Blog

  • Égetéses hasznosítású „zöldenergia” (biomassza) nemzeti stratégia alapvető tényezői

    A jelenlegi trendek alapján megállapíthatjuk, hogy a „zöldenergia” termelés alapvető jelentőségűvé válik a termőföld hasznosításban. Munkánkban összevetjük az energetikai faültetvény, az energiafű, az energiakender, a kínai nád révén történt területhasznosítás jellemzőit. Ezeket a piaci pozíció, a tőkeigény és jövedelmezőség, a nemzetgazdasági és/vagy regionális hatás, valamint a környezet és társadalmi hatás szempontjai szerint vesszük górcső alá. Megállapítottuk, hogy azok a növények, amelyek hasznosításai „zöldenergia” alapanyagként is szóba jöhet egyre kedvezőbb piaci pozíciót érhetnek el.

    Az égetéses hasznosítású „zöldenergia” (biomassza) Nemzeti Stratégia kialakítását a Nemzeti Stratégia alapozott Gazdasági Stratégia, valamint az ennek részeként kialakítandó Energetikai Stratégia alapozhatja meg. Magyarország szegény a fosszilis energiahordozókban, de gazdag készletekkel rendelkezik a megújuló energiaforrások területén az átlagosnál jobb a napenergia ellátásunk, átlagos vagy helyenként gyengébb a szélenergia, az ország fekvéséből a környező országok éghajlati és terepviszonyaiból következően közepesnél rosszabb a vízenergia kapacitásunk. Kiemelkedően jó geotermikus lehetőségekkel rendelkezünk, amelyek kiaknázása gyengének minősül. A „zöldenergia” (biomassza) területén vannak a legnagyobb tartalékaink, mégpedig mind a három hasznosítási irányra érvényes ez. Terjedelmi korlátok miatt munkánkban a biogáz, a motorhajtóanyagok és a tüzeléses hasznosítás változatok közül az utóbbi Nemzeti Stratégiai vonatkozásaival foglalkozunk.

    A „zöldenergia” tömeges termelésének és hasznosításának tényezői közül kiemeljük a növekvő fosszilis energiahordozó árakat, a fokozott nemzetgazdasági függést a nemzetközi energiapiactól, az átfogó nemzeti „zöldenergia” program szükségességét, a kedvező EU és nemzeti közgazdasági szabályozás elengedhetetlen voltát mikroszinten pedig a biomasszatermelők és az energetikai felhasználók összefogását klaszterekbe szerveződését.

    Nem lehet sikeres nemzeti „zöldenergia” programot megvalósítani koherens jogi és közgazdasági szabályozás nélkül, amelynek alapvonása a legalább 10 évre szóló kiszámítható szabályozás, a termelői- szolgáltatói- felhasználói tartós együttműködés feltételeinek kialakítása, előírása és garantálása. A szabályozásnak olyan tartósan belső egyensúlyokkal működő rendszereket kell kialakítani és támogatni, amelyek munka- tőke– és kockázat arányosan osztják el az egész vertikum jövedelmét a résztvevők között. A nemzeti „zöldenergia” program aktorai a klaszter centrum, a föld és erdőtulajdonosok, tartós földbérlők, a szolgáltatók, valamint a tudományos és önkormányzati háttér. A nemzeti „zöldenergia” program az energiafüggőség enyhítésén kívül számos területen fejt ki kedvező hatást az agrár és vidékfejlesztésben többek között enyhítheti a területi fejlődési különbségeket, új foglalkoztatási lehetőséget jelent, új termelési kultúra meghonosítását segíti elő.

    A Kormány által elkészített és az Országgyűlés által megalkotott koherens nemzeti „zöldenergia” stratégia megvalósítása a jövő várható energetikai kihívásaira adandó érvényes válasz lehet.

