szolgáltatás vevőérték az ügyfélnek, és ez versenyelőnyt jelent a szolgáltató számára.

    – A szervezeti piac szereplői, így a távközlési szolgáltató cégek társadalommal való kapcsolata immár nem csupán a hagyományos munkaerő-alkalmazói vonatkozásban értelmezhető, hanem egy a fölött átívelő, magasabb szintű együttműködésben.

    – Az üzleti sikerre törekvő távközlési szolgáltatóknak olyan stratégiát szükséges folytatniuk, melynek középpontjába, a célcsoportok igényeinek teljes körű kielégítését állítják.

    – Le kell győzniük azt a negatív attitűdöt, tévhitet, hogy csak adott szolgáltatásra specializálódott szolgáltató képes az elvárt színvonalon teljesíteni az elvárásokat.

    – A kutatás eredménye szerint a válaszadók leginkább a MATÁV, a PanTel és a T-Mobil tevékenységével elégedettek. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a MATÁV ugyan még tartja piacvezető helyét, azonban a „szemtelen” kis alternatív szolgáltatók és a mobilcégek már veszélyeztetik a pozícióját.

    – A széleskörű szolgáltatás-portfolió biztosítása nem csak a nagyvállalatok és intézmények számára fontos, hanem a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások számára is, mivel a kapcsolt árkedvezményeket ekkor tudják leginkább igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy az ezen szegmenst megcélzó távközlési szolgáltatóknak – a meglévő ügyfelek kiszolgálása mellett – kis- és középvállalatok részére is célszerű kialakítani új, kedvező, speciális szolgáltatáscsomagjaikat.

    – A távközlési szolgáltató vállalatoknak tovább szükséges javítaniuk, tökéletesíteniük panasz-szituáció kezelési folyamataikat, a mostaninál is gyorsabb hibaelhárításra törekedve, és mindenekelőtt megvalósítani a kapcsolati marketinget a meglévő és a potenciális ügyfeleikkel.

    – A kutatás további tanulsága, hogy a megfelelő ár-érték arány, a szakértő hibaelhárítás és a korrekt számlázás az, ami elsődlegesen számít és fontos a célpiaci szegmens képviselői számára. Mivel az üzleti és intézményi szegmens elvárásai közötti kapcsolat szorossága pozitív irányú és igen erősen korrelál egymáshoz a két sorrend, azaz közel ugyanazok a két fő szegmens elvárásai, ezért a távközlési szolgáltatóknak ezekre a fő szempontokra fókuszálva indokolt végezniük jövőbeni tevékenységüket.

    – Primer kutatásunk arra utal, hogy a legtöbb elégedetlen válaszadó elsősorban alacsonyabb árak esetén váltana szolgáltatót. Átlagosan 18%-kal alacsonyabb árért elhagynák jelenlegi távközlési szolgáltatójukat. Ez a tény, arra ösztönözheti az üzleti sikerre törekvő távközlési szolgáltatókat, hogy még versenyképesebb áron, még magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak azért, hogy tényleges és potenciális ügyfélkörük maximálisan elégedett legyen a számukra legfontosabb tényezővel, az ár/érték aránnyal.

  • A hazai lúdhizlalás és libamájtermelés helyzete és perspektívája

    A világ hízott nyers libamáj előállítói között Magyarország évtizedek óta előkelő helyen áll, évi mintegy 2 ezer tonnás termelésével, melynek 80%-a export. A magyar baromfiágazat exporttermékei között – fokozatos csökkenése ellenére – a hízott libamáj 8-10%-ot képvisel.

    A meghizlalt libák száma 1994-2004 között, évenként változóan, 3-4 millió között ingadozott. Az egyedenkénti testtömeg, enyhén csökkenően, 7 kg körüli, míg az egy liba után nyerhető átlagos májtömeg 10 év alatt 5%-kal növekedett. A hízott libák testtömegének és májtömegének aránya viszonylag stabilnak tekinthető. A hizlalási költségek évről-évre gyorsabban emelkedtek, mint az árbevétel, így a hízott libán realizálható jövedelem fokozatosan csökkent. A feldolgozóknak az exportra kerülő nyers libamáj alapanyagköltsége egyre magasabb, a nyers libamáj exportára viszont évről-évre csökkent.

