Blog

  • Az EU állatjóléti irányelv tervezetének kritikája magyarországi szempontból

    Az Európai Unió hosszú várakozás után megfogalmazott egy irányelv-javaslatot (2005/0099), amely rögzítené a brojlercsirke tartás minimum követelményeit. Ha ezt elfogadják, ezzel lefektetik Európában a brojlertartás alapkövetelményeit, amely levetővé teszi az állomány rendszeres vizsgálatát, valamint egy olyan alapot biztosít, amelyre később a jövő joganyaga épülhet. Az irányelvet az Európai Bizottság Állatjóléti és Állategészségügyi Tudományos Választmánya (Scientific Committee on animal Health and Animal Welfare/ SCAHAW) ajánlása alapján készítették el. Az irányelv elő akarja segíteni a brojlercsirkék életkörülményeinek javítását.

    Az irányelvjavaslat rendkívüli csalódottságra ad okot, mivel az nem nevezi meg a kulcsfontosságú állatjóléti problémákat. Valójában nem is kísérli meg betiltani vagy szabályozni a gyors növekedésű brojlercsirkék tartása során felmerülő fájdalmas lábrendellenességek és szívproblémák kialakulásának okait. Pedig meg kellene határozni a gyors növekedési ütem legfelső határát is. A megvilágítás intenzitását 20 és 100 lux közöttire kellene szabályozni. Olyan folyamatos megvilágítást kellene tudni biztosítani az állatok számára, amely követi a természetes napszak változásával a fény intenzitását, és legalább 6 órán át tart. Az irányelvjavaslatnak 30 kg/m2-ben kellene meghatároznia a maximális állománysűrűséget.

    A Bizottság az irányelvjavaslatban szintén kitér a levegőminőség, az istálló klímája, az alomminőség, az ellenőrzés, valamint a környezet gazdagításának témájára, de ebben a tanulmányban mi csak a három fő résszel foglalkoztunk.

    A javaslatot a Bizottság 2005. május 30-án fogadta el. Ahhoz, hogy ez a javaslat jogszabállyá váljék, a Miniszterek Tanácsának el kell fogadnia, számos, különösen Európa Parlamenti és Tanácsi Munkabizottsági vitát és konzultációt követően. Számos állatvédő szervezet létezik, úgymint RSPCA, Eurogroup, CIWF, és Magyarországon is a Fauna Egyesület, akik egyetértenek a javaslatban foglaltakkal, mint a brojlercsirkék életkörülményeinek javítása irányába tett első lépéssel, azonban úgy gondolják, hogy ennél sokkal több lenne elvárható az állatjólétet érintő kérdésekben.

  • Some theoretical and practical results of inflation targeting

    The emergence of inflation targeting can be traced back to the 90’s when first countries started forming a new policy strategy aimed at price stabilisation with “real” inflation targeters using explicit numerical targets and some applying a similar strategy with implicit determinations. The monetary policy framework has been endowed with rich theoretical and practical content but an interesting real question remains unanswered: how recent appliers can cope with a number of unaccomplished tasks in model-building and implementation. It is the most exciting challenge for transition economies how to reconcile institutional changes with real and nominal convergence. The solution of this issue provides an ample field for research and economic policy debates.

  • Possibilities for reducing health risks in food retail

    Managers of organic food stores – as regarding the influence on health – see reliable origin to be the most important criterion during their product selecting decision making process. In the case of traditional foods they find additive artificial materials and GMOs significant among health risks, in the case of organic foods they think that significant problems arise from the shortness of the „best before” period. Dangers coming from the market orientation are judged to be more serious in the case of traditional foods than in the case of organic foods. It is in connection with the mentality with that during their product selecting decision making they emphasize factors connected to safety (eg.: reliable origin) more than market considerations (eg.: fast circulation or it is included in the choice of the competitors). Healthy foods are expected to have a reliable origin, too. In connection with the reliable origin of the products I could throw light on the contradiction that they regard the reliability of producers and sellers important, at the same time the place of origin has little influence on how safe they regard a particular product. 50% of the shopmanagers looking for products with a reliable origin judge Hungarian foods to be safe, 19% of them judge import, 34% of them judge regional products to be safe. Based on these results I find it needed to make a research that gives the possibility to examine the profiles of differentiated products based on their places of origin, in respect of thier influence on health and their risk factors. In the case of imported products it would be crucial to make difference between products coming from more and coming from less developed countries than our country. In the case of organic foods it is especially reasonable because the major part of their choice is products from abroad, that come from West-Europe (mostly from Germany and Austria), but more and more cheaper eastern organic foods appear in their portfolio (eg.: Romanian). During checking the hypothesis it could be seen that the risks of food safety were sensed in the whole process of production by shop managers. But with their behaviour to reduce risk factors they want to filter the factors of inner ingredients (eg.: artificial additives, GMOs) that directly endanger health, and they do not pay attention to indirect sources of danger (eg.: place of origin). For this reason I think it is needed to analyze the supply chain of organic foods getting into the market from the point of view of safety, so that not only risks coming from inner ingredients are supported. This would provide a starting point for the managers of organic food stores to minimalize the whole circle of risk factors.

