A nemzetközi áttekintésből és a hazai vizsgálatokból megállapítható, hogy a hazai közösségi marketing csak akkor lehet igazán hatékony, ha alulról szerveződő, a piac szükségleteit és igényeit maximálisan figyelembe vevő, marketingorientált rendszert sikerül kiépíteni. E cél elérésében alapvető szerepe van a termelői csoportoknak, a regionális védjegy-közösségeknek, a terméktanácsoknak, és kiemelten az országos közösségi marketingszervezetnek, az AMC-nek.
Blog
-
A fiatal gazdák támogatása Magyarországon és az EU-ban
A vizsgálatokból megállapítható, hogy a kialakult helyzet igencsak ellentmondásos, mert még Franciaországban is – ahol valamennyi EU tagország közül a legstrukturáltabb és a legátfogóbb a fiatal gazdák támogatása – csökken a fiatal gazdálkodók száma. Ez igazolja, hogy a támogatás önmagában nem elégséges, hanem megfelelő társadalmi közeg és légkör kialakulása is szükséges. Az Európai Unióban nagyobb erőfeszítések, racionálisabb intézkedések és a támogatások növelése indokolt:
– A fiatal gazdákról – folyamatosan karbantartott – információs rendszer működtetése.
– A gazdálkodás beindításához szükséges befektetések, magas költségek nagyobb arányú támogatása.
– Az előnyugdíj intézményének korszerűsítése, hatékonyabb ösztönzése.
– A gazdaságok átadásának társadalmi és jogi könnyítése.
– Oktatás, képzés és ezzel kapcsolatos hálózatépítés korszerűsítése.
– Az intézkedések jobb összehangolása.
– A fiatal gazdák támogatását célzó intézkedés hatékonyságának növelése, a célcsoport jobb meghatározásával, pl.: innovatív mezőgazdasági fejlesztés, vagy bioenergia terén tevékenykedők támogatásával.
– Adózási és jogi/öröklési akadályok feloldása.
Kedvezőbb légkör kialakítása vidékfejlesztéssel. -
A magyarországi agrárgazdaság és a jövő kilátásai
A globalizáció kihívásainak megválaszolása több területen is válaszút elé állítja a magyarországi mezőgazdaságot. Mindenekelőtt a magyarországi kedvező minőségű és a lakossághoz képest bőséges termőföld hasznosítást illetően. Láthatóan más utat szükséges előirányozni és követni az iparszerű árutermelést megvalósítók, a családi gazdaságok üzemeiben vagy a részfoglalkozásúak körében. A kedvezőtlen adottságú területek helyi energiaforrásként hasznosulhatnak. Nagy kérdés az állattenyésztés ismételt felfejlesztése, hogy Magyarország újra elismert állati termékeket előállító országként szerepeljen. A globalizáció szele nemcsak a magyarországi mezőgazdaságot érintette, hanem megcsapta az EU régebbi tagországait is, melyekben elodázhatatlan új válaszok, megoldások mielőbbi kezdeményezése.
-
Agrárgazdaságunk nemzeti megközelítése
Elvi kérdés, hogy milyen mértékben indokolt feladnunk nemzeti szuverenitásunkat az EU-ba történt belépés után. Különösen az agrárgazdaságban célszerű tiszta vizet önteni a pohárba. Gondolkodhatunk-e úgy, hogy mivel az agrárpolitika Brüsszelben dől el, nincsen más dolgunk, mint a közösségi szabályok betartása? Vagy vannak sajátos érdekeink, melyeket érvényesítenünk szükséges az EU törvényhozásában? A közösségi agrárpolitika mellett van-e lehetőségünk nemzeti agrárpolitikára, és az mely területeken, és milyen mélységben valósítható meg?
A közösségi agrárpolitika elsősorban a piacok stabilizálására irányul. Egyrészt megpróbál értékesítési biztonságot teremteni a gazdálkodóknak, másrészt a termelés piaci intézkedéseken keresztül történő befolyásolásával a túltermelés elkerülésére törekszik. Az egységes belső piac működtetése mellett egyre nagyobb szerepet játszik a termelés hosszú távú fenntarthatósága. Napjainkban a figyelem energiatermelés szempontjából is a mezőgazdaságra irányul. Ha egyoldalúan közelítjük meg a kérdést, elviselhetetlen terhelés várhat a természeti környezetre.
Az EU döntéseiben mi is részt veszünk, tehát van befolyásolási lehetőségünk a folyamatokra, különösen, ha összefogunk azokkal a tagországokkal, akiknek az érdekei hasonlók a magyar érdekekhez. Ez eredményesen valósult meg a költségvetési vitákban. Kiemelendő, hogy a közösségi agrárpolitika csak nemzeti agrárpolitikánkon keresztül valósulhat meg. Lehetséges befolyásolása mellett kiemelten célszerű kezelni azokat a területeket, amelyek nemzeti hatáskörben maradtak. Ha ezeket sorra vesszük, rájövünk, hogy az agrárgazdaság igen lényeges elemeiről van szó. A közösségi és nemzeti agrárpolitizálás összhangját meg kell teremteni. Ez feltétele agrárgazdaságunk fejlesztésének és fenntarthatóságának.
-
Hibákat, vagy hibásan látunk?
Vizsgálódásaink alapján meggyőződésünk, hogy a magyar mezőgazdasági termelés fejlesztésének előfeltétele:
– A szakma és a szociális foglalkoztatás, valamint a szabadidő-foglalatosság határozott szétválasztása. Ezt igényli a WTO legutóbbi döntése is, mert a szakma fejlesztésére 2013-ig áll rendelkezésre támogatás.
– A megfelelő szintű, és ellenőrzött szakmai képesítés előírása a piacra termelő vállalkozások esetén.
– A műszaki háttérnek a termelés gazdaságosságát alapvetően meghatározó tényezőként kezelése, a technológiai, gazdaságossági és logisztikai szempontból optimális méretű gépi szolgáltatók létrejötte.
– A megfelelő informatikai háttér megteremtése.
– A szakmai és szociális támogatások szétválasztása, és a szakmai támogatásoknak nem segélyként, hanem befektetésként kezelése. -
A magyarországi adottságok érvényesülését és a feszültségek feloldását segítő agrárstratégia szerkezete. /Hozzászólás/
Az eddigi hazai agrárpolitikai kezdeményezések, az agroökológiai adottságok, a mezőgazdaság és vidék helyzete, valamint az EU szabályozás kritikai értékelése alapján megállapítható, hogy a magyarországi agrárstratégiát három problémakörre összpontosítva célszerű felépíteni: (1) Az értékesítési, termelési célokra, feltételekre, feladatokra. (2) A jelent és jövőt korlátozó hazai emberi, szervezési, infrastrukturális akadályok felszámolására. (3) Az újabb kihívásokra. A hazai agrárpolitikai törekvések a hangsúlyt az (1) pont alattiakra helyezték, s nem kaptak kellő figyelmet a korlátozó körülmények, valamint az újabb kihívások, ami eleve korlátozta a stratégia eredményességét, az EU szabályozásnak való megfelelést, a támogatások elnyerését.