Blog

  • Implication of the Informatic Knowledge

    The contemporary education process is necessary tied to information-technology and to Informatic. By using the Internet as source and as knowledge’s transmission modality one modifies the learning parameters. From the quantitative point of view, the Informatic increases the education process efficiency. From the qualitative point of view, the Informatic imposes a change of the education paradigm. The Informatic determines status modifications for the purveyor and for the beneficiary of the knowledge. The Informatic modifies the psychosocial characteristics of the knowledge process too. Using the Internet supposes the assumption of at least two levels reality. A more than one level reality representation agrees with the quantum mechanics and with relativity theory. Such reality representation is pertinent as contemporary knowledge paradigm.

  • Az ökológiai termékek kiskereskedelmi piacainak jellemzői

    Az ökológiai termékek piaca a ’90-es években Nyugat-Európában lezajlott látványos felfutás ellenére szűk piaci szegmenst képez az élelmiszerek piacán. Az utóbbi években a felfutás mértéke csökkent, sőt egyes piacokon megtorpanás következett be. Az ökológiai termékek fogyasztói az ökológiai termékek iránt elkötelezettekből, az egészségtudatos luxusfogyasztókból és az egészségügyi problémák miatti kényszerfogyasztókból (pl. Gerson diétát vagy Breuss kúrát végzők) áll, de jelentős felár és a szűk értékesítési lehetőségek miatt a világ összes élelmiszerfogyasztásában nem haladja meg a 0,1%-ot. Hazánkban ennél is kisebb arányt (0,05%) ért el az utóbbi években, annak is köszönhetően, hogy az ökológiai felárak mértéke többszöröse a nyugat-európai piacokon tapasztaltaknak. A világban az észak-amerikai és a nyugat-európai területek jelentik a nagy fogyasztói piacokat, ahol az ökológiai termékek aránya elérheti a 2%-ot, míg Európa, Dél-Amerika és Ausztrália a legnagyobb előállítók. A globalizációs kihívásoknak az ökológiai termékkör szereplői is érdekszövetségek létrehozásával, a nagyobb értékesítési csatornákban való megjelenéssel és a magas minőségi követelmények maradéktalan betartásával képesek megfelelni.

  • Fogyasztási szövetkezet a Dunaszerdahelyi járás élelmiszerkereskedelmében

    A COOP Jednota Slovensko háromféle üzletlánc típusa 2388 egységből áll. Ebből 67 található a vizsgált Dunaszerdahelyi járásban, melyek eredményesen versenyeznek a „nyugati” üzlethálózatokkal. A szövetkezeti hálózat egységeinek előnye, a fogyasztókhoz való közelség és ismertség Gyengeségei között viszont a logisztikai és marketing hiányosságok az elsődlegesek. A kiskereskedelemi üzletláncok között 38%-os súlyával a legerősebb pozíciót foglalja el. A szövetkezet azzal, hogy mentesíti egységeit a raktározás, feldolgozás, csomagolás terhei alól, tovább növelheti piaci súlyát.

  • A bárányhizlalás jövedelmi helyzete hazánkban

    Magyarországon a bárányhizlalás az utóbbi nyolc évben általában veszteséges volt, és csak két súlykategóriában – 24-27 kg és 27-30 kg – volt érdemes értékesíteni, mert itt az évek többségében eltérő mértékű, de szerény jövedelem keletkezett. A 20-24 kg-os kategóriában értékesített bárányok csak nyújtott szoptatással eredményeznek jövedelmet. Abban az esetben, ha a bárányt 16-20 kg-osan választják el, és hizlalják, veszteséget érnek el. A kosbárányok hizlalásának jövedelme magasabb és biztosabb, mint a jerkebárányoké. A magyarországi bárányhizlalás jövedelme az értékesítési árak nagy változékonysága, és a piac bizonytalansága miatt kockázatos. A két ivar jövedelmét együttesen vizsgálva, azt mondhatjuk, hogy a nyári hizlalási időszakban érhető el a legkedvezőbb jövedelem, míg ha csak a kosok eredményeit vesszük figyelembe, akkor az őszi és a tavaszi időszak jövedelme a legmagasabb, azaz a húsvéti és a karácsonyi szezon kiemelkedő. Az eredmények alapján a jerkéket kissúlyban, a kosokat pedig hizlalva, nagyobb súlykategóriában ajánlatos értékesíteni a piacon.

