A rendelkezésre álló, Győr-Moson-Sopron és Zala megyei mikrohitelezési adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az 1993-ban útjára indított program iránt az érdeklődés ma is jelentős, bár a hitelezés körülményei az évek során változtak. A kereskedelmi bankok kínálta kisvállalkozói hitelek komoly versenyhelyzetet teremtettek a Mikrohitel Program számára. A program eredményességének fokozásához szükség volna a kezdetben megvalósított decentralizált működtetés visszaállítására és marketingkommunikációs eszközök bevetésére. A Mikrohitel Program jövőbeli esélye egyediségében rejlik, mely szerint a Helyi Vállalkozói Központok hozzájárulnak, a kisvállalkozások segítése által, az elmaradott régiók fejlődéséhez.
Blog
-
Kép vagy tükörkép, avagy gondolatok a fenntarthatóságról
A hagyományos makrogazdasági mutatók hiányosságai, torzító hatásai még inkább szembeötlők, ha a fenntarthatóság nézőpontjából folytatjuk a vizsgálatokat. A gazdaság mérésére szolgáló pénzegységek mögött eltérő javak és szolgáltatások állnak, melyek közül egyesek az életet szolgálják, míg mások akár halálhoz is vezethetnek. A gazdasági növekedést mérő mutatók (mint például a GDP) a fent említett különbséget elfedik. A GDP növelése válik elsődleges céllá, számos esetben a fenntarthatóság gondolatiságának ellentmondva. A közgazdaságtudomány fő iránya még ma is azt feltételezi, hogy minden előállított jószág a jólétet szolgálja. A társadalmi jólétet tekintve pedig tevékenységünket az externális hatások figyelembevételével szükséges folytatni. Tekintettel arra, hogy a negatív externális hatások közjó helyett közrosszat okoznak, a pozitív externáliák ellepleződése viszont társadalmi veszteségeket eredményezhet. A negatív externáliák esetében a pozitív GDP-növekedés csalóka, hiszen a társadalom esetenként többszörösen megfizeti (természeti és épített környezet károsodása, egészségkárosodás, biodiverzitás csökkenése stb.) ezt a pozitív látszatot. A fenntarthatóság esetében az eddigi gazdasági növekedés orientált stratégiákhoz képest a gazdasági fejlődés megítélése jelenti az egyik fő különbséget, vagyis ez esetben nem maga a gazdasági növekedés, hanem a fejlődés, a minőség a megvalósítandó cél, s a gazdaság eszközként szolgál. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy a gyakorlatban a különféle célok, programok és stratégiák mennyire koherensek, ill. konzisztensek. A fenntartható fejlődés megvalósulásának nézőpontjából több szempontból is fontosnak tartjuk a regionális szintet, ezért tanulmányunk második felében a fenntarthatóság és konvergencia összefüggéseit vizsgáljuk.
-
Competitive advantages of Polish organic sector in light of co-existance between GMO and non-GM products
The perfect segregation of the different agricultural production types, namely conventional, organic or based on genetically modified organisms is not possible in practice. But the side by side functioning of this systems in agricultural production and further on of the products on the shelves requires suitable measures during cultivation, harvest, transport, storage, and processing to ensure co-existence. Consumers, food and feed industry, as well as wholesalers and retailers in European Union, including Polish ones demand a reasonable degree of choice between GMO and non-GMO derived products. Accordingly the ability to maintain different agricultural production and processing systems is a prerequisite for providing a high degree of consumer choice. As the organic production grows in Poland and on other hand there is observed increase of the GMO importance in food and feed chains the rivalry between organic and GMO sector rises and the competition between products coming from this sectors is increasing on the market too. What are then, the advantages of organic sector that qualifies them over GMO competitors and might constitute as a basis for the competitive strategy? This is the perception of organic products by the consumers, which is much favorable comparing to GMO. Then the developing organic sector increases the availability of organic products and forces the competition to provide products meeting consumers requirements. Finally low capital requirements, subsidies and opportunities for market increase gives organic sector in Poland an unique advantage to expand not only domestically but also abroad. A key factor in the competitive strategy of the organic sector should be therefore the broad information about the advantages of organic nutrition. The advertising and sale forces, which are elements of the communication with the consumers, would be appreciable contributors to organic sector’s development, and accordingly threat to GMO products. In this context the co-existance brings the biggest results to the economic and market issues, placing the consumer attitude as a key factor for development of the market competitive advantages, especially for organic sector in Poland.