  • The role of the technical improvement in the development of the Hungarian agriculture

    In our research work we have read the domestic and the international professional literature. Based on them and our research work we defined the agricultural technical improvement. The main tasks of the technical improvement of the agriculture in the future are the following:
    – Application of the biotechnological achievements.
    – Improvement of the environment saving technologies, assurance of the maintainable development of the agriculture, by retaining the production bases – the soil, the biological environment, and the work power of the agricultural workers.
    – Adaptation of the precision plant cultivation systems.
    – The universal objective of the agrarian-technical improvements is to provide technical base for the maintainable agricultural production. It requires the development of such production technologies, which protect the environment and the landscape, the soil and water reserves, ensure the quality of the product and the economy of the production.
    – The development of a coherent system of the electronics, informational technique and automation, the construction of the information network of the agriculture and the transfer of the connected knowledge.

    The engine of the technical improvement is the continuous investment and the introduction of the new achievements of science as fast as possible. Without investments there is no technical improvement on the merits, but at the same time the investments lead to a proper technical improvement if it is based on a proper economy developing strategy, and if it is coupled with a technical developer and organizer activity. During our researches it was proved that:
    – In the analysed time period, in the case of the examined sectors was a great difference between the area’s productivities.
    – To measure the partial effectiveness of the production factors the Cobb–Douglas-type production function is good for the examination of the importance of the production factors in the case of a proper data base.

    The key of promoting the advance is the economical acceleration of the technical progress. The non-recognition of the rate or the characteristics of the technical progress, its improper explanation may lead to great losses. Due to the special importance of the rate of the technical improvement, we need to pay special attention to all circumstances and factors, which boost the technical improvement, make the approach of the world standard possible and the catch-up with its progress. Therefore, we need to take advantage of all opportunities, which are available for us due to our membership in the European Union.

  • The Link between Education and the State of the Labour Market in Hungary

    Education became one of the largest sub-system of modern societies int he past century. The role of educatoin is no longer interpreted only as the conveyor of culture, knowlwdge and values, buti t is also attributed a significant role in its contribution to economic development and the promotion of social integration. The development of the theory of the human capital is associated with Theodore W. Schulz. According to his presumptions, the people make investments through education and training that increase their ability to produce, their productivity and thus the market value of their work. There have different explanations created to justify the contribution of education to economic development. The most significant from among them are as follows: education has got a direct impact of increasing productivity (theory of the human capital); employees of higher quqlification levels participate i non-the-job further training courses in higher proportions, wich also increases productivity; investment in the human capital is an alternative of consumption, as educational expenses are not usually covered from savings.

  • Zöldenergia és vidékfejlesztés

    Hazánk mutatószámai a GDP-re, vásárlóerő paritásra vetített energiahatékonyság tekintetében elmaradnak az Európai Unió régebbi tagállamaitól. A 2004 óta csatlakozott 12 állam közül a mezőny első felében foglalunk helyet. Hasonló a helyzet a CO2 terhelés mutatószámaiban is.

    A megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztásban az utóbbi években következett be áttörés, amelyet a törvényi és közgazdasági szabályozás által létrehozott érdekeltség következtében megvalósult villamos erőművi zöldenergia hordozó – tűzifa – tömeges használata tett lehetővé. Hazánk a múlt évben elérte a 2010-re vállalt megújuló energiafelhasználási arányt, ugyanakkor ez még a hazai lehetőség töredékét jelenti. A termőföld hasznosítás átalakításában meghatározó, hogy a mezőgazdaságban termelt élelmiszer alapanyagok olajban kifejezett cserearánya drasztikusan romlott. Ez 30 év alatt a búza esetében hatszoros, kukoricánál nyolcszoros, marhahúsnál tizenegyszeres.

    A zöldenergia termelés és hasznosítás kedvező vidékfejlesztési hatásai akkor érvényesülhetnek, ha a termelők termelői csoportba tömörülnek és azok, pedig a szolgáltatókkal, valamint a hasznosító cégekkel klasztereket hoznak létre. Ezt a rendszert támogatják a tudományos és önkormányzati hátteret adó intézmények. A hosszú távon egyensúlyos integrációs partneri viszony alapvető elemei az erősebb partnerek önkorlátozása, a munka, tőke és kockázat arányos profitmegosztás és a mindenkire kötelező szerződési fegyelem.

