Blog

  • Fogyasztói vélemények a bio-sertéshúsról, illetve a sertéshúsfogyasztásról

    A magyarországi fogyasztók jelentősebb része hallott ugyan a bio-sertés­húsról és automatikusan azonosítja is azt a mangalicahússal, ennek ellenére vásárlásai során nem találkozott még ilyen jellegű termékekkel. Ez a hazai piac sajátossága. Az értékesítés több csatornán folyik, de a vásárlók nem rendelkeznek kellő információval arról, hogy hol juthatnak bio-sertéshúshoz. (A bioboltok csak igen kis hányada forgalmaz ökológiai termelésből származó húst.) Első feladat lehetne ezért a népszerűsítés, a megismertetés. Az egészséges táplálkozás fontossága mellett környezettudatos gondolkodásra szükséges „nevelni” az embereket. Ezután lehet fejleszteni az értékesítési csatornákat (direkt értékesítés, ökopiacok, bioboltok, „biosarkok”). Meg kell célozni e termékekkel az egészségügyi intézményeket, vendéglátó-ipari egységeket, értem ez alatt elsősorban a manapság nagyon divatos „wellness intézményeket”.

    A válaszadók legtöbbje a friss tőkehúst vásárolják, ezt követik a konyhakész és a feldolgozott termékek. Ezen igényeknek megfelelően kellene kialakítani a termékstruktúrát a biohúst forgalmazó boltokban, hogy a vásárló mindig megtalálja azt, amire szüksége van, és az igényeit kellőképp kielégíti.

    A biotermékek elterjedését leginkább gátló tényező a magasabb ár. Ezt kompenzálni lehetne bevezető akciós árakkal, és a házhoz szállítás szolgáltatásával, amellyel időt és energiát takaríthatnak meg az emberek.

    Egyre inkább meghatározó az eladhatóság szempontjából a termék külső megjelenése. Alapkövetelmény az esztétikus külső, ami viszont jelentősen befolyásolja az árat. Kívánatos, hogy a természetes eredetű csomagolóanyagokat részesítsék a feldolgozók előnyben (pl. bélbe töltés töltelékes árunál).

    Létfontosságú, hogy a hazai termelők minél gyorsabban és nagyobb arányban célozzák meg termékeikkel a magyar fogyasztói társadalmat, mert ismét arra eszmélhetnek, hogy „kiénekelték a sajtot a szájukból”, a kicsit fürgébb, rugalmasabb, a piacért áldozni is hajlandó külföldiek.

    Az ökológiai gazdálkodás térnyerése akkor várható, ha a termelői, forgalmazói, fogyasztói oldalon gyökeres szemléletváltozás következik be.

  • Versenystratégiák a húsipari termékek piacán

    A magyar húsipari termékek mind a piaci szereplők, mind a forgalmazott termékek megoszlása szempontjából mélyreható változások tanúi lehetünk. A sertéshús –fogyasztás erőteljesen csökken, és ezen belül nő a húskészítmények aránya. A felodogozott húsipari termékek között minőségben és árban egyre növekvő különbségek tapasztalhatók. Az átalakuló helyzet fokozottan állítja előtérbe a húsipari-vállalat –élelmiszerkereskedelem közötti kapcsolatrendszer fontosságát. Vizsgálataink során több mint kétszáz boltvezető véleményét kérdeztük meg a húskészítmények gyártóival fenntartott kapcsolataikról. A válaszokat egy –és többváltozós matematikai-statisztiaki módszerekkel elemeztük. Kutatásaink azt igazolják, hogy a kereskedelmi vállalkozások meghatározó többsége a siker alapvető feltételének tekinti a széles termékválasztékot és a rugalmas piaci reagálást. Önmagában az olcsóságra törekvés már nem elegendő a fenntartható piaci növekedés eléréséhez. A vállalkozások nagy jelentőséget tulajdonítanak a húsiparral közösen végzett piacbefolyásoló tevékenységnek. A megkérdezett kereskedők kedvezőtlenül értékelték azt a minőségcsökkenést, mely az alacsonyabb hozzáadott-érték tartalmú húsipari termékeket jellemezte.

    A húsipari vállalatok közötti verseny különösen erőteljes a városokban és a fővárosban. A dinamikus, növekedés-orientált kereskedelmi vállalkozások vezetői fokozott jelentőséget tulajdonítanak a húsiparral fenntartott, intenzív partneri kapcsolatoknak.