    A hízott liba- és hízott nyers libamájtermelés, a romló exportfeltételek következtében, válaszút előtt áll! A dilemmát fokozza, hogy az EU állatvédelmi szabályai 2011-ig egy új (kényszeretetéstől mentes) hizlalási technológia alkalmazását írják elő, ami teljesen új alapokra helyezheti a hízott libamáj-előállítás több évtizedes hazai gyakorlatát.

  • A turizmus jellemzői a magyarországi vidéki kistérségekben

    A magyarországi vidéki kistérségek turizmusára vonatkozó szekunder kutatás a turizmust befolyásoló egyes számszerűsíthető tényezőket és a köztük lévő kapcsolatokat vizsgálja. Az elemzés a vidéki kistérségek gazdasági és turisztikai potenciáljára valamint a turizmus teljesítményére koncentrál. Az átlaghoz való viszonyítás módszerén alapuló kategorizálással csoportosítja a kistérségeket a lehetséges turizmusfejlesztési stratégiáiknak megfelelően. A kistérségek turizmusa alapvetően nem függ a kistérségek gazdasági teljesítményétől. A többváltozós elemzési eljárások közül a főkomponens analízissel mutathatóak ki a leginkább befolyásoló ismérvek és a köztük lévő összefüggések. Az így meghatározott „Turizmus-faktor” alapján csoportosíthatóak a kistérségek „turistaparadicsom” jellegű, felzárkózó, a lehetőségeket elszalasztó (pazarló) és turisztikailag nem jelentős kategóriákba. Az azonos kategóriába tartozó területi egységek fejlesztése azonos stratégán alapulhat. Ez a kistérségi vidékfejlesztési és turizmusfejlesztési koncepciókhoz használható kiindulópontként.

  • Modification of the concept of competitiveness with special regard to the demand emerging nowdays on cooperation

    What is the activating force that organizes economic affairs? The social side of human nature means that competition alone is not sufficient because competition is the expression of human individuality. Cooperation, which gives expression to human sociality, is the other one. Reality provides many examples indicating that people are more cooperative than is assumed in the standard self-interest model. In the last twenty years the academic view has changed about whether we should compete or cooperate for the higher competitiveness. In the eighties they supported the opinion that the competition is the only way to achieve success in business. Later on the argument started on competition vs. cooperation, and they realized that in some situation the competition, while in others the cooperation is efficient. In the same period the two definitions have changed as well. Different writers defined competition and cooperation variously according to their research’ approach. The study examined competition and cooperation separately, but there exist a new notion, according to which different independent partners can cooperate and compete at the same time with each other. So the opposite approaches can be fused, that is coopetition. Coopetition is a very popular solution for the present complex problems. But according to the everyday people it is not sure, that „working with the enemy” can run.

  • Text Categorization Using Only Fragments of Documents

    In this paper we presented a lot of experiments that examine how the particular parts of the documents do contribute to the performance of a classifier. We evaluated text classifiers on two very different text corpora. We conclude that some parts of the text are more important from the point of text classification performance. Giving higher weights to more important parts can increase the performance of the classifier. The question, that which parts are more or less important depends on the nature of the documents in the corpora. Some tasks that remains to be done
    – More text corpora should be investigated.
    – In section 6.4 we optimized the number of features to be kept independent from the section. However, it could be optimized for each section.
    – Splitting the documents into parts of 50 words, to examine what if the parts are of equal size not only inside a document, but among the documents too.
    – When splitting documents into k equal parts, we may combine the classifiers resulted from different k values.

  • A Nitrát Rendelet végrehajtása mezőgazdasági vállalkozásokban

    A Nitrát Rendelet eltérő időpontokat határoz meg a nitrátérzékeny és a nem nitrátérzékeny területeken működő állattartó telepek hígtrágya tárolóinak kiépítésére. Jelen tanulmány ennek következményeit vizsgálja két mezőgazdasági nagyvállalkozásban. A nem nitrátérzékeny területen működő vállalat jelentős környezetterhelést okozhat pénzügyi következmények nélkül. A nitrátérzékeny területen működő vállalat számára viszont a rendelet előírásainak megfelelő hígtrágyatároló és -kezelő rendszer létesítése több százmillió forintos anyagi terhet jelentett. Értéke az üzembe helyezés évében megközelítette a vállalat tárgyi eszköz értékének 10%-át. Működtetése további költségekkel jár. A költségekkel szemben hozamként a hígtrágya N tartalmát lehetne figyelembe venni, vizsgálatainkban statisztikai próbákkal igazoltuk, hogy a 2002-2004 közötti időszakban nem jelentkezett terméstöbblet a hígtrágyával öntözött területeken. Ez arra enged következtetni, hogy a hígtrágya N tartalmának majdnem egésze a kiöntözés körülményei miatt ammónia formájában a légkörbe távozott. A költséges beruházás eredményeként a rendelet célja megvalósult, viszont nem a növénytermelés számára hasznosítható tápanyag keletkezett, hanem légszennyezés. Ilyen és hasonló vizsgálatok hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodási rendszer üzemi megvalósításához.

