Blog

  • A mezőgazdasági kistermelők jövője az átalakuló mezőgazdasági piacokon

    A multinacionális élelmiszer-kereskedelmi láncok a fejlett országok mellett ma már a fejlődő országok piacain is fokozottan jelen vannak és egyre nagyobb szerepet játszanak a piaci kapcsolatokban. Megjelenésük, piaci súlyuk kiváltja az élelmiszergazdasági termékpályák funkcionális és hatalmi átrendeződését. Mindez a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésének és az élelmiszerárak csökkenésnek zászlaja alatt megy végbe. Több ország példája is bizonyítja, hogy az EU-ba történő belépéssel, a várakozásokkal szemben az élelmiszerárak nem emelkedtek, sőt egyes országokban még csökkentek is. A hatékonyabb kereskedelmi rendszer piaci alkupozíciója, súlya és szervezettsége következtében komoly réseket ütött az élelmiszeripar sziklaszilárdnak hitt bástyáin, és – többnyire közvetetten – a mezőgazdasági alap-anyagtermelői szektorban is jelentős eredményromlást hozott, különösen a piacorientált mezőgazdasági kistermelők körében. A kérdés az, hogy ez utóbbiak számára a globalizáció keretei között milyen lehetőségek maradtak a túlélésre és a kialakuló új struktúrába való integrálódásra a világban általában és Közép-Kelet Európában közvetlenül. Ez utóbbi a hazai kistermelők számára is hasznos tanulságokkal szolgál.

  • A borturizmus az Észak-Magyarországi Régióban

    A borturizmus kiemelkedő szerepet játszhat a turisztikai programok bővítésében, a magyar borok népszerűsítésében. A családi vállalkozásoknál szervezett borkóstoltatás, étkeztetés és szállás bővíti a munkalehetőségeket, kiegészítő jövedelmet nyújt. Mindez elősegítheti a vidék és a vállalkozás fejlődését, csökkenti az elvándorlást, a falvak elöregedését, a lakosság életminőségének és létbiztonságának javulását. Jó reklám a vidék borai számára, fokozva a keresletet, javítva helyi vásárlóerőt. A vidéki turizmus, ezen belül a borút multiplikátor hatású a régió borvidékeinek infrastrukturális fejlődését illetően, befektetési lehetőséget is nyújt.

    Az NKFP kutatás keretében vizsgáltuk, hogy az Észak-Magyarországi Régió szőlőtermelői és borászai szívesen közreműködnének-e a borturizmusban? Megállapítottuk, hogy a gazdálkodóknak egyelőre kis hányada vesz részt a borturizmusban, azonban nagyrészük szívesen foglalkozna vendéglátással, saját borának bemutatásával. Ennek érdekében intenzív tájékoztatásra, felnőttképzésre, szaktanácsadásra, illetőleg az infrastruktúra kialakításában és fejlesztésében szerepet játszó (ön)kormányzati tényezők, kamarai és szakmai szervezetek összehangolt együttműködése szükséges. A feltételek megteremtésében elengedhetetlen aktív közreműködésük, például pályázatok benyújtásában és a borút egyesületek által biztosított lehetőségek kihasználásában.

    Megállapítottuk továbbá, hogy a régió igen jó perspektívával rendelkezik, turisztikai szempontból is kiemelkedő szerepet játszik hazánk idegenforgalmában, azonban a meglévő erőforrások fejlesztése, a kapacitások kihasználása érdekében hasznosítható stratégia kidolgozása várat magára.

    A négy borvidék erősségei a neves pincesorok és kitűnő borok nagy választéka. A bor- és vidéki turizmus sikerességét akadályozhatják az infrastrukturális hiányosságok, a szálláshelyek és étkezési lehetőségek biztosításához szükséges tőkehiány, az elégtelen minőségű és számú fogadókapacitás. A borfogyasztás átalakulóban van, a helyettesítő termékek igen népszerűek. Gondot jelent(het) az elégtelen reklám és tájékoztatás, esetenként a pincészetek közötti feszültség. Vizsgálataink során kitűnt a nyugdíjas korosztály aktív szerepe, amely több szempontból kedvező, s különösen azért, mert a falvak elöregednek. Egy-egy jól bevezetett vállalkozás lassíthatja a fiatalok elvándorlását. A hazai turizmus fellendülőben van, ezért az új szemlélet kialakításához elengedhetetlen a komplex turisztikai kínálatbővítés (pl. borkóstoló téli programokkal vagy vadászattal való kiegészítése), a borászok és vendéglátók egységes fellépése, jobb promóció, s nem utolsó sorban a pályázati támogatások és az Európai Unió vidékfejlesztési programjának megvalósítása, a gazdák képzése, továbbképzése, a szaktanácsadási rendszer működtetése.1

    ————————————–
    1 A tanulmány az NKFP-2004-4/014. sz. kutatás keretében készült.

  • Az ökológiai gabonatermelés Magyarországon

    Az elmúlt öt évben a szántóföldi területeken termesztett növények vetésterületének több mint 70 százalékán gabonafélét termeltek.