  • Az ökoenergia-turizmus lényege és jövője

    A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások és létesítmények a világ számos részén — elsősorban a szakértő közönséget vonzó — turisztikai attrakcióvá váltak. Az üzemlátogatások és tájékoztatók amellett, hogy a szakembereknek kitűnő alkalmat adnak továbbképzésre és az újabb technológiai innovációk megismerésére, a téma oktatásában érdekelteknek és a laikusoknak is bemutatják a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeit.

    A környezeti nevelés szempontjából fontos, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek beépüljenek az általános és középiskolai tantervekbe is. Fontos az, hogy az iskolából kikerülő gyermekek tisztában legyenek ezen innovációk lényegével, illetve ismerjék azok főbb előnyeit. Az egyes beruházásoknál tett egy-egy napos látogatások, illetve egy-egy hetes tematikus táborok segíthetik a szükséges tudás hatékonyabb átadását, a pedagógus munkáját pedig szervezett szakmai kurzusok és továbbképzések könnyíthetik meg.

    A fentiek, valamint a laikusok, a projektek során érintett lakosság, és a döntéshozók tágabb értelemben vett tájékoztatása (mely, pl. az energiahatékonyságra, energiatakarékosságra, vagy az ilyen célú fejlesztésekhez igénybe vehető támogatási lehetőségekre is kiterjed) nagyban hozzájárulhat a megújuló energiaforrások népszerűbbé válásához, ezáltal szélesebb körű elterjedéséhez.

    Az Észak-Alföldi Régió rendelkezésére álló kistérségi fejlesztési dokumentumai alapján készült összegző, regionális helyzetfeltáró értékelésekben a megújuló energiaforrások hasznosítása más prioritásokhoz képest igencsak kedvezőtlen helyzetben van. Ezen javíthat, ha a rövid/középtávon megújuló energetikai beruházások megvalósítását célzó ötleteket integrálják a turisztikai fejlesztésekbe, illetve valamilyen módon összekapcsolják azokkal. Az ökoenergia-turizmus megteremtéséhez azonban még számos feladat megvalósítása szükséges (az egyes megújuló energetikai ágazatok célterületeinek, mintaprojekteknek a kialakítása, a célcsoportok igényeire szabott információs és oktatási anyagok tematikájának kidolgozása, stb.).

  • A fenntarthatóság helyi megvalósítása

    A kutatás célja a fenntarthatóság lokális, helyi (kistérségi, települési) megvalósítási lehetőségeinek, megoldási módjainak, ellentmondásainak és akadályainak feltárása. Az eddigi vizsgálatok mellett ebben a dolgozatban az egyik potenciális kitörési pontot, a fenntartható turizmust tárgyaljuk. A falusi turizmussal, általában a turizmussal ugyan többen foglalkoztak, de a fenntartható turizmussal meglehetősen kevesen. A vizsgált Tisza-tó térsége jó példa arra, hogy a fenntartható turizmus reális lehetőség, s hogy a fejlődés irányainak meghatározásakor mindenféleképpen számolni lehet ezzel, mert a fenntartható turizmusban rejlő lehetőségek kedvezően befolyásolhatják a fenntarthatóság helyi szintű megvalósításának esélyeit. A helyi fenntarthatóság alakításában fontos a több lábon állás, mert a több bevételi forrással rendelkező lakosok könnyebben teremthetik meg élhető településüket. Ezen belül a vidéki térségek helyzetének hosszabb távú alakításában az egyik tényező a fenntartható turizmus megvalósítása lehet.

  • Módszer a magyarországi megyék versenyképességének mérésére

    Jelen tanulmány célja az, hogy egy meghatározott szempontrendszer, valamint megfelelően kiválasztott elméleti modellek és statisztikai adatok alapján többváltozós adatelemzési módszerek segítségével a magyar megyéket és a fővárost fejlettségi fázisokba sorolja. Az indikátorok súlyozásánál a megfelelően kiválasztott elméleti modellek logikáját követő, általunk kidolgozott súlyozási módszert alkalmazunk. Munkánkat azért tartjuk lényegesnek, mert egy megfelelően analizált kiindulási helyzet az alapja annak, hogy egy-egy térség fejlődéséhez megfelelő gazdaságfejlesztési stratégiát lehessen hozzárendelni.

