Blog

  • Az AVOP pályázatok vizsgálatának néhány tapasztalata

    A 2004. év májusában megjelent AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program) pályázati felhívás óta, több mint másfél év telt el. Az AVOP első szakaszában (2004-2006) a nyertes pályázatok projektjeinek finanszírozására 75,8 Mrd Ft EU támogatás és 26,2 Mrd Ft nemzeti forrás; összesen 105 Mrd Ft állt rendelkezésre. A fenti időszak éveiben a támogatási összegek aránya: 23,3%, 33,3%, 43,4%. A célkitűzések teljesítésének vizsgálatában szerzett tapasztalatok egy része, a korábbi helyzethez (Sapard) viszonyítva kedvezőbb tendenciákat mutat. Adódnak azonban még megszívlelendő tanulságok is.
    Az AVOP célkitűzéseiben megfogalmazott prioritások (intézkedések) többsége a forráshiány miatt elutasított SAPARD pályázatok megismétlését tette lehetővé. Az intézkedések pályázati felhívásai és a bírálati folyamat gyakorlata, az említett előcsatlakozási programtól jelentősen eltér. Ez kifejezésre jut az alintézkedések lényegesen nagyobb számában, amely a fejlesztendő szakterületek választékát gazdagította, a rendelkezésre álló forrásokat viszont elaprózta. A támogatási igények elbírálásának 2004. év közepén megújuló intézményi és szervezeti rendszere a döntéselőkészítő munkát megalapozta.

    A rendelkezésre álló támogatási keretösszegek következetes figyelemmel kísérése egy-egy intézkedés felfüggesztését, határnapok megállapítását, ismételt meghirdetését eredményezte. Ez a támogatást igénylők körében, a többször is módosuló pályázati feltételekkel együtt, elégedetlenséget váltott ki.
    A négy prioritás pályázati számaránya: 1. 66,7%, 2. 4,8%, 3. 25,8% 4. 2,7%. A megítélt támogatási összegeké pedig 71,2%, 11,9%, 16% és 0,9%.
    A 2005. november 2-ig prioritásonként meghatározott keretösszegek 90%-át a mezőgazdasági beruházásokra, 64,5%-át az élelmiszer-feldolgozás modernizálása céljaira, 48,8%-át pedig a vidéki térségek fejlesztésére kötötték le. E felhasználási arányokból az intézkedésenként lehetséges, még pályázható forrásokra következtethetünk.
    A támogatások kifizetését 2005. májusában megkezdték. Jelenlegi (november 2.) összege 10,15 Mrd Ft (2006. 02. 20-án 23,5 Mrd Ft), amelynek 70%-a mezőgazdasági beruházás.
    Ismerve a jóváhagyott pályázatok számát, feltételezve a kormány ígéreteinek teljesítését várható, hogy a kifizetések üteme felgyorsul és a tervezett támogatási összegeket felhasználják. Ehhez azonban a támogatási források időbeni folyósítása és a fejlesztéseket végrehajtó szereplők tervszerű realizáló munkája egyaránt nélkülözhetetlen.

  • A magyarországi termőföld hasznosí­tás átalakítási lehetőségei

    Hazánkban, a termőföldhasználatban paradigmaváltás előtt állunk. Az állattenyésztés drasztikus visszaesése, a növénytermelés vetésszerkezetének elmaradt alkalmazkodása az állatlétszám csökkenéséhez, a zöldség-gyümölcs-termelésben bekövetkezett visszaesés a lehetséges föllendülés helyett, a fosszilis energiahordozók drasztikus drágulása, az ország energiaimport függőségének növekedése, a fosszilis energiahordozók felhasználása során létrejött környezet- és egészségkárosító hatások, valamint az utóbbi 30 évben egyre erőteljesebben tapasztalható mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearány romlása szükségessé teszi a mezőgazdaság és erdészet energetikai alapanyag-termelő képességének kiaknázását, különösen pedig a biomassza sokoldalú energetikai hasznosítását. Az 1970-2000 között eltelt 30 évben a búza/olaj cserearány romlás 6,2-szeres, a kukorica esetében ez az arányszám még kedvezőtlenebb, hiszen a 30 év előttihez képest 8,3-szoros mennyiségű kukoricát kellett adni 1 tonna olajért 2000-ben, a marhahúsnál pedig 11-szeres a cserearány romlás mértéke. A biomassza energetikai hasznosítása történhet tüzeléses energetikai alapanyagok, biogáz és biohajtóanyagok alapanyagainak mezőgazdaságban történő előállításával, a takarmánygabonák, az olajos magvak, a szántóföldi energetikai növények céltermesztésével, valamint energetikai faültetvények létrehozásával, célirányos, szervezett, hosszú távú stratégián alapuló hasznosításával. A termőföldhasználat átalakítása viszont csak egy jól kimunkált nemzeti stratégia részeként lehet eredményes. A nemzeti stratégiára alapozott gazdasági és mezőgazdasági stratégiának fontos eleme az energetikai alapanyag-termelés és hasznosítás.

