Blog

  • Regional progress of the Lisbon strategy objectives in the European region

    As it is clear from the foregoing, the countries/country groups analyzed by education, R&D and labor market characteristics show a rather mixed picture. There is a lot more work to do at community, regional and national levels. This is true not only for the member states but also for the candidate countries. Cluster 1 and Cluster 2 proceed well on the road towards achieving the objectives of more and better jobs, full employment and social cohesion. These are open countries and most of them do not hinder the free flow of persons regarding the citizens of the new member states. As to competitiveness, these countries are among the best not only in Europe but also in the world. The best example for using synergies is the Scandinavian cooperation in the form of the Nordic Council (Cluster 1). Within this regional partnership arrangement (which even has its own parliament and budget) the member states cooperate in more than 25 topics, covering also the employment-education fields. The difference from the average is not so great in the case of education financing but it is rather substantial in R&D support. The new member states, the cohesion countries and the candidate countries must significantly increase the current level and encourage the business sector through enterprise-friendly policies in order for the support from the business sector to reach the desired 2/3 level. The resulting impacts will be visible also in the correlation between employment, unemployment, economic activity and long-term unemployment. It is a particularly important issue in Poland, Malta, Italy, Hungary and Greece. It should be acknowledged that the progress is rather difficult with regard to community-level arrangements. It is enough to mention the progress of the strategy during the first five years, or the fact that the European Commission to give new dynamics to it in 2005. The process is progressing well at the level of resolutions. Although the member states have prepared their national programs, they contain rather heterogeneous issues and targets. Considering only the R&D expenditures and the relevant target deadlines, the various countries wish to reach the following rates by 2010: Malta 0.75%, Cyprus 1.0%, Greece 1.5%, Poland 1.65%, Slovakia and Hungary 1.8%. Ireland and the United Kingdom set 2013-2014 as a deadline for reaching the desired rates. As a next step, the European Commission will urge the prime ministers and heads of state to make the necessary commitments within the framework of the European Council and will provide support for each member state. What is more, the Commission would use the Cohesion Fund, together with other EU tools, to finance the objectives of growth and employment. However, the support of the European Council and Parliament will also be required for the achievement of all these targets. Naturally, there are many other aspects of the Lisbon strategy apart from the human one. Still, the human aspect forms the basis given that it is man who creates things. The economic and environmental pillars of the strategy are designed in such a manner that the common development efforts based on synergies will be indispensable not only within each pillar but also among the various pillars. After all, 2010 is not that far from today.

  • Az EU támogatáspolitikájának várható hatásai a munka­erőpiac fejlődésére a 2007-2013-as időszakban

    A magyarországi munkaerőpiac az elkövetkező időszakban jelentős kihívás elé néz. A foglalkoztatási ráta jelenlegi 59%-os szintről 70%-os szintre való emelését kell megoldani a munkanélküliségi ráta jelentős növekedése nélkül az európai uniós források felhasználásával. Ez az agrobusiness-re is számottevő kihatással lehet, úgy, hogy közben – a nemzetközi trendeket követve – a mezőgazdaság munkaerő eltartó képessége csökken. Mindezek fényében – a munkaerőpiac közgazdasági törvényszerűségeit figyelembe véve – a 2007-2013 közötti időszak ágazati fejlesztései a foglalkoztatás növelését és a hatékony termelést is kell, hogy szolgálják.

    A munkaerőpiac rugalmasságának szükségessége és fontossága különösen az 1990-es évtized második felében, a rendszerváltást követően, a globalizáció, illetve a növekvő nyugat-európai munkanélküliség hatására került a foglalkoztatáspolitika előterébe. A munkaerőpiac nagyobb rugalmassága azért vált fontossá, mert egyre keményebbé válik a nemzetközi verseny – az uniós csatlakozásunk is növekvő versenyhelyzetet teremt – és a világpiacon azok a vállalkozások számíthatnak jobb eredményekre, növekvő versenyképességre, akik rugalmasabban tudnak igazodni a változó piaci követelményekhez. A piachoz való alkalmazkodásnak fontos összetevője a munkaerőpiac feltételrendszere, az alkalmazott aktív és passzív eszközrendszere, vagyis az, hogy a munkaerő alkalmazását mennyire lehet gyorsan és rugalmasan a változó piaci feltételekhez igazítani. Ehhez viszont szükséges megismerni a munkaerőpiacot mozgató erőket, azok működését, azt, hogy hogyan alakultak ki a munkaerőpiaci elméletek, amelyek jelentős szerepet játszhatnak a megfelelő intézkedések meghozásához és a helyes célkitűzések kijelöléséhez.

