Blog

  • Globális és európai táplálkozási trendek

    A 2007-2013 közötti magyarországi fejlesztésekben fontos szerepet játszik a végcélt jelző fogyasztási szokások, táplálkozási trendek ismerete és ezek számításba vétele a hazai döntésekben. Megállapítható, hogy az európai és az amerikai élelmiszeripari termékfejlesztési irányzatok között azonosságok és eltérések egyaránt felismerhetők. Azonos sajátosság a kényelmi termékek kínálatának bővülése mindkét piacon. Európában a bővülés lassabb ütemű, talán meg is torpanó, míg az USA-ban most bontakozik ki teljes szélességében. Európában a sokszínű hagyományos élelmiszerválaszték megőrzését fontos közösségi feladatnak tekintik, amelynek társadalmi támogatottsága azonban még nem elég erős. A kényelmi termékek jelenlegi nemzedékének kulcs-szava a „portability”, a minden szituációban lehetséges fogyaszthatóság. A nem kielégítő egészség-tudatosságú fogyasztóknál ez kontrollálatlan energia-bevitelt eredményezhet, amely közvetlenül felel a tömeges elhízásért. A funkcionális élelmiszerek kínálata mind az európai, mind pedig az amerikai piacon egyaránt gyorsan bővül, ám ez utóbbi van vezető pozícióban. Mindkét kontinens élelmiszeripari vállalatai számára a legjelentősebb tudományos és üzleti kihívást éppen a funkcionális élelmiszerek piacának megnyerése jelentheti. Az USA-ban már megjelent a kényelmi termékek harmadik generációja, ahol a gyártók célja a kényelmi és az egészségi szempont egyesítése. Ezzel ellentétben az európai fogyasztási „filozófia”– miközben tudomásul veszi a kényelmi szempontot is – a természetes eredetet, a frissességet és a hagyományos recepteket preferálja.

  • Az Észak-Magyarország Régió történeti kertjei és a turizmus

    A turizmus – egyre inkább – globálissá váló piacán azok a desztinációk számíthatnak népszerűségre, amelyek helyi adottságokra épülnek és olyan turisztikai termékeket kínálnak, amelyek megfelelnek a turisztikai keresletnek. A nemzetközi előrejelzések szerint a turisták az elkövetkezendő években – az egyéni képzettségi és kulturális szint növekedésével – elsősorban azokat a vonzerőket fogják előnyben részesíteni, amelyek a kultúrán alapulnak. A 2007-2013 fejlesztési időszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tanulmányomban egy olyan turisztikai terméket – tematikus utat – állítottam össze, amelynek központi témája a kert.

  • A mezőgazdasági ágazatok önköltség és ágazati eredmény differenciáltsága

    A részletesebb költségvizsgálatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági üzemek között jelentős eltérések találhatók az előállított termékek önköltségében és ágazati eredményében. A differenciák hátterében objektív és szubjektív tényezők húzódnak meg.

    – Napjainkban a szántóföldi növénytermelés legalacsonyabb és legmagasabb önköltsége között 1,5-2-szeres eltérés figyelhető meg. Ugyancsak állandónak mondható, hogy a kedvezőbb önköltségek felé kisebbek a különbségek az átlagtól, mint a magasabbak felé.

    – Az állati termékeknél kisebb, 1,4-1,5-szeres az önköltség szóródás a szélső értékek között. Ennek egyik oka, hogy a növények jobban kitettek az időjárási körülményeknek, illetve a termőhelyi adottságoknak. A másik fontos tényező, hogy az állattartásban a rendszerváltástól, és még inkább az EU csatlakozástól kezdve nagyobb szelekció zajlott le, mint a növénytermelésben.

  • A hazai sertéságazat helyzete és kilátásai

    A hazai sertésállomány tekintetében az alábbi tenyésztési paraméterek, elérését célszerű tenyészcélként megfogalmazni:
    – 56-58%-os jó minőségű színhús kitermelés;
    – az intramuszkuláris zsír optimalizálása;
    – 800-900 g/nap súlygyarapodás;
    – 2-2,4 kg fajlagos takarmány felhasználás;
    – kocánként évente 20-24 választott malac felnevelése (minimum 20 hízó/koca);
    – az állomány stressztűrő képességének növelése.

    A hazai legjobb tenyészetekből beszerezhető tenyészanyag felhasználásával a fenti tenyészcél megvalósítható.