    Strukturális egyenletekkel igazoltuk, hogy a húsipar-kereskedő közötti konfliktusok szintjét nagymértékben csökkenti a húsipari vállalatok közötti erőteljes verseny. Az együttműködést hatékonyan javíthatja a húsipari szállítók rugalmassága és a piaci információk megosztása.

  • Mustár fajtakísérlet eredményei

    A 2003-as év időjárása nem kedvezett a mustár növekedésének, fejlődésének. A hosszú hideg téli időjárás után szinte átmenet nélkül beköszöntő forróság és aszály miatt csak szerény terméseket tudtunk betakarítani (0,3-0,4 t/ha).

    A fajták összehasonlításában mindhárom vetésidő esetében a Zlata fajta bizonyult a legjobbnak. A Budakalászi sárga standard fajta a kísérleti átlagnak megfelelő 0,35 t/ha körüli termésátlagot produkált.

    A vetésidő kísérletben a március végei (03.28.) vetés volt a legjobb. A túl korai vetés miatt a kelés elhúzódik és az állomány egyenetlenné válik. Megkésett vetés esetén a virágzás és termésképzés az aszályos időszakra tolódik és csökken a termésbiztonság.

  • A termékfeldolgozottság logisztikai költségekre gyakorolt hatásának bizonyítása

    Az első hipotézis beigazolódott, valóban van összefüggés a termékek külső szállítási és a raktározási költségei között. Ez minden bizonnyal a logisztikai költségek termékfeldolgozottságtól való függésének tudható be.

    A második feltevés – a csoportosíthatóság – csak részben igazolódott be. A mirelit- és tejtermékek például valóban egyfajta tulajdonságaik miatt kerültek egy csoportba, de az üdítő, péksütemény egységekkel, vagyis a másik két csoportalkotóval már nehezen indokolható az összetartozásuk. Termékfeldolgozottságuk nem egyezik az előző két egységével, igaz elég távol is helyezkedtek el azoktól.

    A harmadik hipotézis nem igazolódott be. A „Hazai szállítás” változó éppen hogy negatívan mozgott a „Külső szállítás” változótól, nem pedig vele együtt. Ennek oka az lehet, hogy a logisztikailag költséges anyagtulajdonságokkal rendelkező termékek szállítása relatíve lényegesen olcsóbb a külföldi szállításoknál.

    A főkomponens-analízis nem hozott tiszta struktúrát. Ha a felmérésnek csak a költségelemzés a célja, érdemesebb a logisztikai költségeket jobban szétbontani. A logisztikai ráfordításoknak ugyanis van egy különleges tulajdonsága. Nagyon sok úgynevezett „trade-off” költségpár található közöttük.

  • Ökotermékek piaci lehetőségei a magyar állattenyésztésben

    Az utóbbi időkben jelentős fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági termelésen belül a környezettudatos, környezetkímélő technológiák vonatkozásában, melyek legfőbb célja, hogy a környezeti adottságok figyelembevételével megtalálják a megfelelő egyensúlyt az ember-növény-állat kapcsolatban. Az elmúlt időszak agrárpolitikai törekvései is nagyban hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fenntartható módon történő műveléséhez. Ezen elméleti megközelítések egyik gyakorlati megvalósítási módja az ökológiai gazdálkodás.

    A tanulmány az állattartó ökológiai gazdaságok körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit taglalja. Megállapítást nyert, hogy a termelők alapvető motiváltságát a környezetvédelmi szempontok iránti elkötelezettség mozgatja. A jövőre vonatkozó kilátásokat tekintve – figyelembe véve a jövedelmezőségi szempontokat – bizalommal tekintenek az elkövetkezendő időszak piaci lehetőségeinek alakulására, de továbbra is a külpiacot helyezik előtérbe. A termelők helyzetbe hozása mellett a hazai piac fejlesztése kell, hogy prioritást élvezzen.

  • A mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzete és szükséges fejlesztése

    Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős része kikerül a mezőgazdasági művelésből. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert. (Az eddig ismert programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepelt.)

    A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásait hosszú távra célszerű megtervezni. A hatékonyság mérése érdekében korszerű létszámbecslést és az ezekből származtatott hasznosítás-tervezést indokolt alkalmazni.

    A jelenleg folytatott folyamatos hasznosítási gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosítás szükséges. Ehhez meg kellene követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. A mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után indokolt véglegesíteni.

