Magyarországon 2004-ben a termés 25-30 százalékát ajánlották fel a magyar gazdák intervencióra.
A Nyugat-Dunántúl Régió intervencióban betöltött szerepe fokozatosan nő, mert a nyugati országrészben az értékesítés jóval kiszámíthatóbb a stabilabb felhasználói piac és az exportlehetőségek kedvezőbb feltételei miatt.
Blog
-
Az intervenciós gabonatárolás szerepe a Nyugat-Dunántúl Régió példáján
-
Kockázat és kockázatkezelés a növénytermesztésben
Kutatásunkban felmértük Magyarországon, a Nyugat-Dunántúl Régióban működő növénytermelő vállalkozások viszonyát a kockázatokhoz, vagyis hogy hogyan ítélik meg a gazdálkodási tevékenységükre ható termelési, piaci, pénzügyi, technológiai, jogi és humán tényezőket, mint kockázati forrásokat. A kutatás kiterjedt arra is, hogy milyen kockázatkezelési módszereket alkalmaznak a növénytermelők a bizonytalansági tényezők hatásának csökkentésére. Az összesített eredmények szerint a gazdálkodók jelentős kockázati forrásnak jelölték meg az értékesítésre kerülő főtermékek árának változását, a támogatások kifizetésének késedelmét, az agrárpolitikából adódó bizonytalanságokat és az erőforrások árának változását. Kockázatkezelésként legtöbben a „többlábon állást” jelölték meg (több növényfajt termelnek, egyéb jövedelemszerző tevékenységgel is rendelkeznek), valamint nagy jelentőséget tulajdonítanak a gazdálkodók a piaci információk beszerzésének.
-
Methods of calculating the costs in the romanian mining enterprises
Determining the cost-bearers takes place according to the physical form of the production and the requirements of the calculation method. In this sense, we could choose between the synthetic calculation methods using a single expense-bearer and analytical calculation methods implying the utilization of two or more expense-bearers and able to provide several necessary information for the economic-financial analysis of the enterprise in the purpose of fundamentinf economic decisions to be made by the operative leadership of the enterprise.
As stated above, we can also mention the expenditure sectors that serve the analytical character of programming and of following the expenses related to the rpoduction capacity of the enterprise. At determining expenses sectors, we will take into account: the number of departments and workshops in the enterpise, their size, the necessary production and responsability centers, as well as the informational needs regarding the expenses of the technical-productive departments of the enterprise according to the manufactured production.
According to the pursued objectives, calculation methods can be grouped into two categories:
– calculation methods with a single objective and determining the unitary cost: the phase method, the order method, G.P. method, the global method;
– the calculation method that follow and other objectives necessary to the management of costs: the direct-costing method, the normed cost method, T.H.M method, pret-cost method.The enforcement of a calculation method in the mining industry has to take into account its integration into the field of the mining enterprise and the accomplishment of the requirements of a modern informational cost system, able to answer at any time to the continuous pressure exerted by the external factors of the enterprise.
-
Implication of the Informatic Knowledge
The contemporary education process is necessary tied to information-technology and to Informatic. By using the Internet as source and as knowledge’s transmission modality one modifies the learning parameters. From the quantitative point of view, the Informatic increases the education process efficiency. From the qualitative point of view, the Informatic imposes a change of the education paradigm. The Informatic determines status modifications for the purveyor and for the beneficiary of the knowledge. The Informatic modifies the psychosocial characteristics of the knowledge process too. Using the Internet supposes the assumption of at least two levels reality. A more than one level reality representation agrees with the quantum mechanics and with relativity theory. Such reality representation is pertinent as contemporary knowledge paradigm.
-
Az ökológiai termékek kiskereskedelmi piacainak jellemzői
Az ökológiai termékek piaca a ’90-es években Nyugat-Európában lezajlott látványos felfutás ellenére szűk piaci szegmenst képez az élelmiszerek piacán. Az utóbbi években a felfutás mértéke csökkent, sőt egyes piacokon megtorpanás következett be. Az ökológiai termékek fogyasztói az ökológiai termékek iránt elkötelezettekből, az egészségtudatos luxusfogyasztókból és az egészségügyi problémák miatti kényszerfogyasztókból (pl. Gerson diétát vagy Breuss kúrát végzők) áll, de jelentős felár és a szűk értékesítési lehetőségek miatt a világ összes élelmiszerfogyasztásában nem haladja meg a 0,1%-ot. Hazánkban ennél is kisebb arányt (0,05%) ért el az utóbbi években, annak is köszönhetően, hogy az ökológiai felárak mértéke többszöröse a nyugat-európai piacokon tapasztaltaknak. A világban az észak-amerikai és a nyugat-európai területek jelentik a nagy fogyasztói piacokat, ahol az ökológiai termékek aránya elérheti a 2%-ot, míg Európa, Dél-Amerika és Ausztrália a legnagyobb előállítók. A globalizációs kihívásoknak az ökológiai termékkör szereplői is érdekszövetségek létrehozásával, a nagyobb értékesítési csatornákban való megjelenéssel és a magas minőségi követelmények maradéktalan betartásával képesek megfelelni.
-
Fogyasztási szövetkezet a Dunaszerdahelyi járás élelmiszerkereskedelmében
A COOP Jednota Slovensko háromféle üzletlánc típusa 2388 egységből áll. Ebből 67 található a vizsgált Dunaszerdahelyi járásban, melyek eredményesen versenyeznek a „nyugati” üzlethálózatokkal. A szövetkezeti hálózat egységeinek előnye, a fogyasztókhoz való közelség és ismertség Gyengeségei között viszont a logisztikai és marketing hiányosságok az elsődlegesek. A kiskereskedelemi üzletláncok között 38%-os súlyával a legerősebb pozíciót foglalja el. A szövetkezet azzal, hogy mentesíti egységeit a raktározás, feldolgozás, csomagolás terhei alól, tovább növelheti piaci súlyát.