-
Preparation of Becoming Teachers of Agriculture for Filling the Part of an Adult Educator
– All becoming teachers would need knowledge on adult education in order to better understand his own lifelong learning.
– If adult education were integrated into university education of BSc or MSc level, extension courses for practicing teachers would not loose their importance, but on the contrary, those would be arranged at an upper level.
– Adult education should be changed to competence based education, as the competent andragogical knowledge can hide the possibility of some extra profit.
– Teachers and trainers in vocational education, who are engineers and economists etc. at the same time, would mean potentially the best qualified adult educators, whose teaching competences should only be completed with andragogical competences. They are appropriate and can be let in one the task, but they are not used up. -
Globális és európai táplálkozási trendek
A 2007-2013 közötti magyarországi fejlesztésekben fontos szerepet játszik a végcélt jelző fogyasztási szokások, táplálkozási trendek ismerete és ezek számításba vétele a hazai döntésekben. Megállapítható, hogy az európai és az amerikai élelmiszeripari termékfejlesztési irányzatok között azonosságok és eltérések egyaránt felismerhetők. Azonos sajátosság a kényelmi termékek kínálatának bővülése mindkét piacon. Európában a bővülés lassabb ütemű, talán meg is torpanó, míg az USA-ban most bontakozik ki teljes szélességében. Európában a sokszínű hagyományos élelmiszerválaszték megőrzését fontos közösségi feladatnak tekintik, amelynek társadalmi támogatottsága azonban még nem elég erős. A kényelmi termékek jelenlegi nemzedékének kulcs-szava a „portability”, a minden szituációban lehetséges fogyaszthatóság. A nem kielégítő egészség-tudatosságú fogyasztóknál ez kontrollálatlan energia-bevitelt eredményezhet, amely közvetlenül felel a tömeges elhízásért. A funkcionális élelmiszerek kínálata mind az európai, mind pedig az amerikai piacon egyaránt gyorsan bővül, ám ez utóbbi van vezető pozícióban. Mindkét kontinens élelmiszeripari vállalatai számára a legjelentősebb tudományos és üzleti kihívást éppen a funkcionális élelmiszerek piacának megnyerése jelentheti. Az USA-ban már megjelent a kényelmi termékek harmadik generációja, ahol a gyártók célja a kényelmi és az egészségi szempont egyesítése. Ezzel ellentétben az európai fogyasztási „filozófia”– miközben tudomásul veszi a kényelmi szempontot is – a természetes eredetet, a frissességet és a hagyományos recepteket preferálja.
-
Az Észak-Magyarország Régió történeti kertjei és a turizmus
A turizmus – egyre inkább – globálissá váló piacán azok a desztinációk számíthatnak népszerűségre, amelyek helyi adottságokra épülnek és olyan turisztikai termékeket kínálnak, amelyek megfelelnek a turisztikai keresletnek. A nemzetközi előrejelzések szerint a turisták az elkövetkezendő években – az egyéni képzettségi és kulturális szint növekedésével – elsősorban azokat a vonzerőket fogják előnyben részesíteni, amelyek a kultúrán alapulnak. A 2007-2013 fejlesztési időszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tanulmányomban egy olyan turisztikai terméket – tematikus utat – állítottam össze, amelynek központi témája a kert.
-
A mezőgazdasági ágazatok önköltség és ágazati eredmény differenciáltsága
A részletesebb költségvizsgálatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági üzemek között jelentős eltérések találhatók az előállított termékek önköltségében és ágazati eredményében. A differenciák hátterében objektív és szubjektív tényezők húzódnak meg.
– Napjainkban a szántóföldi növénytermelés legalacsonyabb és legmagasabb önköltsége között 1,5-2-szeres eltérés figyelhető meg. Ugyancsak állandónak mondható, hogy a kedvezőbb önköltségek felé kisebbek a különbségek az átlagtól, mint a magasabbak felé.