    Az ökológiai gazdálkodásból származó gabonafélék vetésterülete az elmúlt esztendőkben növekedett, arányaiban viszont messze elmarad a konvencionálishoz képest. Az ökológiai termelésbe vont területeknek mindössze 20-30%-án állítanak elő gabonát. A termények jelentős része exportra kerül a csekély hazai kereslet miatt. Az exportra való orientáció, valamint a nemzetközi piacokon uralkodó erős verseny maga után vonja a minőségi termény-előállítást, valamint a feldolgozottság fokának növelését.

    Az elkövetkezendő években a gabonafélék vetésterülete, a tradíciók miatt, nagy valószínűséggel nem csökken, de az egyes gabonafélék közötti megoszlás várhatóan módosul a felvásárlási ártól és az értékesítési lehetőségektől függően. Az értékesítési nehézségek újbóli jelentkezésének elkerülése végett fontos, az intervenciós felvásárlás megtartása mellett, a hazai gabona-felhasználás szintjének emelése. Ez utóbbi elsősorban az állatállomány és a gabonafélék élelmiszeripari feldolgozásának növelésével oldható meg.

  • A közös agrárpolitika és az intézményi közgazdaságtan összefüggései

    Az EU közös agrárpolitikája olyan sajátos cél- és eszközrendszerrel rendelkezik, amely speciális, a végrehajtáshoz komoly nemzeti intézményi háttér jelenlétét is feltételezi, igényli. Amennyiben azonban a szükséges eszközök alkalmazására az esetleges elégtelen intézményi keret-feltételek következtében nem vagy részben kerül sor, akkor veszélybe kerül a kitűzött célok megvalósulása. Az agrárpolitika tehát kizárólag megfelelő intézmény-rendszerben hajtható végre maradéktalanul.

    A támogatások lényeges hányadát kitevő Garancia kifizetésekért felelős rendszer kulcselemének tekintett Kifizető Ügynökség és a Garancia Részlegben domináns közvetlen támogatások kifizethetőségéhez nélkülözhetetlen Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működésének önálló elemzése lényeges feladat. Ám azon túlmenően szükségesnek tartom azt, hogy tágabb kontextusban, az institucionalista közgazdaságtan, pontosabban a figyelmét az információs hiányosságokra és a tranzakciós költségekre is kiterjesztő, új intézményi közgazdaságtan keretében is megvizsgáljam azokat.

    A tagországok kormányainak delegált, kifizetéssel összefüggő feladatok elvégzésével kapcsolatos információ aszimmetrikus jellege szükségessé teszi, hogy a Közösségi intézmények, az Európai Bizottság, magas szinten tegyenek eleget a monitoring, az ellenőrzés és a végrehajtás kívánalmainak. A Közös Agrárpolitikára jellemző megosztott menedzsment hiányosságai olyan problémának tekinthetők, melyekkel mind a régi, mind az új tagállamokban szembe kell nézni, és melyek a megbízó-megbízott (principal-agent) modell segítségével leképezhetők.

    A tranzakciós költségeken belül figyelmünket elsősorban a politika-függő tranzakciós költségekre szükséges fordítani. Ez a terület az elmúlt 13 évben folyamatosan változó KAP esetében egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen egyrészt lényeges kérdés az, hogy az adott politika módosítása során az új típusú intézkedések végrehajtása a korábbinál több vagy kevesebb költséget ró az érintettekre, másrészt az, hogy hogyan érdemes alakítani az intézkedés költség-célzottság (célcsoportok lehatárolási szintje) közötti arányát.

  • An Empirical Study of Climate Change Effects and Agriculture Vulnerability

    This review describes that due to rapid globalization, vulnerability in different areas affects human life. With rapid population growth, securing the inherent vulnerability of this relationship, whether social, economic, or environmental, has to be central to efforts to achieving sustainable development. The vulnerability of agricultural systems varies with geographic location, time, socioeconomic conditions, and environmental resources. The capacity to mitigate and to adapt to climate-change impacts is strongly related to the future development paths. The socioeconomic and, even more so, the technological characteristics of different futures strongly affect emissions, hence the extent and pace of the impacts of climate change, as well as the capability of societies to adapt to and mitigate climate change. The presented review gives a brief idea about empirical analysis of climate change and agricultural vulnerability and how it affects human life.

  • Study about the romanian higher education graduate’s perception over the quality of this process

    Based on the results from this study our conclusions refer to the following ideas:
    – the economic degree still is the first choice for enrollment in the higher education
    – students believe that a diploma achieved in a economic faculty could help them in finding a good job
    – the competition in labor force market increasing and give advantages to employers in attracting good capacities and knowledge
    – students believe that a work experience along the period of higher education process could be a good start for being employed
    – the most important weaknesses identified by graduates are: tools and methods of teaching process and the content of textbooks or study materials
    – the students appreciate as important for higher education system the novelty of the knowledge share in the process and the practical characteristics of the its
    – the graduates are satisfied by the novelty level of the knowledge and information share but the examination model and practical characteristics seems to be inappropriate

    In conclusion the romanian higher education has to apply the reform started in this sector not only with regulation and curricula changes but also with the opportunities offer to the staff in order to become professionals in teaching and forming activities. This could improve the quality of the education process because the general attitude of people is to place in the center of the educational systems, responsible for the good performance of the students, the professor.

