In this paper we presented a lot of experiments that examine how the particular parts of the documents do contribute to the performance of a classifier. We evaluated text classifiers on two very different text corpora. We conclude that some parts of the text are more important from the point of text classification performance. Giving higher weights to more important parts can increase the performance of the classifier. The question, that which parts are more or less important depends on the nature of the documents in the corpora. Some tasks that remains to be done
– More text corpora should be investigated.
– In section 6.4 we optimized the number of features to be kept independent from the section. However, it could be optimized for each section.
– Splitting the documents into parts of 50 words, to examine what if the parts are of equal size not only inside a document, but among the documents too.
– When splitting documents into k equal parts, we may combine the classifiers resulted from different k values.
Blog
-
Text Categorization Using Only Fragments of Documents
-
A Nitrát Rendelet végrehajtása mezőgazdasági vállalkozásokban
A Nitrát Rendelet eltérő időpontokat határoz meg a nitrátérzékeny és a nem nitrátérzékeny területeken működő állattartó telepek hígtrágya tárolóinak kiépítésére. Jelen tanulmány ennek következményeit vizsgálja két mezőgazdasági nagyvállalkozásban. A nem nitrátérzékeny területen működő vállalat jelentős környezetterhelést okozhat pénzügyi következmények nélkül. A nitrátérzékeny területen működő vállalat számára viszont a rendelet előírásainak megfelelő hígtrágyatároló és -kezelő rendszer létesítése több százmillió forintos anyagi terhet jelentett. Értéke az üzembe helyezés évében megközelítette a vállalat tárgyi eszköz értékének 10%-át. Működtetése további költségekkel jár. A költségekkel szemben hozamként a hígtrágya N tartalmát lehetne figyelembe venni, vizsgálatainkban statisztikai próbákkal igazoltuk, hogy a 2002-2004 közötti időszakban nem jelentkezett terméstöbblet a hígtrágyával öntözött területeken. Ez arra enged következtetni, hogy a hígtrágya N tartalmának majdnem egésze a kiöntözés körülményei miatt ammónia formájában a légkörbe távozott. A költséges beruházás eredményeként a rendelet célja megvalósult, viszont nem a növénytermelés számára hasznosítható tápanyag keletkezett, hanem légszennyezés. Ilyen és hasonló vizsgálatok hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodási rendszer üzemi megvalósításához.
-
A földrajzi árujelzős termékek a vidékfejlesztésben
A földrajzi árujelzőknek az 510/2006/EK rendelet szerint két típusa van, az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés. A földrajzi árujelzők fontosak a vidékfejlesztésben, a helyi hagyományos módszerek megőrzése révén a kevésbé kiemelt területek népességmegtartó erejének megőrzésében. Ugyanakkor segítik a fogyasztók termékválasztását azáltal, hogy a termék eredetéről világos, tömör tájékoztatást nyújtanak. A termékek így Európa-szerte ismertséget szerezhetnek, és az előállítók bevételei a minőségfejlesztő erőfeszítések viszonzásaként növekszik. Magyarországnak eddig 11 élelmiszer és mezőgazdasági termék földrajzi árujelzőjének közösségi szintű oltalom iránti kérelme van folyamatban. Fontos ennek bővítése, például a Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjteményben szereplő termékek jó eséllyel pályázhatnak a közösségi oltalomra. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a termelői csoportosulások ösztönzése és támogatása.
-
Tudomány és felsőoktatás
Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődése bizonyította, hogy a jól képzett szakemberek, a tudás, a gyakorlati készség mindig nagy szerepet játszott egyes, szívesen emlegetett korszakokban. Napjainkban sürgető, a hazánk körül tornyosuló kihívások megválaszolása érdekében, egy korszerű, együttműködő rendszer létrehozása, melyben hat-hét nemzetközileg is elismert oktató-kutató tudományegyetem, regionális, gyakorlati képzésben erős felsőfokú tanintézetek, az MTA és más kutatóhelyek, valamint innovációs központok szorgoskodnának a tudásalapú társadalom versenyképes fejlődéséért.
