Blog

  • Szerkezetváltási kényszerben a magyarországi agrárgazdaság

    A modellezés eredményei szerint a belföldi vásárlóerő növekedését a termelés alig képes bővüléssel követni a nyomott árak miatt. A nagyobb fogyasztást az import elégíti ki. Ahol gazdaságilag indokolt lenne a termelés növelése, ott ezt különféle korlátok akadályozzák. Az állattenyésztésben – ha nem történnek érdemleges változások – a jelenlegi helyzet megtartása valószínűsíthető. Az állatállomány, a tojástermelés stagnál, illetve kismértékben csökken, kivéve a juhállományt. Ez kedvezőtlen a takarmánytermelést illetően is. A gyepek hasznosításában sem várható érdemleges változás. A zöldség-, gyümölcs- és bortermelésben a jelenlegi pozíciók megtartása is erőfeszítéseket igényel. A szántóföldi növényeknek kedvez a gazdasági helyzet, de a gabonafélék vetésterületének csökkentése indokolt, de még így is feszültségeket okozhatnak a felhalmozott készletek.
    A termőföldek hasznosításának szerkezetében a szántó 450-650 és a gyepek 700-750 ezer hektáros csökkentése indokolt. Ezek újszerű hasznosítása megoldásra vár.
    A modellezésben jelzettektől kedvezőbb helyzet csak akkor remélhető, ha
    – a piacokon döntően a hatékonyan gazdálkodó hazai termelők érvényesülnek;
    – a logisztikai korlátok csökkennek, illetve elhárulnak;
    – az állattenyésztést tőkebevonás, jobb szervezés, takarmányárak mérséklődése, a fajlagos tenyésztési, takarmányozási stb. mutatók javulása támogatja;
    – a kertészeti ágazatokban a marketing és logisztika megerősödik;
    – a szántóföldi növénytermelésben a gazdasági lehetőségek kihasználását a tárolási, szállítási gondok leküzdését, a készletek kezelésére való felkészülést sikerül megoldani;
    – megoldódik 1,2 – 1,4 millió ha mezőgazdasági terület ésszerű hasznosítása;
    – a jelenlegi támogatási rendszerről való áttérés 2007-ben kedvezően alakul, illetve nem hátráltatja a kívánatos kedvezőbb folyamatok kibontakozását.

  • A multifunkciós mezőgazdaság kialakításának hazai esélyei és teendői

    Hazánkban fáziskésés tapasztalható a multifunkciós mezőgazdaság kiépülésében. Az Európai Unió Bizottságának, a FAO-nak és az OECD-nek néhány fontos konferenciáját, tanulmányát áttekintve foglaljuk össze az itthon is hasznosítható megállapításokat. A multifunkciós mezőgazdaság1 (alapvetően társadalmi-gazdasági, termelési és környezeti funkciók szerint tagolt) jellemzőinek rendszerezése után meghatároztuk a legfontosabb hazai feladatcsoportokat, amelyek a következők: hozzájárulás az élelmiszer-, a nyersanyag- és az energiaellátáshoz – a vidéki táj védelme, a biodiverzitás növelése és fenntartása – hozzájárulás a vidékgazdaság2 stabilizálásához. Rendszereztük az ezek esélyeit javító és rontó tényezőket, s javaslatokat tettünk a konkrétabb, aktuális feladatokra is. Ezek igazodnak az 1698/2005 EK rendeletben meghatározott tengelyekhez, illetve a Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Stratégiához.

  • Erdők és erdőgazdálkodás a szárazföld egyharmadán

    Szárazföldünk élővilágának meghatározó alkotói az erdők. A földnek közel a harmadát borítják erdei életközösségek, amelyek szerepe meghatározó az emberiség és számos élőlény fennmaradásában és jólétében. Az egyes kontinensek erdősültsége különböző és erdőgazdálkodása is változó célokat követ. A 21. század folyamán jelentős szemléletváltás várható, amely a 20. században kezdődött, nevezetesen: első helyre kerül az erdők jóléti, környezetvédelmi és szociális szerepe a fatermelés eddigi elsőrendűségével szemben. A fa ennek ellenére jelentős, környezetbarát nyersanyagként jelen lesz a világgazdaságban. Az ezredfordulón a világ erdeiből évente mintegy 14 millió hektárt termeltek ki és 5 millió hektáron létesítettek új erdőt. Az erdőterület ennek megfelelően évente 9 millió ha-al csökken. Európában és Magyarországon egyaránt növekszik az erdők szerepe és az erdőgazdálkodás jelentősége. Hazánkban érvényesülnek a fenntartható erdőgazdálkodás irányelvei. Erdeink produktivitása, biodiverzitása kedvezőbb az európai átlagnál. Várható, hogy EU támogatással a 21. század első felében tovább nő Magyarország erdősültsége. Erdőgazdálkodásunk színvonalának, erdeink sokoldalú hasznosításának folyamatos, fenntartható fejlesztésében az erdészettudomány, az erdészeti kutatás szerepe meghatározó.

  • A közösségi marketing hazai anomáliái és lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok tükrében

    A nemzetközi áttekintésből és a hazai vizsgálatokból megállapítható, hogy a hazai közösségi marketing csak akkor lehet igazán hatékony, ha alulról szerveződő, a piac szükségleteit és igényeit maximálisan figyelembe vevő, marketingorientált rendszert sikerül kiépíteni. E cél elérésében alapvető szerepe van a termelői csoportoknak, a regionális védjegy-közösségeknek, a terméktanácsoknak, és kiemelten az országos közösségi marketingszervezetnek, az AMC-nek.

  • A fiatal gazdák támogatása Magyarországon és az EU-ban

    A vizsgálatokból megállapítható, hogy a kialakult helyzet igencsak ellentmondásos, mert még Franciaországban is – ahol valamennyi EU tagország közül a legstrukturáltabb és a legátfogóbb a fiatal gazdák támogatása – csökken a fiatal gazdálkodók száma. Ez igazolja, hogy a támogatás önmagában nem elégséges, hanem megfelelő társadalmi közeg és légkör kialakulása is szükséges. Az Európai Unióban nagyobb erőfeszítések, racionálisabb intézkedések és a támogatások növelése indokolt:
    – A fiatal gazdákról – folyamatosan karbantartott – információs rendszer működtetése.
    – A gazdálkodás beindításához szükséges befektetések, magas költségek nagyobb arányú támogatása.
    – Az előnyugdíj intézményének korszerűsítése, hatékonyabb ösztönzése.
    – A gazdaságok átadásának társadalmi és jogi könnyítése.
    – Oktatás, képzés és ezzel kapcsolatos hálózatépítés korszerűsítése.
    – Az intézkedések jobb összehangolása.
    – A fiatal gazdák támogatását célzó intézkedés hatékonyságának növelése, a célcsoport jobb meghatározásával, pl.: innovatív mezőgazdasági fejlesztés, vagy bioenergia terén tevékenykedők támogatásával.
    – Adózási és jogi/öröklési akadályok feloldása.
    Kedvezőbb légkör kialakítása vidékfejlesztéssel.