    Ajánlatos a gazdálkodókat ösztönözni a kutatatási eredmények és a hasznosítási modellek alkalmazására.

    A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező vizsgához kötött továbbképzéseket indokolt tartani a létszámbecslési módszerekről és a hasznosítási modellekről.

    Szükséges a januári befogások betiltása, és a decemberi befogások engedélyhez kötése. Ezen felül a gazdálkodók havi bontásban adják meg a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb rész októberre essen.

    Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez szükséges kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány.

    Fontos a mezei nyúl populáció létszámának nyomon követése az Országos Vadgazdálkodási Adattárban. Lényeges az OVA elemző, ellenőrző munkájának erősítése is.

    Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy – Heltai, 2000). Becsülni és jelenteni kell a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet szükséges terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak.

    A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni indokolt. Fontos a felmérésekkel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, de a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét.

    Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult az FVM támogatásával. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési – hasznosítási módszer. A továbbiakban ezek használatát ajánlatos elterjeszteni. Az érdekképviseletek bevonásával törekedni kell a gazdálkodói szemlélet megváltoztatására, ösztönözve a gazdálkodókat a kutatási programokhoz való csatlakozásra, ezekben az aktív együttműködésre. (Pl. a résztvevők előnyöket élvezhetnének a különböző pályázati támogatások megszerzésénél.)

    Az új tudományos eredményeket minden szinten indokolt beépíteni a vadgazdálkodási oktatásba. Ehhez célszerű lenne egy rövid, gyakorlati szemléletű oktatási segédanyagként használható könyv kiadása.

    Célszerű célzott továbbképzések szervezése nemcsak a gazdálkodók, de az oktatók, hatósági és érdekképviseleti szakemberek számára is.

    Ezeken túlmenően további kutatások szükségesek pl.: az élőhelyi változások hatásainak előrejelzése, a mezőgazdasági táblaszerkezet és technológiák változásának hatása, a vízellátottság, a ragadozók hatásai és kezelésük, vadegészségügyi problémák, a gazdálkodás ökonómiai elemzése stb. területén.

  • Árvízvédelmi töltések gyeptakaróinak haszna

    Az árvízvédelmi töltések védelmében, az árvizek levonulásában, ezáltal magában az árvízvédelemben a gyepesítésnek jelentős szerepe van. Gazdaságosságát nem lehet egzakt módon bizonyítani, hiszen míg a létesítési és fenntartási költségeket egyértelműen meghatározhatjuk, a bevételi oldal összetett és nehezen számszerűsíthető.

    Az árvízvédelmi földgátak gyepesítésének társadalmi hasznossága és gazdasági előnye mégis vitathatatlan:

    – közvetlen gazdasági haszon: pl. fűtermés értékesítéséből származó bevétel;

    – közvetett gazdasági haszon: a kockáztatott vagyonérték sikeres védelme, emberélet védelme (nehezen számszerűsíthető, mérése a mikrorizikó (mr) fogalmának bevezetésével vált kivitelezhetővé);

    – a társadalom számára is több szempontból kedvező hatással van:

    · rekreációs lehetőséget nyújt a természetbe kirándulóknak;

    · megfelelő fenntartás esetén a gyomosodás visszaszorításával egészségügyi jelentősége is vitathatatlan;

    · a környezetvédelmi szerepe sem elhanyagolható.

    Problémát jelent egyelőre, hogy a gátak és a hozzájuk tartozó gyeptakaró fenntartásával foglalkozó állami szerveknek nem áll rendelkezésükre elég forrás, hogy tökéletesen végezhessék munkájukat (fenntartási munkálatokkal, mint például kaszálással, vagy vegyszeres növényzetszabályozással ezen gyepfelületek esetében is kalkulálni kell), de a társadalmi szemlélet fokozatos változása talán ennek kedvező alakulását is eredményezi a jövőben.