-
A hazai vadgazdálkodási helyzete és kilátásai
A magyar vadgazdálkodás működési kereteit és a vadászat szabályait az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról foglalja össze. Ez a törvény a magyar hagyományokat, a nemzetközi trendeket és a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeket ötvözi, a természet védelméről (LIII/1996) és az erdészetről (LIV/1996) szóló törvényekkel összehangolva. A magyar vadgazdálkodás és vadászat jogi szabályozása mind törvényi, mind pedig, a rendeleti szinteken az EU-tagországok hasonló szabályozásával harmonizál.
A vadászati törvény szerint a vad állami tulajdonban van, és a vadászati jogot a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékaként határozza meg.
A vadászati törvény hangsúlyozottan a vad védelmét és tartamos hasznosítását, azaz a vadgazdálkodást szolgálja.
Magyarországon a vadgazdálkodás a megfelelő szakmai hozzáértés és irányítás mellett hosszú távon is eredményes ágazat lehet. A hagyományos szántóművelésből kikerülő területeken a vadgazdálkodás válhat – a földhasználat egyik alternatív módozataként – többletbevételt biztosító árutermelő ágazattá.A vadgazdálkodási bevételek jelentős részét a külföldi és a hazai bérvadászok adják. A külföldi vendégkör (20-22 000 vadász) elsősorban az EU tagországaiból érkezik.
A magyar vadgazdálkodás éves szinten jelenleg mintegy 14 milliárd Ft-os árbevételének igen jelentős része is az ő bérvadászatukból származik, de közben fokozatosan kialakult és jelentésen növekszik egy fizetőképes hazai vendégvadászkör is. Az ágazat működése és jövőbeni fejlődése szempontjából a piaci image megőrzése alapvető fontosságú.
A mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászat és a turizmus jelentős bevételi forrásokat jelenthet. A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, ellátás) folyamatosan fejlődnek.
A CAP (Közös Agrár Program) és az ahhoz kapcsolódó eszköz- és támogatási rendszer számos olyan elemet tartalmaz, amely a gyepgazdálkodáshoz, az öko-erdőtelepítésekhez, külterjes állattenyésztéshez kapcsolható élőhely-fejlesztési tevékenység megvalósításával a vadgazdálkodás számára kedvező lehetőségeket teremthet.
A vadászat helyzetét, jellegét és távlati lehetőségeit befolyásolja, hogy egy országban a földhasználat és az urbanizáció milyen mértékű.
A magyar vadgazdálkodás jövője szempontjából alapvető, hogy az ágazat a vidék ökológiai-gazdasági rendszerébe illeszkedjen, az ökológiai adottságok természetszerű hasznosítását biztosítsa, továbbá járuljon hozzá a vidék gazdasági vonzerejének javításához. A vadászati turizmus a vidékfejlesztés egyik színtere lehet.
A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások jól harmonizálhatók az egyre fontosabbá váló falusi- és ökoturizmussal. Az érintett területeken élő népesség – az ebben rejlő bevételi forrásokat kihasználva – nem válik függővé a különböző támogatási rendszerektől (ennek következménye végső soron az elvándorlás/elnéptelenedés lenne), hanem azokat, mint forrást tudná felhasználni a hosszú távú tartamos hasznosítás érdekében. Ehhez azonban az érintett ágazatok (vadgazdálkodás, természetvédelem, idegenforgalom) együttes, egymás érdekeit figyelembe vevő, a kölcsönös előnyökön alapuló fellépése szükséges.