  • Biztonság, terrorizmus, turizmus

    A biztonság a turizmus egyik alapvető problémájává vált. A 2001 óta tartó időszakban a korábban ritkán jelentkező terrorcselekmények számának gyakoribbá válásával, a csapások helyszíneinek kiszámíthatatlanságával a turizmus szektorban új helyzet formálódott. Magyarországon a 2007-2013-as időszakban a turizmus erőteljes továbbfejlődését irányozzák elő. Remélhető, hogy hazánk felkészültsége, a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása mind a potenciális fenyegetettség mérséklésében, mind a helyszínek biztonságos voltának erősítésében képes ellensúlyozni a terrorizmus okozta kockázatokat.

  • Tájékoztató a VAHAVA projekt eredményeiről

    A VAHAVA projekt néven ismertté vált KvVM–MTA tudományos együttműködés a klímaváltozás valószínűsíthető hatásaira kereste a választ 2003 és 2006 között. A klímaváltozás hatásai számtalan kérdést vetnek fel, olyanokat is, amelyekre az agrárökonómia tudományos művelőitől várható a válasz, a megoldások feltárása. A klímaváltozás valójában már folyik, s a hazánkban valószínűsíthető felmelegedés, szárazodás, az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának és kárainak fokozódása megfelelő felkészülési, megelőzési, kárenyhítési, helyreállítási megoldásokat sürget az agrárágazatokban is. Kívánatos, hogy ezek úgy szolgálják a légkörvédelmet, az alkalmazkodást, hogy a hátrányokból némi előnyt is sikerüljön kovácsolni. A mezőgazdaság szerepe, lehetőségei a klímaváltozás hatására változnak, felértékelődnek, miközben új távlatok is nyílnak a vidékfejlesztésben, energetikában stb. A VAHAVA projekt két legfontosabb eredménye a közvélemény és a döntéshozók figyelmének felkeltése és a helyzet komolyságának érzékeltetése, valamint a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia koncepciójának alapozása.

  • A biztosítótársaságok vagyoni kockázat kezelése a mezőgazdasági vállalkozások gyakorlatában

    Vizsgálataink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a biztosítási szakma kidolgozta a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kárfelmérési, kárrendezési folyamatát, a lehető legszélesebb körben kínálja az egyes konstrukciókat, ennek ellenére minimálisnak mondható a mezőgazdasági biztosítások aránya az összes biztosítási állományon belül. A legfőbb ok az, hogy megszűntek a biztosítások ösztönzését szolgáló támogatások. A gazdálkodás alacsony jövedelmezősége viszont a csekélynek mondható biztosítási díjakat nem bírja el.

    Az elemi károkból adódó veszteség pótlását nem csupán a gazdálkodónak kellene viselni. Az állami szerepvállalásnak újra be kellene kapcsolódnia a rendszerbe, ha nem is közvetlen díjtámogatás formájában, hanem kiegészítő biztosítás nyújtásával, a biztosító társaságok kártalanítása mellett.

  • Mikrohitel program Nyugat-Dunántúlon

    A rendelkezésre álló, Győr-Moson-Sopron és Zala megyei mikrohitelezési adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az 1993-ban útjára indított program iránt az érdeklődés ma is jelentős, bár a hitelezés körülményei az évek során változtak. A kereskedelmi bankok kínálta kisvállalkozói hitelek komoly versenyhelyzetet teremtettek a Mikrohitel Program számára. A program eredményességének fokozásához szükség volna a kezdetben megvalósított decentralizált működtetés visszaállítására és marketingkommunikációs eszközök bevetésére. A Mikrohitel Program jövőbeli esélye egyediségében rejlik, mely szerint a Helyi Vállalkozói Központok hozzájárulnak, a kisvállalkozások segítése által, az elmaradott régiók fejlődéséhez.

  • Kép vagy tükörkép, avagy gondolatok a fenntarthatóságról

    A hagyományos makrogazdasági mutatók hiányosságai, torzító hatásai még inkább szembeötlők, ha a fenntarthatóság nézőpontjából folytatjuk a vizsgálatokat. A gazdaság mérésére szolgáló pénzegységek mögött eltérő javak és szolgáltatások állnak, melyek közül egyesek az életet szolgálják, míg mások akár halálhoz is vezethetnek. A gazdasági növekedést mérő mutatók (mint például a GDP) a fent említett különbséget elfedik. A GDP növelése válik elsődleges céllá, számos esetben a fenntarthatóság gondolatiságának ellentmondva. A közgazdaságtudomány fő iránya még ma is azt feltételezi, hogy minden előállított jószág a jólétet szolgálja. A társadalmi jólétet tekintve pedig tevékenységünket az externális hatások figyelembevételével szükséges folytatni. Tekintettel arra, hogy a negatív externális hatások közjó helyett közrosszat okoznak, a pozitív externáliák ellepleződése viszont társadalmi veszteségeket eredményezhet. A negatív externáliák esetében a pozitív GDP-növekedés csalóka, hiszen a társadalom esetenként többszörösen megfizeti (természeti és épített környezet károsodása, egészségkárosodás, biodiverzitás csökkenése stb.) ezt a pozitív látszatot. A fenntarthatóság esetében az eddigi gazdasági növekedés orientált stratégiákhoz képest a gazdasági fejlődés megítélése jelenti az egyik fő különbséget, vagyis ez esetben nem maga a gazdasági növekedés, hanem a fejlődés, a minőség a megvalósítandó cél, s a gazdaság eszközként szolgál. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy a gyakorlatban a különféle célok, programok és stratégiák mennyire koherensek, ill. konzisztensek. A fenntartható fejlődés megvalósulásának nézőpontjából több szempontból is fontosnak tartjuk a regionális szintet, ezért tanulmányunk második felében a fenntarthatóság és konvergencia összefüggéseit vizsgáljuk.

