Blog

  • Public private partnership and game theory

    Due to a lot of entities engaged in PPP, such as government (central state or local) authority or a government-owned enterprise, project sponsors, construction companies, providers of necessary equipment, plant operators, insurers, etc., they must to co-operate one another. This co-operation in some cases could be examining as a game. The better understanding of PPP games can decrease costs and potential losses. Because of relatively short time of functioning of PPP we should carefully prescribe obligations and rights of every partner and think about PPP as a co-operation, not rivalry.

  • Data mining based model aggregation

    Applying modelling techniques for getting acquainted with customer behaviour, predicting the customers’ next step is neccessary to keep in competition, by decreasing the capital requirement (Basel II – IRB) or making the portfolio more profitable. According to the easily implementable modelling techniques, data mining solutions widespread in practice. Using these models with no conditions can lead into inconsistent future on portfolio change. Consequence of this situation, contradictory predictions and conclusions come into existence. Recognizing and conscious handling of inconsistent predictions is an important task for experts working on different scene of the knowledge based economy and society. By realizing and solving the problem of inconsistency in modelling processes, the competitive advantage can be increased and strategic decisions can be supported by consistent predictions.

  • Társas vállalkozások adózási környezete és adóterhelése az élelmiszergazdaságban

    Megállapítható, hogy Magyarország sem vonhatja ki magát a nemzetközi trendekből és tendenciákból, adópolitikáját a modern adózási alapelvek figyelembevételével kell megalkotnia. Az egyensúly megőrzése és a hatékonyság mellett, mint láthattuk ez teret enged, sőt el is várja hogy teljesüljenek többek közt a fenntarthatóság kritériumai. A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amely kiválóan megfeleltethető a fenntarthatóság fő dimenzióinak, az adózás pedig – mint a nemzetközi példák is bizonyítják a fenntarthatóság figyelembevételével lehetővé teszi, hogy akár egyedi módon kezeljük az agrárgazdaság megkülönböztetett szerepét. Egyben tehát eszközként is szolgálhat a döntéshozók számára, hogy ágazatonként, tevékenységenként, regionális vagy akár méretkategóriánként eltérő megközelítéseket alkalmazzanak. Ez különösen érdekes lehet, amennyiben a közvetlen támogatások leépítésére nagy nemzetközi nyomás mutatkozik.

    A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások alapján megállapítható, hogy a hazai mezőgazdaság eredménytermelő képessége az utóbbi időben romlott, a 2005-ben megfigyelhető konszolidáció többnyire az elérhető támogatások eredménye. Hasonlóképpen csökkent az ágazat közteherviselő képessége is 2004-ig. A legtöbb adót a nagyobb méretű gazdaságoknál állapították meg, regionálisan az I. Közép-Magyarország Régió és II. Közép-Dunántúl Régió vállalkozásait terhelte magasabb adófizetési kötelezettség, közülük is általában az állattenyésztő és vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozásokat.

    Az adóteher vizsgálatok rámutattak az adókedvezmények kiemelt szerepére, illetve látható volt hogy ezáltal az adóterhelés addig megfigyelt trendje is megfordult. Ez a folyamat az abból élőket ért közvetlen negatív hatása mellett számos egyéb a vidéket érintő kedvezőtlen hatást is előrevetít.

    A társasági adó kedvező mértéke, a fiskális ösztönzőkön keresztül egyrészt kedvező hatást gyakorol a tőkeimportra, ugyanakkor a helyi adottságok kihasználásával, a hazai ágazatok versenyképessé tételével javulhat például a mezőgazdaság szociális foglalkoztató szerepe, környezetvédelmi kritériumokhoz kötött adókedvezmények bevezetésével javítható a környezeti állapot, megfelelő adópolitika alkalmazásával növelhető a piacképes árualap, amely gazdasági aktivitás révén javíthatja pozíciónkat.