    A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás a regionális versenyképesség növelésével hat leginkább a vidékfejlesztésre, ami a társadalmi szerkezet, a döntési központok, a környezetminőség, a régió társadalmi kohéziója, a gazdasági szerkezet, az innovációs kultúra, a regionális elérhetőség, az intézményi és társadalmi tőke, a kis- és középvállalkozások működése, a külföldi befektetések, az infrastruktúra és a humán tőke, a kutatás fejlesztés, a foglalkoztatottság, a munkatermelékenység, a regionális térségi és városi jövedelem feltételeinek és hatékonyságának javulásában, végső soron a vidéken élők életminőségének és életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg.

    A zöldenergia helyi és központosított hasznosítása eltérő hatással van a vidékfejlesztésre. A helyi hasznosítás több előnnyel jár a népességmegtartó képességre és a foglalkoztatásra, mint a központosított.

    Három zöldenergia program forgatókönyvet mutatunk be, amelyek közül az első termőterület lekötése 440 ezer hektár, a másodiké 880 ezer hektár, a harmadiké 1370 ezer hektár. A létrejövő új és megőrzött munkahelyek száma 22 842-től 68 226-ig változik abban az esetben, ha adómentes gázolaj árhoz viszonyítottan számoljuk a fa zöldenergia hordozó energia arányos árát. Abban az esetben pedig ha 2006. áprilisában érvényes tűzifa árral számolunk, akkor az új, illetve megőrzött munkahelyek száma 10 469-től 31 270-ig változik.

  • Kihívások a kelet-európai EU országok agrárgazdaságában

    A FAO nagy hangsúlyt fektet a klímaváltozás élelmezési kockázatának csökkentésére, miközben hozzájárul – például a bioüzemanyagokkal, az extrém időjárási jelenségek vizsgálatával stb. – a légkörvédelemhez és az alkalmazkodáshoz is. További kihívások a termelékenység, hatékonyság, minőség fokozása, külföldi tőkebefektetések növelése; az intézményi háttér létrehozása és működtetése; a piaci versenyben való helytállás; a támogatási rendszer szükségszerű módosulása. Az állattenyésztésben koncentráltan jelennek meg a kihívások: a HACCP betartására irányuló törekvések, a kistermelők helyzetének nehézségei, a madárinfluenza ténye és következményei. Mindezt bonyolítja a szabad kereskedelem szószólói és ellenzői közötti vita. A FAO különféle projektek támogatásával segíti a kihívásokra adható válaszok feltárását.

  • Az idegennyelv-tudás fontossága az Európai Unióban

    Tény, hogy az idegennyelv-tudás az Európai Unióban komoly versenytényező. Aki nem beszél idegen nyelveket, hátrányba kerül. Másrészt az Unió lakossága a globalizált világ más régióival csak akkor tudja felvenni a versenyt, ha egymással képes kommunikálni. Ezért a magyar lakosságnak is létszükséglet az idegennyelv-tudás, ugyanakkor Magyarországon csak a felnőtt lakosság körülbelül 10%-a beszél valamilyen idegen nyelvet. A jelenlegi helyzeten csak az egész országra kiterjedő nyelvoktatás kiszélesítése tud segíteni. Az idegennyelv-oktatást minden korosztálynál kiemelten kell kezelni, és nemcsak a szervezett oktatáson belül, hanem az élethosszig való tanulás elve szerint felnőttkorban is. Az idegennyelv-tanításra szánt tanórák számát növelni szükséges, minden szinten. A „nagy” nyelveken kívül fontos, hogy a kisebb uniós nyelvek is szerepet kapjanak. Érdemes lenne fontolóra venni az általános iskola 5. osztályától, valamint a szakközépiskolákban is két idegen nyelv kötelezővé tételét. A nem nyelvszakosok felsőoktatási képzésében is nagy hangsúlyt szükséges fektetni a nyelvoktatásra: a legalább kétéves alapozó és az ezután történő egy-kétéves szaknyelvi képzésre, mivel használható szaknyelvi tudás nélkül ma már a legkorszerűbb szakmai tudás sem ér semmit.