    Az állomány folyamatos genetikai teljesítő képességének a növelésekor nem szabad elszakadni a világméretű tenyésztési integrációtól (génimport).

    Az eddigi történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy átütő eredményt az ágazat komplex fejlesztésével lehet elérni.

    A sertéságazat saját jövedelemtermelő képessége azonban nem biztosít elegendő fejlesztési alapot a helyzet radikális megváltoztatásához. Az Agrárgazdasági és Informatikai Kutató Intézet felmérései szerint csak az elavult technológia fejlesztésére 4-5 éves időtartamra vonatkoztatva évi 30-35 Mrd Ft beruházás kellene.

    Kormányzati és uniós elhatározás és támogatási szándék nélkül az ágazat helyzetében gyökeres változás nem várható. Ebben az esetben a sertéságazat továbbra is az EU csatlakozás vesztes ágazata marad.

  • A magyar és az osztrák ökológiai gazdálkodás fejlődése

    Az ökológiai gazdálkodást az Európai Tanács 2092/91/EGK rendelete szabályozza, melyet nemzeti jogszabályok egészítenek ki. Ausztriában jelenleg 7, Magyarországon 2 ellenőrző szervezet működik, melyek évente legalább egy átfogó ellenőrzést végeznek a kijelölt területeken. Összehasonlítva a két ország támogatási rendszerét hazánkban a NAKP keretében mintegy 60%-kal kevesebb a támogatás összege, mint Ausztria ÖPUL programjában.

    A Magyarországon előállított ökológiai gazdálkodásból származó termények több mint 90%-át exportálják, ennek legnagyobb része az EU tagállamokban kerül értékesítésre, a hazai fogyasztás csekély. Ausztriában viszont, az elmúlt esztendőkben jelentősen fokozódott a kereslet az ökotermékek iránt. Kitörési pontot jelenthetne, ha ausztriai mintára a nagy áruházláncok növelnék szerepüket az ökológiai termékek értékesítésében.

  • A természeti környezet és a fenntartható mezőgazdasági termelés kölcsönhatásai

    Hazánk természeti környezetének állapota nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető és fokozatosan javul. Földünk környezeti állapota viszont folyamatosan és gyorsuló mértékben romlik. A fő környezetszennyezők az ipar, a közlekedés és energiatermelés, de a hulladék – és szennyvízképződés is jelentős. Az agrárgazdaság ágazatonkénti speciális környezetszennyezése sem elhanyagolható, főként iparszerű termelésben.

    A természeti környezet és a mezőgazdasági termelés kölcsönhatásai sokrétűek. Az iparszerű mezőgazdasági termelés környezetkárosító hatásait főként a túlzott műtrágya és növényvédő szer felhasználás okozza. Az állattenyésztés hígtrágyával és vegyszerekkel szennyezi környezetét, az erőgépek légszennyezése, olaj- és üzemanyag szennyezése, és talajtömörítése is környezetkárosító. Az ökológiai és integrált gazdálkodás környezetszennyezése kisebb, így az új agrármodell elvezethet a fenntartható agrárfejlődéshez. A természeti környezet megőrzése érdekében szükségszerű a fenntartható fejlődés, amely – globális, regionális (nemzeti) és lokális értelemben is – lehetővé tenné a természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejű megvalósítását. A támogatásoknak azt a célja, hogy megvalósuljon az „élhető vidék”.

  • The possibilities of applying historic simulation for assessing the profitability of investments

    The above methods of assessment are based on different methodological and mathematical approaches; therefore, they yield slightly different results, which can be used to complement each other and thus gain a more complex picture about the risk of the investment. Calculating break-even points and sensitivity assessment are simple variance calculation methods with differing frameworks or backgrounds. The basis of decision is NPV, as the break even points of the various factors do not come complete with clearly defined rules and cut-off points for accepting or rejecting an investment. This is especially true for the dynamic payback period, which discriminates against long-term investments. Conclusions about the risk of the investment can be drawn if expected values and critical values show high disparity; this can be used for highlighting the more sensitive risk factors. However, in this case, we do not have a distribution of probability for factors, nor the probability of the occurrence of the critical values, so the use of data is limited. It is worth starting risk assessment with these simple methods of analysis to gain more insight into the underlying processes.