  • Repcetermelés és a biodízel felhasználás

    Megállapítható, hogy ha a hidegen préselt növényolaj megfelelne a szabványoknak, annak használatát semmi nem akadályozhatná, a mezőgazdaságot megillető jövedékiadó-visszatérítés sem volna megtagadható. A Magyarországon előállított hidegen préselt növényi olaj megfelel a DIN 51 605 szabvány előírásainak, így például Németországban törvényileg elismert és alkalmazható. Könnyű felismerni, hogy a repceolaj említett szabványának honosításával jelentős gázolajmennyiség kiváltható lenne. Ez nemcsak a környezettudatos gazdálkodás feltételeinek felelne meg, de Magyarország energiafüggőségén is sokat javítana.

  • Védett állatok?

    Az állatvédelem 1998 óta kiemelt szerepet játszik az általános állattartásban és a büntetőjogban. Az Országgyűlés által megalkotott, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény megpróbálta körülírni azokat a magatartásokat, amelyeket szankcionálni kívánt, de sajnos az állatkínzás vétséggé minősítésével elbagatellizálódott a helyzet komolysága, pedig az Országgyűlés is hangsúlyozta a törvény preambulumában: „Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények…” Ezt a helyzetet oldotta meg a 2003-ban indult országos népi kezdeményezés, melynek célja az volt, hogy az Országgyűlés minősítse bűncselekménynek az állatkínzást. A várakozásokat messze meghaladó számú aláírás összegyűjtésének eredményeképpen az Országgyűlés módosította a Btk. idevonatkozó rendelkezését, bűntetté minősítette az állatkínzást, amelyhez természetesen sokkal súlyosabb szankciók kapcsolhatók, mint a vétséghez, s talán így az állampolgárok jogkövető magatartása is kellőképpen biztosított. A jogi szabályozás ellenére ugyanakkor maradtak „homályos” részek, szabályozatlan kérdések, joghézagok, ezek elemzésével foglakozik a tanulmány.

  • Szoptató kocák csoportos tartásának hatása a termelési eredményekre

    A kísérletben a szerzők fialás után egyesével tartott kocák termelési eredményeit hasonlították össze olyan csoporttal, ahol kettesével tartották a kocákat egészen a választás időpontjáig. A szoptató kocák csoportos tartásában a malacok elhullási százaléka jelentős mértékben meghaladta a kontrollcsoport hasonló mutatóit, mert a fiaztató kutrica két koca számára kicsi, és nem védi semmi a malacokat az összenyomás ellen. A kutrica méretét növelni kell és mindkét oldalán malacvédő rácsot szükséges elhelyezni. További lehetőség az elhullási százalék csökkentésére, hogy a kocák csoportos összerakásának időpontját lehetőség szerint kitolják. A szoptatás idején a csoportosan tartott kocáknál az egy kocára jutó várható jövedelem 8000 forinttal volt kevesebb, mint a kontrollcsoportnál. Ez telepi szinten óriási bevételkiesés, ami csökkenti annak a lehetőségét, hogy valamilyen technológiai fejlesztés kezdődjön a jövőben a probléma megoldására. A csoportos tartásban a szűkebb hely miatt a technológia jobban amortizálódik, ami hosszú távon szintén a kiadás oldalát növeli. A párosával tartott kocák több stresszhatásnak kitettek, ami nemcsak a malacokra nézve veszélyes, hanem károsan befolyásolhatja a kocák involúcióját, ami a későbbiekben ezeknél az egyedeknél a vemhesülési százalék csökkenését is jelentheti.

  • Az EU állatjóléti irányelv tervezetének kritikája magyarországi szempontból

    Az Európai Unió hosszú várakozás után megfogalmazott egy irányelv-javaslatot (2005/0099), amely rögzítené a brojlercsirke tartás minimum követelményeit. Ha ezt elfogadják, ezzel lefektetik Európában a brojlertartás alapkövetelményeit, amely levetővé teszi az állomány rendszeres vizsgálatát, valamint egy olyan alapot biztosít, amelyre később a jövő joganyaga épülhet. Az irányelvet az Európai Bizottság Állatjóléti és Állategészségügyi Tudományos Választmánya (Scientific Committee on animal Health and Animal Welfare/ SCAHAW) ajánlása alapján készítették el. Az irányelv elő akarja segíteni a brojlercsirkék életkörülményeinek javítását.