  • A földrajzi árujelzős termékek a vidékfejlesztésben

    A földrajzi árujelzőknek az 510/2006/EK rendelet szerint két típusa van, az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés. A földrajzi árujelzők fontosak a vidékfejlesztésben, a helyi hagyományos módszerek megőrzése révén a kevésbé kiemelt területek népességmegtartó erejének megőrzésében. Ugyanakkor segítik a fogyasztók termékválasztását azáltal, hogy a termék eredetéről világos, tömör tájékoztatást nyújtanak. A termékek így Európa-szerte ismertséget szerezhetnek, és az előállítók bevételei a minőségfejlesztő erőfeszítések viszonzásaként növekszik. Magyarországnak eddig 11 élelmiszer és mezőgazdasági termék földrajzi árujelzőjének közösségi szintű oltalom iránti kérelme van folyamatban. Fontos ennek bővítése, például a Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjteményben szereplő termékek jó eséllyel pályázhatnak a közösségi oltalomra. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a termelői csoportosulások ösztönzése és támogatása.

  • Tudomány és felsőoktatás

    Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődése bizonyította, hogy a jól képzett szakemberek, a tudás, a gyakorlati készség mindig nagy szerepet játszott egyes, szívesen emlegetett korszakokban. Napjainkban sürgető, a hazánk körül tornyosuló kihívások megválaszolása érdekében, egy korszerű, együttműködő rendszer létrehozása, melyben hat-hét nemzetközileg is elismert oktató-kutató tudományegyetem, regionális, gyakorlati képzésben erős felsőfokú tanintézetek, az MTA és más kutatóhelyek, valamint innovációs központok szorgoskodnának a tudásalapú társadalom versenyképes fejlődéséért.

  • A hazai vadgazdálkodási helyzete és kilátásai

    A magyar vadgazdálkodás működési kereteit és a vadászat szabályait az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról foglalja össze. Ez a törvény a magyar hagyományokat, a nemzetközi trendeket és a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeket ötvözi, a természet védelméről (LIII/1996) és az erdészetről (LIV/1996) szóló törvényekkel összehangolva. A magyar vadgazdálkodás és vadászat jogi szabályozása mind törvényi, mind pedig, a rendeleti szinteken az EU-tagországok hasonló szabályozásával harmonizál.
    A vadászati törvény szerint a vad állami tulajdonban van, és a vadászati jogot a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékaként határozza meg.
    A vadászati törvény hangsúlyozottan a vad védelmét és tartamos hasznosítását, azaz a vadgazdálkodást szolgálja.
    Magyarországon a vadgazdálkodás a megfelelő szakmai hozzáértés és irányítás mellett hosszú távon is eredményes ágazat lehet. A hagyományos szántóművelésből kikerülő területeken a vadgazdálkodás válhat – a földhasználat egyik alternatív módozataként – többletbevételt biztosító árutermelő ágazattá.

    A vadgazdálkodási bevételek jelentős részét a külföldi és a hazai bérvadászok adják. A külföldi vendégkör (20-22 000 vadász) elsősorban az EU tagországaiból érkezik.

    A magyar vadgazdálkodás éves szinten jelenleg mintegy 14 milliárd Ft-os árbevételének igen jelentős része is az ő bérvadászatukból származik, de közben fokozatosan kialakult és jelentésen növekszik egy fizetőképes hazai vendégvadászkör is. Az ágazat működése és jövőbeni fejlődése szempontjából a piaci image megőrzése alapvető fontosságú.

