Blog

  • Az AVOP pályázatok vizsgálatának néhány tapasztalata

    A 2004. év májusában megjelent AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program) pályázati felhívás óta, több mint másfél év telt el. Az AVOP első szakaszában (2004-2006) a nyertes pályázatok projektjeinek finanszírozására 75,8 Mrd Ft EU támogatás és 26,2 Mrd Ft nemzeti forrás; összesen 105 Mrd Ft állt rendelkezésre. A fenti időszak éveiben a támogatási összegek aránya: 23,3%, 33,3%, 43,4%. A célkitűzések teljesítésének vizsgálatában szerzett tapasztalatok egy része, a korábbi helyzethez (Sapard) viszonyítva kedvezőbb tendenciákat mutat. Adódnak azonban még megszívlelendő tanulságok is.
    Az AVOP célkitűzéseiben megfogalmazott prioritások (intézkedések) többsége a forráshiány miatt elutasított SAPARD pályázatok megismétlését tette lehetővé. Az intézkedések pályázati felhívásai és a bírálati folyamat gyakorlata, az említett előcsatlakozási programtól jelentősen eltér. Ez kifejezésre jut az alintézkedések lényegesen nagyobb számában, amely a fejlesztendő szakterületek választékát gazdagította, a rendelkezésre álló forrásokat viszont elaprózta. A támogatási igények elbírálásának 2004. év közepén megújuló intézményi és szervezeti rendszere a döntéselőkészítő munkát megalapozta.

    A rendelkezésre álló támogatási keretösszegek következetes figyelemmel kísérése egy-egy intézkedés felfüggesztését, határnapok megállapítását, ismételt meghirdetését eredményezte. Ez a támogatást igénylők körében, a többször is módosuló pályázati feltételekkel együtt, elégedetlenséget váltott ki.
    A négy prioritás pályázati számaránya: 1. 66,7%, 2. 4,8%, 3. 25,8% 4. 2,7%. A megítélt támogatási összegeké pedig 71,2%, 11,9%, 16% és 0,9%.
    A 2005. november 2-ig prioritásonként meghatározott keretösszegek 90%-át a mezőgazdasági beruházásokra, 64,5%-át az élelmiszer-feldolgozás modernizálása céljaira, 48,8%-át pedig a vidéki térségek fejlesztésére kötötték le. E felhasználási arányokból az intézkedésenként lehetséges, még pályázható forrásokra következtethetünk.
    A támogatások kifizetését 2005. májusában megkezdték. Jelenlegi (november 2.) összege 10,15 Mrd Ft (2006. 02. 20-án 23,5 Mrd Ft), amelynek 70%-a mezőgazdasági beruházás.
    Ismerve a jóváhagyott pályázatok számát, feltételezve a kormány ígéreteinek teljesítését várható, hogy a kifizetések üteme felgyorsul és a tervezett támogatási összegeket felhasználják. Ehhez azonban a támogatási források időbeni folyósítása és a fejlesztéseket végrehajtó szereplők tervszerű realizáló munkája egyaránt nélkülözhetetlen.

  • A magyarországi termőföld hasznosí­tás átalakítási lehetőségei

    Hazánkban, a termőföldhasználatban paradigmaváltás előtt állunk. Az állattenyésztés drasztikus visszaesése, a növénytermelés vetésszerkezetének elmaradt alkalmazkodása az állatlétszám csökkenéséhez, a zöldség-gyümölcs-termelésben bekövetkezett visszaesés a lehetséges föllendülés helyett, a fosszilis energiahordozók drasztikus drágulása, az ország energiaimport függőségének növekedése, a fosszilis energiahordozók felhasználása során létrejött környezet- és egészségkárosító hatások, valamint az utóbbi 30 évben egyre erőteljesebben tapasztalható mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearány romlása szükségessé teszi a mezőgazdaság és erdészet energetikai alapanyag-termelő képességének kiaknázását, különösen pedig a biomassza sokoldalú energetikai hasznosítását. Az 1970-2000 között eltelt 30 évben a búza/olaj cserearány romlás 6,2-szeres, a kukorica esetében ez az arányszám még kedvezőtlenebb, hiszen a 30 év előttihez képest 8,3-szoros mennyiségű kukoricát kellett adni 1 tonna olajért 2000-ben, a marhahúsnál pedig 11-szeres a cserearány romlás mértéke. A biomassza energetikai hasznosítása történhet tüzeléses energetikai alapanyagok, biogáz és biohajtóanyagok alapanyagainak mezőgazdaságban történő előállításával, a takarmánygabonák, az olajos magvak, a szántóföldi energetikai növények céltermesztésével, valamint energetikai faültetvények létrehozásával, célirányos, szervezett, hosszú távú stratégián alapuló hasznosításával. A termőföldhasználat átalakítása viszont csak egy jól kimunkált nemzeti stratégia részeként lehet eredményes. A nemzeti stratégiára alapozott gazdasági és mezőgazdasági stratégiának fontos eleme az energetikai alapanyag-termelés és hasznosítás.