  • Az ökológiai gazdaságok eredményei

    Az ökológiai gazdálkodásokból származó megbízható és hasznos információk iránti igény növekedése várható, mert egyre több gazdaság tér át az ökológiai gazdálkodásra. Vizsgálataink szerint az ökológiai gazdálkodásban realizált hozamok jelentős ingadozást mutatnak a hagyományos gazdálkodási rendszerekhez képest, viszont magasabb értékesítési átlagárak realizálódnak. A fogyasztók hajlandóak akár 100-200%-os felárat is fizetni annak tudatában, hogy az általuk vásárolt termék „vegyszermentes” termelésből származik. Az ökológiai gazdaság költségszerkezete lényegesen különbözik a hagyományos gazdaságokétól, egyes költségek (pl. növényvédő szer) alacsonyabbak, míg mások (pl. bérköltség) magasabbak. A gyomszabályozás az ökológiai gazdálkodás egyik fő nehézsége, ráadásul a termelési költségek jelentős hányadát teszik ki.

  • Világcég a hazai takarmányozási eszközök piacán

    A cégek sajátos stratégiát, marketing politikát alkalmaznak a maximális profit elérése érdekében.

    A vizsgált technológiai berendezéseket forgalmazó cég hazai és nemzetközi eredményessége számos tényező függvénye, melyben fontos a marketingpolitika. A fogyasztói igények, termékkel kapcsolatos elvárások beható vizsgálatával alapozzák meg a termékfejlesztést, termékgyártást, a forgalmazást, a tervezést és a szervezést. A piac alapos ismerete, a termelők sertés- és baromfitenyésztésének, az alkalmazott tartástechnológiai módszereknek, a tartott állatokról szerzett információ lehet az eredményesség kulcsa.

  • A paradigma fogalmának alkalmazása a mezőgazdaságban

    A paradigma fogalmát (a korábbi nyelvészetinél) szélesebb értelemben Thomas Samuel Kuhn amerikai fizikus és tudománytörténész vezette be „A tudományos forradalmak szerkezete” c., 1962-ben megjelent művében. Ezt a könyvet a XX. század legvitatottabb, ugyanakkor szűkebb szakterületén kívül is legismertebb tudományfilozófiai munkájának tartják. Nem véletlen, hogy magyar fordítása is jó néhány kiadásban megjelent. A szerző haláláig (1996) eltelt jó három évtized főként a szűkebb szakmán (tudománytörténeten, tudományfilozófián) belüli megvitatással telt el. Az elmúlt másfél évtizedben azonban megkezdődött a paradigma, illetve a paradigmaváltás fogalmának a különböző tudományokban történő elfogadása és alkalmazása. Az agrárpolitikában négy paradigma különböztethető meg. Tudományos pályán a paradigma rendszerezésre, összehasonlításra, értékelésre serkent, miközben a gazdaságpolitika, így az agrárpolitika átláthatóbbá válik, s változása nyomon követhető, előre jelezhető, elősegítve hipotézisek alkotását.

  • A globális klímaváltozás hatása a turizmusra

    A globális klímaváltozás várható hatásai miatt az idegenforgalom új kihívásokkal néz szembe. A prognosztizált hatások régiónként eltérőek, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a változó csapadékeloszlás és -összegek, a megváltozott komfortérzet, valamint a nagyobb gyakorisággal bekövetkező extrém időjárási események következtében a tengerparti és a hegyvidéki területek tűnnek leginkább veszélyeztetettnek. A gyakoribb hőhullámok miatt drasztikusan visszaeshet például a Földközi-tenger vidékének vendégforgalma, a magashegységek hűvösebb, kellemesebb és hosszabb nyári klímája pedig lehetséges alternatívát kínál. A hóhatár feljebb húzódása miatt a síelni vágyók a nagyobb magasságokat veszik majd célba, melyek terhelése a jelenlegihez képest jelentősen nő, annak ellenére, hogy eltartó- és tűrőképességük jóval alacsonyabb.

    A növekvő gyakoriságú extrém időjárási jelenségek nemcsak a turisták testi épségét, de az adott desztináció alapvető infrastruktúráját is veszélyeztetik. Ez, valamint a területről a médiákban megjelenő image elijesztheti a turistákat.

    Egy-egy turisztikai célpont jövőbeni versenyképességének egyik fő meghatározó tényezője az, hogy milyen gyorsan és mértékben tud alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz. Ehhez a klimatológia a korábban kidolgozott humán-bioklimatológiai indexek és a speciálisan az idegenforgalomban történő hasznosítás céljából kifejlesztett mutatók (pl. CIT – Climate Index for Tourism) alapján végzett számításokkal és előrejelzésekkel, valamint a minél pontosabb és részletesebb információszolgáltatással tud hozzájárulni.