  • Konvergencia vagy divergencia a kibővült Európai Unióban?

    A 25 tagúvá bővült Európai Unió számára soha nem tapasztalt kihívást jelent az elmaradott térségek felzárkóztatása, a gazdasági és társadalmi kohézió. Nemcsak a tagállamok között, de tagállamokon belül is jelentős fejlettségbeli különbségek tapasztalhatók, melyek a felzárkóztatásra fordított pénzösszegek ellenére tovább nőttek. Az új tagállamokban jellemző kedvező növekedési folyamatok hozzájárulhatnak a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósításához, a felzárkóztatáshoz azonban a gazdasági növekedés folyamatos és ütemes fenntartására van szükség. Magyarországon a munkahelyteremtés mellett kiemelt szerepet kap a szállítási infrastruktúra, valamint a környezeti beruházások támogatása; ez utóbbi célkitűzések közvetlenül hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez.
    Az EU által finanszírozott projektek gazdasági szempontok szerint jól értékelhetők, ugyanakkor a társadalmi hasznosulásukat gyakran nehéz lemérni. Nem szabad, hogy szociális kérdéseket is érintő projektek öncélúak legyenek; a pályázati pénzek megszerzésének ’kényszerét’ meg kell hogy előzze a társadalmi igény. Az Európai Unió társadalmát érintő problémák rendkívül összetettek. Az EU társadalma folyamatosan számos olyan kihívással szembesül, melyek megoldásához a pályázati forrásokon kívül közös akarat, társadalmi egyetértés szükséges. A szociális kohéziót olyan módon kell elősegíteni, hogy közben a nemzeti prioritások ne sérüljenek.
    A régiók fejlődésbeli különbsége még hosszú távon is nehezen kezelhető kérdés, a 2004-es és a jövőbeli várható bővítések tovább mélyítik a „szakadékot”. Az EU ígérete szerint a közös strukturális és kohéziós politika segíti az új tagállamok elmaradott régióinak felzárkózását, ugyanakkor a gazdaságilag fejlett tagállamok terheit nem kívánják tovább növelni. Az összes fél számára kielégítő megoldás nehezen képzelhető el; mint ahogy nehéz a saját regionális érdekeken felülkerekedve más régiók fejlesztési igényeinek finanszírozási elsőbbségét elfogadni.

  • A mezőgazdasági szaktanácsadás helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében

    A tanulmányban a Jász-Nagykun-Szolnok megyében végzett, a mezőgazdasági szaktanácsadásra vonatkozó kérdőíves felmérés eredményeit közli a szerző.
    A kérdőíveket a megyében dolgozó gazdálkodók, szaktanácsadók és a falugazdászok töltötték ki. A felmérésből kiderült, hogy a gazdálkodók elsősorban a pályázatkészítéshez és az EU tagságból adódó információhoz-jutáshoz kérik a szaktanácsadók segítségét. Kiemelendő a környezetkímélő technológiák alkalmazásával összefüggő ismeretek iránti fokozott érdeklődés, valamint a gyakorlati képzésre is alkalmas bemutató gazdaságok létrehozása iránti igény. A hatékony szaktanácsadás legfőbb akadálya a jelenlegi szervezeti keret és a finanszírozási rendszer. A falugazdászok fontosnak tartják a szaktanácsadókkal való szorosabb együttműködést, valamint a tájspecifikus bemutató gazdaságok létrehozását. Nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás a felső- és középfokú oktatási intézményekre, tangazdaságaikra és a kutatóintézetekre alapozott hálózat kialakításában, valamint a finanszírozási rendszer megváltoztatásában.