    Az irányelvjavaslat rendkívüli csalódottságra ad okot, mivel az nem nevezi meg a kulcsfontosságú állatjóléti problémákat. Valójában nem is kísérli meg betiltani vagy szabályozni a gyors növekedésű brojlercsirkék tartása során felmerülő fájdalmas lábrendellenességek és szívproblémák kialakulásának okait. Pedig meg kellene határozni a gyors növekedési ütem legfelső határát is. A megvilágítás intenzitását 20 és 100 lux közöttire kellene szabályozni. Olyan folyamatos megvilágítást kellene tudni biztosítani az állatok számára, amely követi a természetes napszak változásával a fény intenzitását, és legalább 6 órán át tart. Az irányelvjavaslatnak 30 kg/m2-ben kellene meghatároznia a maximális állománysűrűséget.

    A Bizottság az irányelvjavaslatban szintén kitér a levegőminőség, az istálló klímája, az alomminőség, az ellenőrzés, valamint a környezet gazdagításának témájára, de ebben a tanulmányban mi csak a három fő résszel foglalkoztunk.

    A javaslatot a Bizottság 2005. május 30-án fogadta el. Ahhoz, hogy ez a javaslat jogszabállyá váljék, a Miniszterek Tanácsának el kell fogadnia, számos, különösen Európa Parlamenti és Tanácsi Munkabizottsági vitát és konzultációt követően. Számos állatvédő szervezet létezik, úgymint RSPCA, Eurogroup, CIWF, és Magyarországon is a Fauna Egyesület, akik egyetértenek a javaslatban foglaltakkal, mint a brojlercsirkék életkörülményeinek javítása irányába tett első lépéssel, azonban úgy gondolják, hogy ennél sokkal több lenne elvárható az állatjólétet érintő kérdésekben.

  • Some theoretical and practical results of inflation targeting

    The emergence of inflation targeting can be traced back to the 90’s when first countries started forming a new policy strategy aimed at price stabilisation with “real” inflation targeters using explicit numerical targets and some applying a similar strategy with implicit determinations. The monetary policy framework has been endowed with rich theoretical and practical content but an interesting real question remains unanswered: how recent appliers can cope with a number of unaccomplished tasks in model-building and implementation. It is the most exciting challenge for transition economies how to reconcile institutional changes with real and nominal convergence. The solution of this issue provides an ample field for research and economic policy debates.

  • Possibilities for reducing health risks in food retail

    Managers of organic food stores – as regarding the influence on health – see reliable origin to be the most important criterion during their product selecting decision making process. In the case of traditional foods they find additive artificial materials and GMOs significant among health risks, in the case of organic foods they think that significant problems arise from the shortness of the „best before” period. Dangers coming from the market orientation are judged to be more serious in the case of traditional foods than in the case of organic foods. It is in connection with the mentality with that during their product selecting decision making they emphasize factors connected to safety (eg.: reliable origin) more than market considerations (eg.: fast circulation or it is included in the choice of the competitors). Healthy foods are expected to have a reliable origin, too. In connection with the reliable origin of the products I could throw light on the contradiction that they regard the reliability of producers and sellers important, at the same time the place of origin has little influence on how safe they regard a particular product. 50% of the shopmanagers looking for products with a reliable origin judge Hungarian foods to be safe, 19% of them judge import, 34% of them judge regional products to be safe. Based on these results I find it needed to make a research that gives the possibility to examine the profiles of differentiated products based on their places of origin, in respect of thier influence on health and their risk factors. In the case of imported products it would be crucial to make difference between products coming from more and coming from less developed countries than our country. In the case of organic foods it is especially reasonable because the major part of their choice is products from abroad, that come from West-Europe (mostly from Germany and Austria), but more and more cheaper eastern organic foods appear in their portfolio (eg.: Romanian). During checking the hypothesis it could be seen that the risks of food safety were sensed in the whole process of production by shop managers. But with their behaviour to reduce risk factors they want to filter the factors of inner ingredients (eg.: artificial additives, GMOs) that directly endanger health, and they do not pay attention to indirect sources of danger (eg.: place of origin). For this reason I think it is needed to analyze the supply chain of organic foods getting into the market from the point of view of safety, so that not only risks coming from inner ingredients are supported. This would provide a starting point for the managers of organic food stores to minimalize the whole circle of risk factors.