-
Az ökoenergia-turizmus lényege és jövője
A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások és létesítmények a világ számos részén — elsősorban a szakértő közönséget vonzó — turisztikai attrakcióvá váltak. Az üzemlátogatások és tájékoztatók amellett, hogy a szakembereknek kitűnő alkalmat adnak továbbképzésre és az újabb technológiai innovációk megismerésére, a téma oktatásában érdekelteknek és a laikusoknak is bemutatják a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeit.
A környezeti nevelés szempontjából fontos, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek beépüljenek az általános és középiskolai tantervekbe is. Fontos az, hogy az iskolából kikerülő gyermekek tisztában legyenek ezen innovációk lényegével, illetve ismerjék azok főbb előnyeit. Az egyes beruházásoknál tett egy-egy napos látogatások, illetve egy-egy hetes tematikus táborok segíthetik a szükséges tudás hatékonyabb átadását, a pedagógus munkáját pedig szervezett szakmai kurzusok és továbbképzések könnyíthetik meg.
A fentiek, valamint a laikusok, a projektek során érintett lakosság, és a döntéshozók tágabb értelemben vett tájékoztatása (mely, pl. az energiahatékonyságra, energiatakarékosságra, vagy az ilyen célú fejlesztésekhez igénybe vehető támogatási lehetőségekre is kiterjed) nagyban hozzájárulhat a megújuló energiaforrások népszerűbbé válásához, ezáltal szélesebb körű elterjedéséhez.
Az Észak-Alföldi Régió rendelkezésére álló kistérségi fejlesztési dokumentumai alapján készült összegző, regionális helyzetfeltáró értékelésekben a megújuló energiaforrások hasznosítása más prioritásokhoz képest igencsak kedvezőtlen helyzetben van. Ezen javíthat, ha a rövid/középtávon megújuló energetikai beruházások megvalósítását célzó ötleteket integrálják a turisztikai fejlesztésekbe, illetve valamilyen módon összekapcsolják azokkal. Az ökoenergia-turizmus megteremtéséhez azonban még számos feladat megvalósítása szükséges (az egyes megújuló energetikai ágazatok célterületeinek, mintaprojekteknek a kialakítása, a célcsoportok igényeire szabott információs és oktatási anyagok tematikájának kidolgozása, stb.).
-
A fenntarthatóság helyi megvalósítása
A kutatás célja a fenntarthatóság lokális, helyi (kistérségi, települési) megvalósítási lehetőségeinek, megoldási módjainak, ellentmondásainak és akadályainak feltárása. Az eddigi vizsgálatok mellett ebben a dolgozatban az egyik potenciális kitörési pontot, a fenntartható turizmust tárgyaljuk. A falusi turizmussal, általában a turizmussal ugyan többen foglalkoztak, de a fenntartható turizmussal meglehetősen kevesen. A vizsgált Tisza-tó térsége jó példa arra, hogy a fenntartható turizmus reális lehetőség, s hogy a fejlődés irányainak meghatározásakor mindenféleképpen számolni lehet ezzel, mert a fenntartható turizmusban rejlő lehetőségek kedvezően befolyásolhatják a fenntarthatóság helyi szintű megvalósításának esélyeit. A helyi fenntarthatóság alakításában fontos a több lábon állás, mert a több bevételi forrással rendelkező lakosok könnyebben teremthetik meg élhető településüket. Ezen belül a vidéki térségek helyzetének hosszabb távú alakításában az egyik tényező a fenntartható turizmus megvalósítása lehet.
-
Módszer a magyarországi megyék versenyképességének mérésére
Jelen tanulmány célja az, hogy egy meghatározott szempontrendszer, valamint megfelelően kiválasztott elméleti modellek és statisztikai adatok alapján többváltozós adatelemzési módszerek segítségével a magyar megyéket és a fővárost fejlettségi fázisokba sorolja. Az indikátorok súlyozásánál a megfelelően kiválasztott elméleti modellek logikáját követő, általunk kidolgozott súlyozási módszert alkalmazunk. Munkánkat azért tartjuk lényegesnek, mert egy megfelelően analizált kiindulási helyzet az alapja annak, hogy egy-egy térség fejlődéséhez megfelelő gazdaságfejlesztési stratégiát lehessen hozzárendelni.
Mivel többféle, egymástól eltérő logikájú módszerrel dolgozó technikával sikerült ugyanarra az eredményre jutnunk, így valószínűsíthetjük, hogy a magyar megyék és a főváros versenyképességét sikerült valósághűen leképeznünk. Mindezek alapján úgy érezzük, joggal feltételezhetjük, hogy az alkalmazott elméleti modell és a rá épülő módszertan alkalmas arra, hogy a regionális versenyképességet mérhetővé tegye. A bemutatott módszer a megfelelő finomítások és pontosítások elvégzése, valamint a „gyermekbetegségek” megszüntetése után érheti el kiforrottságát. Úgy érezzük azonban, hogy a regionális versenyképesség mérhetővé tételének erőfeszítésében a piramis-modellre, mint logikai keretre támaszkodó változók kiválasztásával, valamint súlyozására tett kísérlettel sikerült előrelépnünk. A kutatás folytatására szép lehetőséget kínál a kistérségek szintjén történő adatelemzés, hiszen a fejlettség vagy éppen a fejletlenség nem egyenletesen terül el a térben, így feltételezhető, hogy a fejletlen térségeken belül is kimutathatóak olyan csomóponti régiók, amelyek magasabb versenyképességi szinttel írhatóak le, és fordítva.