A tanulmány arra kíván rámutatni, hogy a vidékfejlesztési elképzelésekben, az „élhető vidék” eléréséhez, a vidékfejlesztési projektek tervezésénél a távlati célokban szerepet játszhat a vadgazdálkodás és vadászturizmus, ami a vidékfejlesztés több céljához is kapcsolódhat, és így támogatandó területnek tekinthető. A vadgazdálkodás bevételeit alapvetően a hazai és külföldi bérvadászok száma határozza meg. A magyarországi vadászati turizmus évtizedek óta vezető helyet foglal el Európában. A vadásztatáshoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások ezt egészítik ki. A tevékenység szakmai és szervezeti keretei adottak, de a marketingmunka és a szolgáltatások színvonala tovább javítható. A vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások jól harmonizálhatók az egyre fontosabbá váló vidékfejlesztéssel, illetve a falusi és ökoturizmussal.
Blog
-
Az Európai Unió fejlődési kényszere és Oroszországhoz való viszonyának várható alakulása
Oroszország továbbra is igen jelentős tényezője a világpolitikai helyzet alakításának, úgy is mint nukleáris nagyhatalom, úgy is mint alapanyag-termelő, valamint történelmi tapasztalatai és nemzetközi kapcsolatrendszere alapján is.
Magyarország minden bizonnyal a jövőben sem lesz képes alapvető nyersanyag- és energiaszükségletét belső forrásokból fedezni, így importra szorul, ugyanakkor a magyar gazdaságnak szüksége van partnerekre, felvevő piacra, különösen igaz ez a mezőgazdaságra. Ennek kapcsán felértékelődik az ellátási (beszerzési) biztonság, a gazdaságosság, a partnerség kérdése.
A rendszerváltozás előtti, több mint félévszázados kapcsolatrendszer előnyeit célszerű lenne kihasználni. Annál is inkább, mert az ún. szocialista modell letűnt, a mai Oroszország csak annyira a Szovjetunió utódja, mint a mai Magyarország a kádárinak, bár kétségtelenül mindkettőben maradtak bizonyos továbbélési jegyek is.
Szükség van az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok erősítésére, amit a közös gazdasági vállalkozások szolgálhatnak leghatékonyabban.
Az EU, mint gazdasági integráció alapvetően érdekelt Oroszország tagfelvételében, mert egyetlen gazdasági szövetség sem tud hosszú távon eredményes maradni, ha tevékenységének végzésében külső függőségbe kerül. Márpedig az EU sem energiahordozókban, sem nyersanyagban nem önellátó. Egyértelművé válik igen rövid időn belül, hogy Oroszország EU tagsága elsősorban az EU tagországok érdeke, amiből következik a bővítési politika új irányának az elkerülhetetlensége.
Amennyiben erősödik az EU–Oroszország kapcsolat, Magyarországnak érdeke a helyzeti előnyéből fakadó lehetőségek kihasználása, így az aktív együttműködés kialakítása. -
Turizmus szerepe a vidékfejlesztésben
A vidék a rendszerváltás óta bizonytalan, sőt sok tekintetben rendkívül nehéz helyzetben van. Ennek alapvető oka az, hogy a vidékgazdaság alapjai a mezőgazdaság válságával megrendültek. Ebben a helyzetben mindenki az újabb fejlődés lehetőségeit keresi, és megoldásként a vidéki turizmus fejlesztését javasolja. Valójában azonban nincsen egyetlen általános érvényű megoldás. Az átalakuló vidék sokfunkciós lesz, amelyben a termelés és a közösségi szolgáltatások töltenek be meghatározó szerepet, de fejlődését csak a szerves városi kapcsolatai biztosíthatják.
-
A magyarországi régiók közötti különbségek vizsgálata
Magyarországon a NUTS 2 rendszernek megfelelően 7 régió került lehatárolásra. A régiók között jelentős fejlettségbeli különbségek regisztrálhatók. Jól jelzi ezt az egy lakosra jutó GDP eltérése, melynek hányadosa a legfejlettebb és a legfejletlenebb régió között folyamatosan nő, és ma már 2,5-szeres. Hazánk ipari termelését három régió (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) határozza meg, míg a mezőgazdasági termelés főleg két régió (Észak-Alföld, Dél-Alföld) teljesítményén múlik. Közép-Magyarország óriási túlsúlya minden tekintetben szembeötlő. A vidéki térségek felzárkóztatása érdekében az állam törekedhet a régiókban jelentkező negatív jelenségek (munkanélküliség, jövedelmi differenciák, elvándorlás) mérséklésére, illetve a fejlődést szolgáló gazdasági tevékenységek előtti akadályok felszámolására.