  • A hazai lúdágazat helyzete és perspektívája az EU csatlakozás után

    Magyarországon a lúdtartásnak évszázados hagyományai vannak. A hízott libamáj előkelő helyet foglal el az úgynevezett hungaricumok sorában. A lúdhús pedig –nem csak Márton-nap táján- kedvelt pecsenye, főleg faluhelyen. Az évente termelt 1800-1900 tonna hízott libamáj 75-80 %-át exportáljuk, az ebből befolyt összeg évente 30-35 millió euró árbevételt biztosít Magyarországnak. Az exportált baromfitermékek összvolumenén belül az utóbbi években egyre nagyobb arányt képviselnek a víziszrányasokból készült különféle termékek (libamell, -comb stb.). A magyar hízott libamáj termelésének jövőjét elsősorban az exportárak döntik el, de az EU-ban érvényes (és nagyon szigorú) állatvédelmi szabályok betartása ugyancsak befolyással lesz az ágazat működésére. Európában az állatok kényszeretetésével (például a libatöméssel) szembeni fogyasztói ellenérzés erősödése a jellemző. Az EU Állatvédelmi Tudományos Bizottságának jelentése ellenzi a kényszeretetés gyakorlatát a libatartás során. Az EU „Házilúd tartására vonatkozó ajánlástervezet”- e szerint a tömés gyakorlatát 15 éven belül meg kell szüntetni. Ezek ismeretében a kérdés az, hogy hosszabb távon mi jelenthet megoldást a lúdágazatban a hízott máj előállítással foglalkozók számára?

  • Az ökológiai gazdálkodás

    Európában az ökológiai termelés jelentős, de lassuló növekedése valószínűsíthető. Hazánkban az ökológiai termelés szabályozása megfelel a nemzetközi és EU-s szabályozási normáknak.

    A bioállattartás helyzete elmaradottnak tekinthető hazánkban a bionövény-termesztéshez és biokertészethez képest. A biogazdaságok csak mintegy 40%-ban tartanak állatot. Ez kedvezőtlen, hiszen nem tudják kihasználni a biogazdálkodás egységét, azt az elvet, hogy egy gazdaságon belül érvényesül a növénytermesztés takarmányellátó, valamint az állattartás istállótrágya szolgáltató feladata. Hazánkban az ökogazdaságok között kevés az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások száma. A felmérések szerint az EU lakosság egyhatoda szívesen vásárol biotanúsítvánnyal ellátott egészséges állati termékeket.

  • A mobil internet technológiai, gazdasági és társadalmi hatásai az agrárgazdaságban

    A mobil kommunikáció, ezen belül a mobil Internet az agrárgazdaság számára a használat hely és idő függetlensége miatt fontos lehetőséget, gazdasági előnyöket, a vállalkozások, szervezetek számára hatékonyabb működést jelenthet. Széleskörű elterjedése, innovációs hatása és előnyei gazdaságosan csak a technológia és a szolgáltatások hatásrendszerének figyelembevételével érhető el. A technológiai, társadalmi és gazdasági komplex hatásrendszer befolyásolja a gazdasági alkalmazások terjedését. Az alkalmazható eszközök köre folyamatosan bővül, fejlődik. Már ma is sok készüléktípus áll rendelkezésünkre: mobiltelefon, smartphone, PDA, laptop, TabletPC. A kommunikációs technológiák és szabványok köréből kiemelhető a 3G és a WiFi szabvány. Társadalmi szempontból négy fő csoport különíthető el: a mobilkészülék gyártók, a vállalkozások, a fogyasztók és a dolgozók. Az internettechnológia és a hálózat ma már sok területen az üzleti folyamatok alapvető kommunikációs eszközévé vált. A mobil eszközökkel való Internet szolgáltatások elérése pedig tovább növeli a lehetőségeket. Az üzleti folyamat oldaláról vizsgálva a költségek, előnyök, hátrányok markánsan megjelennek a különböző alkalmazási területeken. Napjainkban már a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, illetve az ágazat különböző szegmenseiben és feladataiban, mint például a szaktanácsadásban, precíziós gazdálkodásban, logisztikában, jól használható külföldi és hazai alkalmazások találhatók. Megállapítható, hogy a mobil internet nemzetközi és hazai fejlődési trendjei, az Európai Unió kutatási és fejlesztési keretprogramjai a mobil szolgáltatások és alkalmazások széleskörű elterjedését segítik. A hazai mobilpiac elmúlt évekbeli gyors fejlődése alapot adhat az új, nagysebességű mobil internet alkalmazások hasonló gyorsütemű elterjedésének. E rendszerek és szolgáltatások hozzájárulhatnak az agrárgazdaság, a vállalkozások, a vidék fejlődéséhez, jelentősen támogathatják a termelési, kereskedelmi, szolgáltatási, termékkövetési feladatokat. A 2007-2014 időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv és Operatív Programok tervezésénél célszerű előnyben részesíteni az EU által is preferált mobil technológiák és alkalmazások fejlesztését.