  • A hazai tojótelepek műszaki és állatvédelmi állapota

    Az állatvédelmi szempontokat figyelembe véve a 2001 évi felmérésben a vizsgált tojóistállók 46%-a felelt meg az előírásoknak. A második felmérés (2004) hasonló kondíciókkal már kedvezőbb képet mutatott, mivel a tojóistállók 57%-a tett eleget a 2001-ben érvényes feltételeknek. A szabályozás időközbeni módosítása azonban ezt a képet kedvezőtlen irányba módosította, mivel az egy tojóra jutó megnövelt ketrecterület a tojóistállók 31%-ában valósult meg. Az Európai Unió tojótyúktartásra vonatkozó állatvédelmi szabályozása élénk vitát váltott ki a szakemberek körében. Sokan közülük úgy vélekednek, hogy az állatbarát technológiák szorgalmazói nem vették figyelembe az alapvető szakmai szempontokat, a termelőkkel szembeni elvárások irreálisak, nem teremtenek egyensúlyt a termelés hatékonysága és az állat igényei között. Az uniós követelményeknek való megfelelés hazánkban is számos kérdést vet fel. A hazai tojástermelésben új tojóistállók létesítése szükséges, a megnövekedett tojónkénti férőhelyszükségletnek köszönhetően. A 2004. évi vizsgálat eredményeit alapul véve mintegy 1 742 000 darabbal több tojó férőhely szükséges 2012-ig. Svájc már betiltotta, és Németország 2007-től tiltja be a ketreces termelés minden formáját, de a ketreces tojás importja továbbra is lehetséges. A feldolgozóipart csak akkor érdekli a tartástechnológia, ha annak többletköltségeit érvényesíteni tudja az értékesítési árban. A magyar tojásszektor ha felismeri ezt a piaci rést és a hazai feljavított ketrecekben megtermelt tojást tovább feldolgozza, akkor a 2007-2013-as időszakban az Unió piacain magasabb hozzáadott értékű terméket értékesíthet.

  • A halásztelki bolgár közösség

    A hazánk területén élő kisebbségi népcsoportok közül az egyik legkisebb a bolgárok közössége, 1990-ben Magyarországon mindössze 5000-en vallották magukat bolgár származásúnak. Legnagyobb közösségük a Csepel-szigeten található Halásztelken – amely a köztudatban úgy él, mint „a bolgár kertészek faluja” – és a szomszédos Szigetszentmiklóson él. A halásztelki bolgár nemzetiségűek 220-an vannak, azaz a helység lakóinak körülbelül 3,5%-át teszik ki. A községben önálló kisebbségi önkormányzatuk működik, amely létrejötte óta évente megszervezi a falu bolgár lakóinak kulturális műsorral egybekötött beszámolóját, és megalapította a szombati bolgár iskolát, ezen kívül Halásztelken és Budapesten is lehetőség nyílik a nyelvtanulásra. A kulturális hagyományok ápolására alakult a Jantra táncegyüttes. Ma már nem minden halásztelki bolgár dolgozik kertészként, de legtöbben ma is őrzik őseik hagyományait: a sajátságos intenzív termeléstechnológiát, amit összefoglaló néven egyszerűen bolgár kertészetnek nevez a köznyelv, és ami ma is a legfőbb megélhetési forrása sok családnak.

    Remélhetőleg ez a kis közösség a jövőben is képes lesz megőrizni sajátos jellegét, öntudatát, hagyományait, ezzel is hozzájárulva Magyarország kulturális sokszínűségéhez.