  • Competitive advantages of Polish organic sector in light of co-existance between GMO and non-GM products

    The perfect segregation of the different agricultural production types, namely conventional, organic or based on genetically modified organisms is not possible in practice. But the side by side functioning of this systems in agricultural production and further on of the products on the shelves requires suitable measures during cultivation, harvest, transport, storage, and processing to ensure co-existence. Consumers, food and feed industry, as well as wholesalers and retailers in European Union, including Polish ones demand a reasonable degree of choice between GMO and non-GMO derived products. Accordingly the ability to maintain different agricultural production and processing systems is a prerequisite for providing a high degree of consumer choice. As the organic production grows in Poland and on other hand there is observed increase of the GMO importance in food and feed chains the rivalry between organic and GMO sector rises and the competition between products coming from this sectors is increasing on the market too. What are then, the advantages of organic sector that qualifies them over GMO competitors and might constitute as a basis for the competitive strategy? This is the perception of organic products by the consumers, which is much favorable comparing to GMO. Then the developing organic sector increases the availability of organic products and forces the competition to provide products meeting consumers requirements. Finally low capital requirements, subsidies and opportunities for market increase gives organic sector in Poland an unique advantage to expand not only domestically but also abroad. A key factor in the competitive strategy of the organic sector should be therefore the broad information about the advantages of organic nutrition. The advertising and sale forces, which are elements of the communication with the consumers, would be appreciable contributors to organic sector’s development, and accordingly threat to GMO products. In this context the co-existance brings the biggest results to the economic and market issues, placing the consumer attitude as a key factor for development of the market competitive advantages, especially for organic sector in Poland.

  • Preparation of Becoming Teachers of Agriculture for Filling the Part of an Adult Educator

    – All becoming teachers would need knowledge on adult education in order to better understand his own lifelong learning.
    – If adult education were integrated into university education of BSc or MSc level, extension courses for practicing teachers would not loose their importance, but on the contrary, those would be arranged at an upper level.
    – Adult education should be changed to competence based education, as the competent andragogical knowledge can hide the possibility of some extra profit.
    – Teachers and trainers in vocational education, who are engineers and economists etc. at the same time, would mean potentially the best qualified adult educators, whose teaching competences should only be completed with andragogical competences. They are appropriate and can be let in one the task, but they are not used up.

  • Globális és európai táplálkozási trendek

    A 2007-2013 közötti magyarországi fejlesztésekben fontos szerepet játszik a végcélt jelző fogyasztási szokások, táplálkozási trendek ismerete és ezek számításba vétele a hazai döntésekben. Megállapítható, hogy az európai és az amerikai élelmiszeripari termékfejlesztési irányzatok között azonosságok és eltérések egyaránt felismerhetők. Azonos sajátosság a kényelmi termékek kínálatának bővülése mindkét piacon. Európában a bővülés lassabb ütemű, talán meg is torpanó, míg az USA-ban most bontakozik ki teljes szélességében. Európában a sokszínű hagyományos élelmiszerválaszték megőrzését fontos közösségi feladatnak tekintik, amelynek társadalmi támogatottsága azonban még nem elég erős. A kényelmi termékek jelenlegi nemzedékének kulcs-szava a „portability”, a minden szituációban lehetséges fogyaszthatóság. A nem kielégítő egészség-tudatosságú fogyasztóknál ez kontrollálatlan energia-bevitelt eredményezhet, amely közvetlenül felel a tömeges elhízásért. A funkcionális élelmiszerek kínálata mind az európai, mind pedig az amerikai piacon egyaránt gyorsan bővül, ám ez utóbbi van vezető pozícióban. Mindkét kontinens élelmiszeripari vállalatai számára a legjelentősebb tudományos és üzleti kihívást éppen a funkcionális élelmiszerek piacának megnyerése jelentheti. Az USA-ban már megjelent a kényelmi termékek harmadik generációja, ahol a gyártók célja a kényelmi és az egészségi szempont egyesítése. Ezzel ellentétben az európai fogyasztási „filozófia”– miközben tudomásul veszi a kényelmi szempontot is – a természetes eredetet, a frissességet és a hagyományos recepteket preferálja.