  • Talajművelési módszerek műszaki-ökonómiai értékelése

    A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett összehasonlításból megállapítható, hogy a lazításos alapművelést alkalmazva a középmély lazító sokkal környezet- és talajkímélőbb munkát végez, mint az ugyanilyen munkaszélességű eke. Mindezek mellett a lazításos alapművelés energia- és költségtakarékosabb is, mint a szántás. A számításokból, amelyeknek alapját az FVM szakemberei által 2005-ben elvégzett felmérések jelentik, egyértelműen azt derítettük ki, hogy a lazításos alapművelést alkalmazva hektáronként körülbelül 1970 forintot, vagyis 100 ha nagyságú területnél közel 200 000 forintot lehet megtakarítani, amit tetemes költségnek ítélünk meg a talajművelésben. Ha kétfajta műveleti költségszámítási eljárást alkalmaznak, az eredmény hasonló.
    Az elvégzett költségelemzés is indokolja a lazításos alapművelés nagyobb arányú elterjesztését szolgáló műszaki felvilágosító munka fokozását.

  • A multifunkciós mezőgazdaság kialakításának hazai esélyei és teendői

    Hazánkban fáziskésés tapasztalható a multifunkciós mezőgazdaság kiépülésében. Az Európai Unió Bizottságának, a FAO-nak és az OECD-nek néhány fontos konferenciáját, tanulmányát áttekintve foglaljuk össze az itthon is hasznosítható megállapításokat. A multifunkciós mezőgazdaság1 (alapvetően társadalmi-gazdasági, termelési és környezeti funkciók szerint tagolt) jellemzőinek rendszerezése után meghatároztuk a legfontosabb hazai feladatcsoportokat, amelyek a következők: hozzájárulás az élelmiszer-, a nyersanyag- és az energiaellátáshoz – a vidéki táj védelme, a biodiverzitás növelése és fenntartása – hozzájárulás a vidékgazdaság2 stabilizálásához. Rendszereztük az ezek esélyeit javító és rontó tényezőket, s javaslatokat tettünk a konkrétabb, aktuális feladatokra is. Ezek igazodnak az 1698/2005 EK rendeletben meghatározott tengelyekhez, illetve a Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Stratégiához.

  • Erdők és erdőgazdálkodás a szárazföld egyharmadán

    Szárazföldünk élővilágának meghatározó alkotói az erdők. A földnek közel a harmadát borítják erdei életközösségek, amelyek szerepe meghatározó az emberiség és számos élőlény fennmaradásában és jólétében. Az egyes kontinensek erdősültsége különböző és erdőgazdálkodása is változó célokat követ. A 21. század folyamán jelentős szemléletváltás várható, amely a 20. században kezdődött, nevezetesen: első helyre kerül az erdők jóléti, környezetvédelmi és szociális szerepe a fatermelés eddigi elsőrendűségével szemben. A fa ennek ellenére jelentős, környezetbarát nyersanyagként jelen lesz a világgazdaságban. Az ezredfordulón a világ erdeiből évente mintegy 14 millió hektárt termeltek ki és 5 millió hektáron létesítettek új erdőt. Az erdőterület ennek megfelelően évente 9 millió ha-al csökken. Európában és Magyarországon egyaránt növekszik az erdők szerepe és az erdőgazdálkodás jelentősége. Hazánkban érvényesülnek a fenntartható erdőgazdálkodás irányelvei. Erdeink produktivitása, biodiverzitása kedvezőbb az európai átlagnál. Várható, hogy EU támogatással a 21. század első felében tovább nő Magyarország erdősültsége. Erdőgazdálkodásunk színvonalának, erdeink sokoldalú hasznosításának folyamatos, fenntartható fejlesztésében az erdészettudomány, az erdészeti kutatás szerepe meghatározó.