A régiók helyzetét meghatározza a munkaerő minősége. A képzett, fegyelmezett és innovatív munkaerő jelenléte kvalifikált vállalatok betelepülését ösztönzi, mely felgyorsítja a régió fejlődését. Az oktatásra és kutatásra fordított összegek az elmaradott régiókban nagyságrendekkel kisebbek, így a hátrányos helyzetű régiók leszakadása önmagát erősítő folyamattá válik. Ezért az oktatásra és kutatásra fordított összegek radikális növelésére lenne szükség.
Támogatásokkal az elmaradott régiók helyzete kevéssé javítható, a fejlődéshez más módszerek szükségesek. Ígéretesnek tarthatók a kis- és középvállalkozások egymásra épülő projekteket magában foglaló komplex programjai. A posztmodern regionális politika a központi támogatások helyett a belső erőforrások (regionális, társadalmi szervezeti, kulturális, környezeti, gazdasági tényezők) aktivizálására, kapcsolati hálók kialakítására törekszik. A fejlesztés az információk gyors terjesztésével, a tudás és az innováció szerepének növelésével képzelhető el. Az eredményes fejlődéshez nélkülözhetetlen – az infrastruktúra folyamatos és igény szerinti fejlesztése mellett – olyan szervezetek létrejöttének elősegítése, melyek végigvinnék az innovációs folyamatot az ötlettől a megvalósulásig.
-
A szennyvíziszap-kezelés és -elhelyezés közgazdasági értékelése
A vizsgálatok, a költség-haszon elemzés alapján a következő rangsor állítható fel a vizsgált három technológia költségeinek és hasznainak hosszú távon történő figyelembevétele alapján:
– A legkedvezőbb a víztelenített iszap mezőgazdasági hasznosítása, de a kezdeti időszakban ez az előny nem jelentkezik, csak a 13. évtől kezdődően.
– Az alapesetként tekintett folyékony iszap injektálásos mezőgazdasági hasznosítása a második helyet foglalja el.
– Mind rövid, mind pedig hosszú távon a víztelenített iszap deponálása jelenti a legkedvezőtlenebb megoldást abban az esetben, ha a társadalom szintjén jelentkező költségek és hasznok egy része is szerepel az elemzésekben. -
Csőd és eredményesség előrejelzése a hazai mezőgazdaságban
Modellszámításaink alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági üzemek szerkezetváltozása, az üzemszelekció a csatlakozás utáni első évben sem fejeződött be, sőt előrejelzéseink alapján a következő egy-két évben további 3 ezer árutermelő mezőgazdasági vállalkozás lesz kénytelen felhagyni a termeléssel. Az igazi vesztesek továbbra is az abraktakarmány fogyasztó állatokat tartó gazdaságok közül kerülnek ki, várhatóan több mint 400 gazdaság fogja abbahagyni a termelést. Nem túl biztató a kisméretű, tömegtakarmányt fogyasztó állatokat tartó gazdaságok jövőképe sem, de számos közepes és nagyobb méretű gazdaság a túlélők közé tartozik. Arányaiban sokkal kevesebb, de ugyanakkor nagyszámú vegyes típusú gazdálkodó fog csődközeli helyzetbe kerülni, ebben elsősorban az állattartás kedvezőtlen jövedelmezőségi helyzete játszik szerepet. Nemcsak számban, hanem arányaiban is a legkisebb üzemek között van a legtöbb csődbe jutó gazdaság, az üzemkoncentráció valószínűleg tovább folytatódik. Mintegy 14 ezer gazdaság várható jövedelmi helyzete ugyanakkor kedvező. Legfontosabb eredmény, hogy nemcsak a növénytermelők jövedelem-kilátásai jók, hanem számos szarvasmarha- és juhtartó, valamint ültetvényes gazdálkodó jövőképe is biztató.