  • Az áfa-alapú forrás szerepének változása az EU költségvetésben

    Magyarország uniós csatlakozásával a közös költségvetés finanszírozásában is részt kell vennünk. Az EU költségvetésének bevételi oldala, a saját források rendszere fokozatosan alakult ki és szerkezete ma is folyamatosan átalakul. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb változásának tekinthető az áfa-alapú forrás arányának csökkenése, amely évről-évre csak kismértékű, egy évtized alatt azonban jelentős szerkezeti átalakulást eredményezett. A tagállami áfa-bevétel több viszonyítási alapot tekintve is magasabb az alacsony jövedelmű államokban, ezért az áfa-alapra meghatározott felső korlát – GNI 50%-a – bevezetése a forrás regresszivitását mérsékli. Ez a szegényebb országok, így Magyarország számára kedvező változást jelent, mert a hozzájárulási kötelezettség a közös költségvetéshez csökken.

  • A bioetanol előállítása és motorikus felhasználása Magyarországon

    A biohajtóanyagok felhasználásában jelentkező nehézségek hazánkban nem technikai, hanem főleg gazdaságossági problémákból adódnak. Jelenleg a fejlődés legfontosabb lehetősége – a szerzők véleménye szerint – egy olyan jogszabály-módosításban rejlik, mely nemcsak a MOL, hanem egyéb, biztonságosan ellenőrizhető nagyfogyasztók (pl. térségi tömegközlekedési vállalatok, BKV, DKV) részére is lehetővé tenné a szabványos biohajtóanyagok 5%-nál nagyobb arányú bekeverését, 0%-os jövedéki adókulcs mellett. Egy ilyen jogszabály-módosítás környezetvédelmi, műszaki, vidék- és területfejlesztési indokokkal egyaránt alátámasztható, külföldön is alkalmazzák, és nem okozna jelentős kiesést az államkincstár részére sem. Ennek megvalósulása már önmagában gazdaságossá tenné – még a jelenlegi mezőgazdasági és feldolgozó-üzemi technológia mellett is – a biohajtóanyagok előállítását és felhasználását, gazdaságilag megalapozná a későbbi fejlesztéseket, és kedvező perspektívákat teremtene új üzemek létrehozására is.

  • Study on the economic effect of production free from chemical use

    The assumption, that in case of production different from the conventional one, operational and production risk are increasing in farms, is supported by the calculations. Input/output relations undergo a change in each sector and this may have serious financial outcomes, which would importantly determine profit yielding capacity and efficiency of farming. The statement of Offermann and Nieberg is true of the cost structure, according to which essential cost difference between the two technologies can not be measured. By the aid of the calculation, it was successfully verified – in compliance with the opinion of Wookey – that organic production can be as profitable, as the conventional production or even more so. In contradiction to Bmvel’s data, it can be demonstrated, that even a revenues, surpassing the result of conventional production may be realized in organic farms. On the whole, the results obtained strengthen the standing-point of Szente, according to which the profit, originating from organic production may be higher, than that from conventional production, although it fails already to reach the saliently high values, which were characteristic of the earlier years. In production technology, upon the effect of the change in operational elements and elimination of chemical use, increased yield risk is to be taken into account, although at the same time, the possibility of a more successful operation will increase through the market premium price. Subsidy of each technology is different, which means, that allowances associated with the expectable future much better environment-saving technologies will further increase profitability. Also market changes may promote this process, since consumers and institutions become increasingly disposed to take a turn to goods, produced free from chemicals. It is indicated also by statistical data, that more and more producers are dealing with organic production and also the size of areas turned on organic farming is continuously increasing. The rhythm of the development of organic markets is still lagging behind this, but the possibility is open to the agricultural sector being in process of transition. Conventional agriculture is yet unable to produce commodities, suitable for satisfaction of all demands of consumers in every respect, and also efficiency and profitability of production are very low, several sectors can be operated with loss only.