    A mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászat és a turizmus jelentős bevételi forrásokat jelenthet. A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, ellátás) folyamatosan fejlődnek.
    A CAP (Közös Agrár Program) és az ahhoz kapcsolódó eszköz- és támogatási rendszer számos olyan elemet tartalmaz, amely a gyepgazdálkodáshoz, az öko-erdőtelepítésekhez, külterjes állattenyésztéshez kapcsolható élőhely-fejlesztési tevékenység megvalósításával a vadgazdálkodás számára kedvező lehetőségeket teremthet.
    A vadászat helyzetét, jellegét és távlati lehetőségeit befolyásolja, hogy egy országban a földhasználat és az urbanizáció milyen mértékű.
    A magyar vadgazdálkodás jövője szempontjából alapvető, hogy az ágazat a vidék ökológiai-gazdasági rendszerébe illeszkedjen, az ökológiai adottságok természetszerű hasznosítását biztosítsa, továbbá járuljon hozzá a vidék gazdasági vonzerejének javításához. A vadászati turizmus a vidékfejlesztés egyik színtere lehet.
    A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások jól harmonizálhatók az egyre fontosabbá váló falusi- és ökoturizmussal. Az érintett területeken élő népesség – az ebben rejlő bevételi forrásokat kihasználva – nem válik függővé a különböző támogatási rendszerektől (ennek következménye végső soron az elvándorlás/elnéptelenedés lenne), hanem azokat, mint forrást tudná felhasználni a hosszú távú tartamos hasznosítás érdekében. Ehhez azonban az érintett ágazatok (vadgazdálkodás, természetvédelem, idegenforgalom) együttes, egymás érdekeit figyelembe vevő, a kölcsönös előnyökön alapuló fellépése szükséges.
    Fontos stratégiai feladat a vadgazdálkodásnak és a vadászatnak a biológiai sokféleség fenntartásában betöltött szerepének megítélése és társadalmi elfogadtatása. Ehhez a kutatás fejlesztése mellett fokozott ismeretterjesztő, képző és tudatformáló tevékenységre van szükség.

    A vadgazdálkodás a vidékfejlesztésben csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha megőrzi kivívott nemzetközi tekintélyét, ha megfelelő árualap áll rendelkezésre, amelyet el lehet adni, és amely összegből vissza lehet forgatni a fejlesztésbe. Ezért szükséges növelni a vadászterületek biopotenciálját, biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű vadállományt a sikeresség és a bevételek növelése érdekében. Az ökológiai és természetvédelmi szemléletű gazdálkodás egyúttal erősítheti a vadgazdálkodás társadalmi támogatottságát is. A vadászatot, mint sportot és a szakszerű vadgazdálkodást külön kell választani.

    A vadgazdálkodás és vadászat jövője érdekében célszerű arra törekedni, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament által elfogadott fenntartható vadászat koncepciója, a megújítható természeti erőforrások hasznosításának egyik formájaként Magyarországon is elfogadást nyerjen. Az uniós 2007-2013 évi költségvetési tervben az agrárkörnyezet gazdálkodási célprogramok közé a vadvédelmi célprogramot célszerű lenne felvenni. Ez összhangban állna a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervvel (NVT) és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal.
    A megújítható természeti erőforrások tartamos hasznosításának nemzetközileg elfogadott elvét, pedig a természetvédelem és a vadgazdálkodás között fennálló széleskörű érdekazonosságot a gyakorlatban kell megvalósítani.

  • A juhászat jövedelemviszonyai egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdaságban

    A speciális területi adottságok nagy szerepet játszanak mind a változó, mind az állandó költségek alakulásában. A takarmányköltség csökkentésének reális lehetősége a legelőterületek maximális hasznosításában rejlik. Az állategészségügyi költségek csökkentésének egyetlen módja a takarmányozás színvonalának változtatása. A gazdaság juhágazatának hízóalapanyag-előállító tevékenysége a 2001-2004 közötti években nem volt nyereséges. Támogatások nélkül az ágazat jövedelempozíciója kedvezőtlen. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a támogatási források maximális kihasználásával az ágazat jövedelemtermelő képessége jelentősen javulhat. Tekintettel arra, hogy törzstenyészetről van szó, jelentős árbevételi forrást képezhetne a tenyészállat-forgalmazás, de az ágazat felvázolt siralmas jövedelemi pozíciója miatt, a tenyésztők az árualap bárányok számát ugrásszerűen javítani képes tenyészkosok beszerzését is kényszerűségből elmulasztják.