Fontos stratégiai feladat a vadgazdálkodásnak és a vadászatnak a biológiai sokféleség fenntartásában betöltött szerepének megítélése és társadalmi elfogadtatása. Ehhez a kutatás fejlesztése mellett fokozott ismeretterjesztő, képző és tudatformáló tevékenységre van szükség.A vadgazdálkodás a vidékfejlesztésben csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha megőrzi kivívott nemzetközi tekintélyét, ha megfelelő árualap áll rendelkezésre, amelyet el lehet adni, és amely összegből vissza lehet forgatni a fejlesztésbe. Ezért szükséges növelni a vadászterületek biopotenciálját, biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű vadállományt a sikeresség és a bevételek növelése érdekében. Az ökológiai és természetvédelmi szemléletű gazdálkodás egyúttal erősítheti a vadgazdálkodás társadalmi támogatottságát is. A vadászatot, mint sportot és a szakszerű vadgazdálkodást külön kell választani.
A vadgazdálkodás és vadászat jövője érdekében célszerű arra törekedni, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament által elfogadott fenntartható vadászat koncepciója, a megújítható természeti erőforrások hasznosításának egyik formájaként Magyarországon is elfogadást nyerjen. Az uniós 2007-2013 évi költségvetési tervben az agrárkörnyezet gazdálkodási célprogramok közé a vadvédelmi célprogramot célszerű lenne felvenni. Ez összhangban állna a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervvel (NVT) és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal.
A megújítható természeti erőforrások tartamos hasznosításának nemzetközileg elfogadott elvét, pedig a természetvédelem és a vadgazdálkodás között fennálló széleskörű érdekazonosságot a gyakorlatban kell megvalósítani. -
A juhászat jövedelemviszonyai egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdaságban
A speciális területi adottságok nagy szerepet játszanak mind a változó, mind az állandó költségek alakulásában. A takarmányköltség csökkentésének reális lehetősége a legelőterületek maximális hasznosításában rejlik. Az állategészségügyi költségek csökkentésének egyetlen módja a takarmányozás színvonalának változtatása. A gazdaság juhágazatának hízóalapanyag-előállító tevékenysége a 2001-2004 közötti években nem volt nyereséges. Támogatások nélkül az ágazat jövedelempozíciója kedvezőtlen. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a támogatási források maximális kihasználásával az ágazat jövedelemtermelő képessége jelentősen javulhat. Tekintettel arra, hogy törzstenyészetről van szó, jelentős árbevételi forrást képezhetne a tenyészállat-forgalmazás, de az ágazat felvázolt siralmas jövedelemi pozíciója miatt, a tenyésztők az árualap bárányok számát ugrásszerűen javítani képes tenyészkosok beszerzését is kényszerűségből elmulasztják.
-
Földbirtok- és gazdaságszerkezet alakulása Magyarország nyugati kapujában
A Nyugat-Dunántúli régiót alkotó három megye egyikeként, Győr-Moson-Sopron megye, mint az ország „nyugati kapuja” fekvésénél és természeti adottságainál fogva jelentős helyet foglal el Magyarország agrárgazdaságában. A megye gazdaságaiban a versenyképesség és a hatékonyságnövelés követelményének megfelelően a koncentrációs és specializációs folyamatok differenciáltan alakulnak az egyes gazdaságcsoportokban. Míg az utóbbi években az egyéni gazdaságok száma csökkent és az üzemek átlagos területe nőtt, addig a gazdasági szervezetek száma kis mértékben emelkedett és átlagos területük csökkent. (A megye gazdasági társaságai és szövetkezetei még így is az országos átlagnál nagyobbak.) Az FVM megyei hivatalának adatbázisa, valamint két egyéni kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hogy a földtulajdon és a földbirtok szerkezete közel sem azonos, a termőföld-területek használata a tulajdonnál racionálisabb struktúrát mutat. A megye árutermelő egyéni gazdaságainak átlagos mérete életképes, és ezek a középüzemek nagyobb eséllyel állnak helyt a piaci versenyben. Összességében úgy véljük, hogy a már kialakult üzemi-működési formák feltehetően hosszabb távon is tartósnak bizonyulnak, főként a közepes méretű, illetve a nagyobb gazdasági társaságok és egyéni gazdálkodók (családi gazdaságok).
