Blog

  • A kemikáliák csökkentésének gazdasági hatásai a mezőgazdasági vállalkozások döntéseiben

    A mezőgazdasági termelésben felhasznált kemikáliák csökkentése, és ezáltal a környezetterhelés mérséklése napjaink feladata. A termelőnek fontos, hogy gazdálkodási döntéseinek kialakításakor rendelkezésére álljanak azon információk, amelyek megmutatják a kemikáliák csökkentésének következményeit. A kutatásban – modellszámítások segítségével – vizsgáltuk, hogy hogyan változhat egy üzem jövedelemtermelő képessége, ha csökkenti a növénytermelésben alkalmazott kemikáliák felhasználását. Megállapítottuk, hogy a csökkentett növényvédő szerfelhasználás, vagy a teljes vegyszer tiltás csökkenti a jövedelem előállítás lehetőségét, leszűkül a jövedelmet adó mérettartomány, valamint csökken az elérhető jövedelem tömege is. Ugyanakkor minden olyan esetben, amikor az értékesítésben érvényesíteni lehet valamilyen felárat, akkor a konvencionális gazdálkodás eredményeihez hasonló jövedelmet lehet elérni. A vállalkozások akkor tudnak helyes döntéseket hozni, ha rendelkeznek mindazokkal az ismeretekkel, amelyek egy változtatás hatását mutatják meg, ugyanakkor – véleményünk szerint – a csökkentett kemikália használat miatti kieső jövedelem megfelelő támogatási rendszer kialakításával kompenzálható.

  • A talaj tápelem-tartalmának figyelembe vétele a földár kialakításánál

    A növények szükségletét meghaladó foszfor- és káliumműtrágya, a talajban maradva, növeli annak foszfor- és káliumkészletét. A dolgozatban azt vizsgáltuk, hogy a műtrágyázás hatására kialakuló, talajban lévő érték hogyan fejezhető ki pénzben. A talaj felvehető foszfor- és káliumtartalmának egységnyi növeléséhez szükséges hatóanyag-mennyiség forintban meghatározva – természetesen megfelelő közgazdasági korrekció után – hozzáadott értékként megjelenhet a föld árában. Például a talaj közepes ellátottságánál, 100 mg/kg-mal nagyobb felvehető foszfor- és káliumtartalom esetében, a talajtulajdonságoktól függően, különböző mértékben nőhet a talaj értéke. Így akár 170 000 és 450 000 Ft-tal több a talaj hektáronkénti ára. Az, hogy a forintosított tápanyagtartalom-értékek közel akkorák, mint a termőföld piaci ára, egyrészt bizonyítja, hogy a tápanyagtartalom jelentős értéket képvisel a talajban, másrészt ösztönözheti a gazdálkodókat a föld minőségének megőrzésére.

  • A mezőgazdasági vízgazdálkodás erényei és kérdőjelei

    Magyarország mélyfekvésű, alvízi, kontinentális ország, így évente visszatérő probléma a vízbőség, illetve a vízhiány. A közelmúlt extrém időjárási jelenségei ráirányították a figyelmet a vízfolyások medrének rendezettségére, a helyi vízgazdálkodási – nem állami – feladatok ellátására. Magyarország – Hollandiához hasonlóan – nagy méretű vízrendezéseket hajtott végre, de ez nem lehet egyoldalú, nem csak elvezetni, hanem megőrizni is tudni kell a rendelkezésre álló vizet. A víz hajtóenergia szerepe tovább fokozza gazdasági jelentőségét, ezért a körültekintő jogi szabályozás egyre inkább előtérbe kerül.

  • A magyar agrármarketing jövőképe, a szükséges tennivalók

    Magyarországon az agrárgazdaság szerepe az ország termelési és kulturális hagyományai miatt jelentős, és a nemzeti jövedelem-termelésben, a kereskedelmi mérlegben tapasztalható csökkenő részaránya ellenére a jövőben is kiemelkedő fontosságú. (Pl.: az 1980-as évek végére közel 22-24%-át tette ki a dollár elszámolású kereskedelmi mérlegnek, ez az elmúlt évekre 5-7%-ra csökkent.)

    Még inkább így van ez, ha az Európai Unió új szemléletét is figyelembe vesszük, amely az agrártermelést és a vidékfejlesztést egymás mellett működő, egymást kiegészítő rendszerként fogja fel. Az első esetben (agrártermelés) ugyanis a vállalkozási szabadság, a piaci verseny jelenléte tapasztalható, míg a másikban (vidékfejlesztés) a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a munkaerő-megtartás igénye is érvényesül. A kérdés a jövővel kapcsolatban úgy fogalmazható meg, hogy az ilyen bonyolult, piaci és nem piaci jellemzőkkel bíró ágazatnak milyen szemléleti, módszertani és támogatáspolitikai irányultsággal indokolt rendelkeznie a sikeres helytállás érdekében? A választ természetesen szűkíteni szükséges – a kompetenciák miatt is – a piacképesség növelését, a versenyképesség erősítését szolgáló marketing szakterületre, de fontos szem előtt tartani, hogy az itt tapasztalható negatívumok nem egyszerűen csak gazdasági hatásúak, hanem szélesebb, társadalmi, szociológiai, politikai következményekkel is járhatnak.

  • A magyar mezőgazdaság szerkezetváltási kényszere és lehetőségei

    Rendkívül sürgető a mezőgazdasági szerkezet tudatos formálása, melyben az állattenyésztés növelése ugyan kívánatos, de korlátozó körülményei (tőke- és forgóeszközhiány, időigény stb.), valamint a gabona élelmiszer célú termelésének csökkentése nem eredményezhet nagyobb és gyorsabb változást. A megoldásként az energiaéhség kielégítéséhez való hozzájárulás, valamint az agrár-környezetgazdálkodás, a helyesen megválasztott extenzív-intenzív termelés-fejlesztési irány és az öntözés kiterjesztése kínálkozik.