-
A kemikáliák csökkentésének gazdasági hatásai a mezőgazdasági vállalkozások döntéseiben
A mezőgazdasági termelésben felhasznált kemikáliák csökkentése, és ezáltal a környezetterhelés mérséklése napjaink feladata. A termelőnek fontos, hogy gazdálkodási döntéseinek kialakításakor rendelkezésére álljanak azon információk, amelyek megmutatják a kemikáliák csökkentésének következményeit. A kutatásban – modellszámítások segítségével – vizsgáltuk, hogy hogyan változhat egy üzem jövedelemtermelő képessége, ha csökkenti a növénytermelésben alkalmazott kemikáliák felhasználását. Megállapítottuk, hogy a csökkentett növényvédő szerfelhasználás, vagy a teljes vegyszer tiltás csökkenti a jövedelem előállítás lehetőségét, leszűkül a jövedelmet adó mérettartomány, valamint csökken az elérhető jövedelem tömege is. Ugyanakkor minden olyan esetben, amikor az értékesítésben érvényesíteni lehet valamilyen felárat, akkor a konvencionális gazdálkodás eredményeihez hasonló jövedelmet lehet elérni. A vállalkozások akkor tudnak helyes döntéseket hozni, ha rendelkeznek mindazokkal az ismeretekkel, amelyek egy változtatás hatását mutatják meg, ugyanakkor – véleményünk szerint – a csökkentett kemikália használat miatti kieső jövedelem megfelelő támogatási rendszer kialakításával kompenzálható.
-
A talaj tápelem-tartalmának figyelembe vétele a földár kialakításánál
A növények szükségletét meghaladó foszfor- és káliumműtrágya, a talajban maradva, növeli annak foszfor- és káliumkészletét. A dolgozatban azt vizsgáltuk, hogy a műtrágyázás hatására kialakuló, talajban lévő érték hogyan fejezhető ki pénzben. A talaj felvehető foszfor- és káliumtartalmának egységnyi növeléséhez szükséges hatóanyag-mennyiség forintban meghatározva – természetesen megfelelő közgazdasági korrekció után – hozzáadott értékként megjelenhet a föld árában. Például a talaj közepes ellátottságánál, 100 mg/kg-mal nagyobb felvehető foszfor- és káliumtartalom esetében, a talajtulajdonságoktól függően, különböző mértékben nőhet a talaj értéke. Így akár 170 000 és 450 000 Ft-tal több a talaj hektáronkénti ára. Az, hogy a forintosított tápanyagtartalom-értékek közel akkorák, mint a termőföld piaci ára, egyrészt bizonyítja, hogy a tápanyagtartalom jelentős értéket képvisel a talajban, másrészt ösztönözheti a gazdálkodókat a föld minőségének megőrzésére.
-
A mezőgazdasági vízgazdálkodás erényei és kérdőjelei
Magyarország mélyfekvésű, alvízi, kontinentális ország, így évente visszatérő probléma a vízbőség, illetve a vízhiány. A közelmúlt extrém időjárási jelenségei ráirányították a figyelmet a vízfolyások medrének rendezettségére, a helyi vízgazdálkodási – nem állami – feladatok ellátására. Magyarország – Hollandiához hasonlóan – nagy méretű vízrendezéseket hajtott végre, de ez nem lehet egyoldalú, nem csak elvezetni, hanem megőrizni is tudni kell a rendelkezésre álló vizet. A víz hajtóenergia szerepe tovább fokozza gazdasági jelentőségét, ezért a körültekintő jogi szabályozás egyre inkább előtérbe kerül.
-
A magyar agrármarketing jövőképe, a szükséges tennivalók
Magyarországon az agrárgazdaság szerepe az ország termelési és kulturális hagyományai miatt jelentős, és a nemzeti jövedelem-termelésben, a kereskedelmi mérlegben tapasztalható csökkenő részaránya ellenére a jövőben is kiemelkedő fontosságú. (Pl.: az 1980-as évek végére közel 22-24%-át tette ki a dollár elszámolású kereskedelmi mérlegnek, ez az elmúlt évekre 5-7%-ra csökkent.)
Még inkább így van ez, ha az Európai Unió új szemléletét is figyelembe vesszük, amely az agrártermelést és a vidékfejlesztést egymás mellett működő, egymást kiegészítő rendszerként fogja fel. Az első esetben (agrártermelés) ugyanis a vállalkozási szabadság, a piaci verseny jelenléte tapasztalható, míg a másikban (vidékfejlesztés) a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a munkaerő-megtartás igénye is érvényesül. A kérdés a jövővel kapcsolatban úgy fogalmazható meg, hogy az ilyen bonyolult, piaci és nem piaci jellemzőkkel bíró ágazatnak milyen szemléleti, módszertani és támogatáspolitikai irányultsággal indokolt rendelkeznie a sikeres helytállás érdekében? A választ természetesen szűkíteni szükséges – a kompetenciák miatt is – a piacképesség növelését, a versenyképesség erősítését szolgáló marketing szakterületre, de fontos szem előtt tartani, hogy az itt tapasztalható negatívumok nem egyszerűen csak gazdasági hatásúak, hanem szélesebb, társadalmi, szociológiai, politikai következményekkel is járhatnak.