  • A sertéstartás gazdasági hatékonyságát meghatározó tényezők vizsgálata számítógépes program segítségével

    A sertéstartás jövedelmezőségének, hatékonyságának részletes vizsgálatához általunk készített program az állományváltozási tervből indul ki. Az állományváltozási tervből a program automatikusan számítja az átlaglétszámokat és korcsoportonként a takarmányozási napokat. A program másik része, ugyancsak az állományváltozási tervre támaszkodva, korcsoportonkénti bontásban modellezi a sertéstartás egyes fázisait, számítja a legfontosabb mutatószámokat, különös tekintettel az egyes takarmányféleségek fogyasztására, fajlagos mutatóira, valamint a reprodukciós mutatókra. A program minden egyes fázisban automatikusan számítja a szakemberek számára nélkülözhetetlen mutatószámokat.

  • A vidékfejlesztés lehetőségei Magyarországon a 2007 és 2013 közötti időszakban

    Magyarország 2004. január 1-jével vált az Európai Unió strukturális alapjai, és ezek közt az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap kedvezményezettjévé. A felkészülés azonban jóval korábban, már 2000-ben megkezdődött. Napjainkra a strukturális alapok felhasználásának folyamata jól halad, és ezzel párhuzamosan a következő költségvetési időszak bevezető szakasza is megkezdődött.

    A vidékfejlesztés támogatási rendszere jelentősen megváltozik a 2007-2013. közötti időszakban. A terület jóval nagyobb hangsúlyt kap azzal, hogy a strukturális alapoktól elkülönült, új támogatási alap került létrehozásra: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ez az önálló alap megoldást ad a korábbi időszak szétaprózott vidékfejlesztési támogatáspolitikájára. Bár ez egy történelmi lehetőség a vidékfejlesztés történetében egész Európában, az újonnan létrehozott EMVA a tagállamokat – így Magyarországot is – számos kihívás elé állítja. Ezek a kihívások a vidékfejlesztés jelenlegi, a strukturális alapokra építő jelenlegi szabályozásából erednek és a következő területeket érintik: stratégiai tervezés, az intézményi háttér kialakítása, a monitoring rendszer működtetése. Az EMVA-hoz kapcsolódó nemzeti rendszereket a strukturális alapokhoz képest a lehető legkisebb eltéréssel kell létrehozni.

    Az EMVA felhasználására történő felkészülés részeként elkészült és partnerségi konzultáció céljából nyilvánosságra került a vidékfejlesztés hazai támogatási stratégiája a 2007-2013. időszakra, a Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia. A stratégia a jelenlegi formájában jó alapot szolgáltat a tervezési szakaszban az együttműködéshez, azonban nagy számú megvitatandó kérdést is felvet.

    A jelenlegi tanulmány célja kettős: egyrészről beazonosítani azokat a kihívásokat, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie, továbbá ezekre alternatív megoldások bemutatása. Másrészről a nemzeti vidékfejlesztési stratégia gyengeségeinek bemutatása a fenntarthatóság, a más finanszírozási mechanizmusokkal való harmonizáció, a mutatószámok keveredése és végül a végrehajtást támogató intézményi háttér szempontjából.

  • The harmonization of the EU contract law

    Why would a common contract law be optimal for the member states of the European Union? The main reason is that it would be much cheaper to set up contractual relations. If somebody conducts economic activities in the European Union, and if the same regulations apply everywhere, this unity can help this corporate or private person (entrepreneur) to work under the same conditions. If somebody wants to sell a product in the EU he/she has to be well-prepared about the different legal systems in various countries. To know these regulations is very expensive. Apart from the costs, there is also the risk of accepting another country’s legal norms, which are different than home rules. The essence of the EU is the common market. The steps that the EU has taken to deepen the level of the integration in the last decades lead to this direction. Many firms or private persons do not dare to step over the borders of their home countries, because of their ignorance of the legal systems of other countries. If the EU can create a unity in some fields of the legal systems, business transactions across the borders can be made much easier.

  • Innovation as the key of the pharmaceutical companies’ competitive advantage

    Pharmaceutical industry belongs to the most innovative branches in Hungary. However as a consequence of increasing development costs and the strong competition on the market the means of gaining competitive advantage has become a focal point of the pharmaceutical companies’ strategy. Economic performance is highly dependent on research and knowledge and economic success is determined how companies are able to apply this knowledge and skills so how flourishing the product or technological development becomes (Imre 2000). Only those branches and companies will gain competitive advantage that are able to compete on knowledge and technology. Since science and technology are considered to be the most important source of economic development, it contributes to the more effective restructuring and increased productivity.