    If historic simulation is applied, we gain data for analysis from past figures. The basis for this procedure is sufficient quantity and quality data, which might pose considerable difficulties. On one hand, in the case of Hungary, the recent economic changes break the continuity of the data; on the other hand, it is often almost impossible to collect the necessary minimum of 50-100 figures for a realistic simulation generating the distribution of NPV. Setting the optimal time framework is also crucial: if data reach far back in the past, their applicability for present risk assessment is questionable. If the framework spans too short a period, the representativeness of the figures may be doubted. A frequent criticism of the method questions the approach that using real data from the past implies that the events in the past are likely to repeat, and new patterns are not expected to emerge. On the other hand, an advantage of the method is that it can be considered a complex calculation of variance that enables the analyst to assess possible future scenarios without having to define each and every expectation and prospect for the future. A wide range of mathematical skills is not necessary; therefore, it is easy to use, and the results are readily applicable, and expand on the results gained from more simple calculations aimed at assessing the risk of investments.

    All the above methods make an attempt at grabbing and describing risk itself. However, they simply cannot consider that investors may have different approaches to risk, which has a crucial impact on the decision about the investment. Investors expect benefits and positive outcomes proportionate to the risk undertaken; as a result, they have different sets of priorities for future cash flow. Although this factor does not appear in any of the models, using multiple models for an analysis can provide a wider range of information to be considered for assessing the profitability of an investment.

  • Performance Assessment in Higher Education

    There are several methods of performance assessment used by corporations that can be applied in higher education institutions as well. One Hungarian and one foreign example show that it is an effective way of forming a solid basis for fair renumeration and thus for motivating employees. On a long run it would be inevitably necessary for making Hungarian higher education more competitive.

  • A szerkezeti és ágazati kapcsolattorzulások a mezőgazdaságban

    A tanulmány vállalatgazdasági és üzemtani szempontból vizsgálja az egyéni és társas gazdaságok szerkezeti változásait, torzulásait. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemtermelő képességének romlása és az EU támogatáspolitikája miatt a növénytermelésre specializálódott gazdaságok száma erőteljesen megnövekedett. A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának eredményei mindig szoros kapcsolatban voltak és vannak jelenleg is a termelés szerkezetével. Alapvetően a termelés szerkezetétől függ a jövedelem nagysága, amit többek között az ágazatok jövedelemtermelő képessége, a támogatások nagysága és az ágazati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása befolyásol. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemtermelő képességének romlása és az EU támogatáspolitikája miatt a növénytermelésre specializálódott gazdaságok száma erőteljesen növekszik, szemben az állattenyésztő és a vegyes szerkezetű gazdálkodással. A gazdaságok szerkezeti torzulása nem kedvez az ágazati kapcsolatokban rejlő előnyök kihasználásának, bár ezek számszerűsítése nem könnyű feladat. A mezőgazdasági vállalatok szerkezetváltozásának tendenciája távlatilag veszélyezteti a nemzetgazdasági egyensúlyokat is. A mezőgazdaság belterjes irányba fejlesztése már 100 évvel ezelőtt is nemzeti érdek volt. A cukorrépa és a dohány termesztésének visszaszorítása, feldolgozó iparaik erőszakos megszüntetése visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a magyar mezőgazdaságban. Hensch idézi több mint száz éve Pethe Ferenc tanácsát: „Markolj csak keveset, de azt jól megszorítsd, Ne a földet, hanem a munkát szaporítsd!”

  • Támogatások Békés megyében

    Békés megye agrárjellege a gazdasági fejlettséget is determinálja. A megye agrárszektorában megtermelt 1 főre jutó bruttó hozzáadott érték jelentősen meghaladja az országos átlagot, de a megye gazdasági teljesítményének növekedése elmarad az országosétól, az egy főre jutó GDP értékében nő a rés. A térség lemaradása azonban megfelelő aktivitással és pályázati szakszerűséggel megállítható. A megye pályázati forrásokból való részesedése és az egy pályázaton elnyert támogatás összege növekedett. A megye pályázati aktivitása magas, a megyék felső harmadában van. A támogatások odaítélésében a bírálók a nagyobb bekerülési összegű (komplexebb) pályázatokat részesítették előnyben. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az egy projektre jutó támogatás összege, az AVOP-ból finanszírozott fejlesztések esetén, alacsonyabb, mint az országos, ami kisebb volumenű egyedi fejlesztéseket jelez.

    A pályázatok jelzik, hogy a megye felkészült az uniós pályázatokon való eredményes részvételre, ami a 2007-2013 időszakában meghozhatja a hasznát: segíti a megye gazdasági felzárkózását, benne az agrártermelés és az arra ráépülő feldolgozóipar, illetve szolgáltató ágazatok fejlődését.