    Mivel többféle, egymástól eltérő logikájú módszerrel dolgozó technikával sikerült ugyanarra az eredményre jutnunk, így valószínűsíthetjük, hogy a magyar megyék és a főváros versenyképességét sikerült valósághűen leképeznünk. Mindezek alapján úgy érezzük, joggal feltételezhetjük, hogy az alkalmazott elméleti modell és a rá épülő módszertan alkalmas arra, hogy a regionális versenyképességet mérhetővé tegye. A bemutatott módszer a megfelelő finomítások és pontosítások elvégzése, valamint a „gyermekbetegségek” megszüntetése után érheti el kiforrottságát. Úgy érezzük azonban, hogy a regionális versenyképesség mérhetővé tételének erőfeszítésében a piramis-modellre, mint logikai keretre támaszkodó változók kiválasztásával, valamint súlyozására tett kísérlettel sikerült előrelépnünk. A kutatás folytatására szép lehetőséget kínál a kistérségek szintjén történő adatelemzés, hiszen a fejlettség vagy éppen a fejletlenség nem egyenletesen terül el a térben, így feltételezhető, hogy a fejletlen térségeken belül is kimutathatóak olyan csomóponti régiók, amelyek magasabb versenyképességi szinttel írhatóak le, és fordítva.

  • Venture Capital and the Incubation of Small Enterprises

    The present paper has reviewed the potential interpretations of the incubation process and examined in detail the basic types of corporate incubators having an increasing role in everyday practice together with the main objectives of the different types. We have also mapped how the different types of enterprises can join the incubation process and highlighted that for-profit organisations can also play a significant role within financing solutions. We made an attempt to prove that – under adequate conditions – the cooperation of private capital and incubators is suitable for creating a bridge over the equity and knowledge gap, which means that such co-operations can also have significant economic development effects. Incubators operating on such bases can support small and medium-sized enterprises not only by offering financial and professional help. Experience has shown that the incubation process can be „naturally accompanied” by the initiation of a networking process, the advantages of which can also be used by the companies participating in incubation. After examining the special features related to the operation of corporate incubators –which served to set the logical frames of the analysis – we studied in detail what role the state can assume in such type of incubation. Following some theoretical considerations and an analysis of successful and failed practical examples we reached the conclusion that governmental interventions „can have their place” in this process. Since there are various different ways for the development of incubators, the types of roles taken by the state can also differ. A model was developed in which we summarized potential governmental strategies, also discussing the possible effects on the players of the incubation industry. We are convinced that the analysis of this highly new and dynamically developing area may also lead to conclusions that can be applied in practice and the recognition of defined rules and laws may contribute to the improvement of the national practice.

  • Intellectual capital of the community of Lubelszczyzna region – human intellectual capital according to the pilot survey

    The new approach to measurement of IC of community was presented. In the conceptualization of the problem it was proposed to treat the IC as a latent construct that is measured via directly observable proxies. The results presented are the final obtained after having discarded some variables due to their lack of fit to the estimated models. It is worth mentioning that such a situation concerned only two constructs – the most complex one – activity, and orientation on self-education. The reason in the former case was its complexity and in the latter – the variable the expenses on education despite highly correlated with willingness to update knowledge, professional skills, take part in workshops (P3) was not significant and therefore discarded. Nonetheless CFA performed provided proofs that the conceptualization was quite good as all observable variables loaded strongly to the factors where they were expected to load. All fit indices, despite not always at the maximum level, were acceptable given the small sample size. The most stipulations concerned the activity factor but it was understandable as this construct was the most complex. Finally, it is important to stress that this model is not and cannot be the only one proper and possible. This is the very first one conceptualized for Lubelszczyzna region and in the future it will be reformulated but do so more research and thus more time and data is needed.

  • Kemikáliacsökkentés és a fenntarthatóság összefüggése – választható gazdálkodási stratégiák

    A tanulmányban áttekintettük a magyarországi kemikália felhasználás (műtrágya, növényvédő szer) alakulását a növénytermelésben, értékeltük a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeit a környezetterhelés szempontjából. Megállapítottuk, hogy az ágazat kemikália felhasználása mára jelentősen csökkent az 1980-as években mért szintről, részben finanszírozási okokra, a növényvédő szereknél technológiai fejlődésre visszavezethetően, és csak kisebb részben környezetvédelmi szempontok miatt. A környezetterhelés csökkentésének és a fenntarthatóság megvalósításának irányzatai között az egyik megoldás az okszerű vegyszerhasználatot jelentő precíziós gazdálkodás lehet, azonban ennek a technológiának többletterheit (beruházásigény, magasabb termelési költségek) nem minden gazdálkodó képes vállalni. A másik véglet a mesterséges vegyszerektől mentes gazdálkodás. Az ökológiai gazdálkodás a fenti folyamatokkal párhuzamosan, egyre nagyobb területeken terjedt az elmúlt évtizedben, bár a növekedése az elmúlt évek adatai alapján megtorpanni látszik, ami a kereslet-kínálat és a jövedelmezőség hatásaira.