-
Public private partnership and game theory
Due to a lot of entities engaged in PPP, such as government (central state or local) authority or a government-owned enterprise, project sponsors, construction companies, providers of necessary equipment, plant operators, insurers, etc., they must to co-operate one another. This co-operation in some cases could be examining as a game. The better understanding of PPP games can decrease costs and potential losses. Because of relatively short time of functioning of PPP we should carefully prescribe obligations and rights of every partner and think about PPP as a co-operation, not rivalry.
-
Data mining based model aggregation
Applying modelling techniques for getting acquainted with customer behaviour, predicting the customers’ next step is neccessary to keep in competition, by decreasing the capital requirement (Basel II – IRB) or making the portfolio more profitable. According to the easily implementable modelling techniques, data mining solutions widespread in practice. Using these models with no conditions can lead into inconsistent future on portfolio change. Consequence of this situation, contradictory predictions and conclusions come into existence. Recognizing and conscious handling of inconsistent predictions is an important task for experts working on different scene of the knowledge based economy and society. By realizing and solving the problem of inconsistency in modelling processes, the competitive advantage can be increased and strategic decisions can be supported by consistent predictions.
-
Társas vállalkozások adózási környezete és adóterhelése az élelmiszergazdaságban
Megállapítható, hogy Magyarország sem vonhatja ki magát a nemzetközi trendekből és tendenciákból, adópolitikáját a modern adózási alapelvek figyelembevételével kell megalkotnia. Az egyensúly megőrzése és a hatékonyság mellett, mint láthattuk ez teret enged, sőt el is várja hogy teljesüljenek többek közt a fenntarthatóság kritériumai. A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amely kiválóan megfeleltethető a fenntarthatóság fő dimenzióinak, az adózás pedig – mint a nemzetközi példák is bizonyítják a fenntarthatóság figyelembevételével lehetővé teszi, hogy akár egyedi módon kezeljük az agrárgazdaság megkülönböztetett szerepét. Egyben tehát eszközként is szolgálhat a döntéshozók számára, hogy ágazatonként, tevékenységenként, regionális vagy akár méretkategóriánként eltérő megközelítéseket alkalmazzanak. Ez különösen érdekes lehet, amennyiben a közvetlen támogatások leépítésére nagy nemzetközi nyomás mutatkozik.
A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások alapján megállapítható, hogy a hazai mezőgazdaság eredménytermelő képessége az utóbbi időben romlott, a 2005-ben megfigyelhető konszolidáció többnyire az elérhető támogatások eredménye. Hasonlóképpen csökkent az ágazat közteherviselő képessége is 2004-ig. A legtöbb adót a nagyobb méretű gazdaságoknál állapították meg, regionálisan az I. Közép-Magyarország Régió és II. Közép-Dunántúl Régió vállalkozásait terhelte magasabb adófizetési kötelezettség, közülük is általában az állattenyésztő és vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozásokat.
Az adóteher vizsgálatok rámutattak az adókedvezmények kiemelt szerepére, illetve látható volt hogy ezáltal az adóterhelés addig megfigyelt trendje is megfordult. Ez a folyamat az abból élőket ért közvetlen negatív hatása mellett számos egyéb a vidéket érintő kedvezőtlen hatást is előrevetít.
A társasági adó kedvező mértéke, a fiskális ösztönzőkön keresztül egyrészt kedvező hatást gyakorol a tőkeimportra, ugyanakkor a helyi adottságok kihasználásával, a hazai ágazatok versenyképessé tételével javulhat például a mezőgazdaság szociális foglalkoztató szerepe, környezetvédelmi kritériumokhoz kötött adókedvezmények bevezetésével javítható a környezeti állapot, megfelelő adópolitika alkalmazásával növelhető a piacképes árualap, amely gazdasági aktivitás révén javíthatja pozíciónkat.