– Az állati termékeknél kisebb, 1,4-1,5-szeres az önköltség szóródás a szélső értékek között. Ennek egyik oka, hogy a növények jobban kitettek az időjárási körülményeknek, illetve a termőhelyi adottságoknak. A másik fontos tényező, hogy az állattartásban a rendszerváltástól, és még inkább az EU csatlakozástól kezdve nagyobb szelekció zajlott le, mint a növénytermelésben.
-
A hazai sertéságazat helyzete és kilátásai
A hazai sertésállomány tekintetében az alábbi tenyésztési paraméterek, elérését célszerű tenyészcélként megfogalmazni:
– 56-58%-os jó minőségű színhús kitermelés;
– az intramuszkuláris zsír optimalizálása;
– 800-900 g/nap súlygyarapodás;
– 2-2,4 kg fajlagos takarmány felhasználás;
– kocánként évente 20-24 választott malac felnevelése (minimum 20 hízó/koca);
– az állomány stressztűrő képességének növelése.A hazai legjobb tenyészetekből beszerezhető tenyészanyag felhasználásával a fenti tenyészcél megvalósítható.
Az állomány folyamatos genetikai teljesítő képességének a növelésekor nem szabad elszakadni a világméretű tenyésztési integrációtól (génimport).
Az eddigi történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy átütő eredményt az ágazat komplex fejlesztésével lehet elérni.
A sertéságazat saját jövedelemtermelő képessége azonban nem biztosít elegendő fejlesztési alapot a helyzet radikális megváltoztatásához. Az Agrárgazdasági és Informatikai Kutató Intézet felmérései szerint csak az elavult technológia fejlesztésére 4-5 éves időtartamra vonatkoztatva évi 30-35 Mrd Ft beruházás kellene.
Kormányzati és uniós elhatározás és támogatási szándék nélkül az ágazat helyzetében gyökeres változás nem várható. Ebben az esetben a sertéságazat továbbra is az EU csatlakozás vesztes ágazata marad.
-
A magyar és az osztrák ökológiai gazdálkodás fejlődése
Az ökológiai gazdálkodást az Európai Tanács 2092/91/EGK rendelete szabályozza, melyet nemzeti jogszabályok egészítenek ki. Ausztriában jelenleg 7, Magyarországon 2 ellenőrző szervezet működik, melyek évente legalább egy átfogó ellenőrzést végeznek a kijelölt területeken. Összehasonlítva a két ország támogatási rendszerét hazánkban a NAKP keretében mintegy 60%-kal kevesebb a támogatás összege, mint Ausztria ÖPUL programjában.
A Magyarországon előállított ökológiai gazdálkodásból származó termények több mint 90%-át exportálják, ennek legnagyobb része az EU tagállamokban kerül értékesítésre, a hazai fogyasztás csekély. Ausztriában viszont, az elmúlt esztendőkben jelentősen fokozódott a kereslet az ökotermékek iránt. Kitörési pontot jelenthetne, ha ausztriai mintára a nagy áruházláncok növelnék szerepüket az ökológiai termékek értékesítésében.
-
A természeti környezet és a fenntartható mezőgazdasági termelés kölcsönhatásai
Hazánk természeti környezetének állapota nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető és fokozatosan javul. Földünk környezeti állapota viszont folyamatosan és gyorsuló mértékben romlik. A fő környezetszennyezők az ipar, a közlekedés és energiatermelés, de a hulladék – és szennyvízképződés is jelentős. Az agrárgazdaság ágazatonkénti speciális környezetszennyezése sem elhanyagolható, főként iparszerű termelésben.
A természeti környezet és a mezőgazdasági termelés kölcsönhatásai sokrétűek. Az iparszerű mezőgazdasági termelés környezetkárosító hatásait főként a túlzott műtrágya és növényvédő szer felhasználás okozza. Az állattenyésztés hígtrágyával és vegyszerekkel szennyezi környezetét, az erőgépek légszennyezése, olaj- és üzemanyag szennyezése, és talajtömörítése is környezetkárosító. Az ökológiai és integrált gazdálkodás környezetszennyezése kisebb, így az új agrármodell elvezethet a fenntartható agrárfejlődéshez. A természeti környezet megőrzése érdekében szükségszerű a fenntartható fejlődés, amely – globális, regionális (nemzeti) és lokális értelemben is – lehetővé tenné a természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejű megvalósítását. A támogatásoknak azt a célja, hogy megvalósuljon az „élhető vidék”.