A mobil kommunikáció, ezen belül a mobil Internet az agrárgazdaság számára a használat hely és idő függetlensége miatt fontos lehetőséget, gazdasági előnyöket, a vállalkozások, szervezetek számára hatékonyabb működést jelenthet. Széleskörű elterjedése, innovációs hatása és előnyei gazdaságosan csak a technológia és a szolgáltatások hatásrendszerének figyelembevételével érhető el. A technológiai, társadalmi és gazdasági komplex hatásrendszer befolyásolja a gazdasági alkalmazások terjedését. Az alkalmazható eszközök köre folyamatosan bővül, fejlődik. Már ma is sok készüléktípus áll rendelkezésünkre: mobiltelefon, smartphone, PDA, laptop, TabletPC. A kommunikációs technológiák és szabványok köréből kiemelhető a 3G és a WiFi szabvány. Társadalmi szempontból négy fő csoport különíthető el: a mobilkészülék gyártók, a vállalkozások, a fogyasztók és a dolgozók. Az internettechnológia és a hálózat ma már sok területen az üzleti folyamatok alapvető kommunikációs eszközévé vált. A mobil eszközökkel való Internet szolgáltatások elérése pedig tovább növeli a lehetőségeket. Az üzleti folyamat oldaláról vizsgálva a költségek, előnyök, hátrányok markánsan megjelennek a különböző alkalmazási területeken. Napjainkban már a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, illetve az ágazat különböző szegmenseiben és feladataiban, mint például a szaktanácsadásban, precíziós gazdálkodásban, logisztikában, jól használható külföldi és hazai alkalmazások találhatók. Megállapítható, hogy a mobil internet nemzetközi és hazai fejlődési trendjei, az Európai Unió kutatási és fejlesztési keretprogramjai a mobil szolgáltatások és alkalmazások széleskörű elterjedését segítik. A hazai mobilpiac elmúlt évekbeli gyors fejlődése alapot adhat az új, nagysebességű mobil internet alkalmazások hasonló gyorsütemű elterjedésének. E rendszerek és szolgáltatások hozzájárulhatnak az agrárgazdaság, a vállalkozások, a vidék fejlődéséhez, jelentősen támogathatják a termelési, kereskedelmi, szolgáltatási, termékkövetési feladatokat. A 2007-2014 időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv és Operatív Programok tervezésénél célszerű előnyben részesíteni az EU által is preferált mobil technológiák és alkalmazások fejlesztését.
Blog
-
A magyar borok árverseny-képességének vizsgálata az Európai Unió piacán
A termékek piaci árának különbsége a legmarkánsabb meghatározója a piaci versenyben való sikernek a homogén (búza, tojás, tej stb.) termékek esetében. Ma már a fogyasztók asztalára azonban egyre inkább a magas feldolgozottságú élelmiszerek kerülnek. Ezek közé tartozik a bor is. A tanulmány a magyar borok árversenyképességét értékeli az Európai Unió piacán. Kérdés, hogy az árkülönbség mennyire meghatározója a bor versenyképességének a potenciális piacon, illetve az árelőny komoly jelentőséggel bír-e speciális termékek (bor) esetében vagy itt is sokkal inkább más tényezőkre vezethető vissza a termék iránti kereslet alakulása. Az eredményekből megállapítható, hogy a magyar borok zöme versenyképes az árak alapján az EU piacán a fehér minőségi palackozott borok kivételével (mivel ez a kategória magasabb áron értékesült, mint a többi beszállító és a belső nagy termelők borai). Az árak alakulása mellett azonban az értékesített mennyiség is legalább ilyen fontos. Megpróbáltam összekapcsolni az árak alakulását az értékesített mennyiséggel és együttesen értékelni az ún. „minőségi versenyképességet”. Ezen módszer szerint viszont a fehér minőségi palackozott bor versenyképes, mivel a növekvő árak ellenére ez az egyetlen kategória, mely képes volt növelni piaci részesedését. Az árelőny a versenytársakkal szemben tehát nem jelenti feltétlenül a versenyképesség megnyilvánulását is, az sokkal inkább más mögöttes okokkal magyarázható a bor esetében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tanulmányban az országos átlagok jelennek meg, míg a piacokon márkák, pincészetek és borvidékek. Az aggregálás ellenére mégis hasznos következtetések vonhatók le.
-
A hazai felnőttképzés áttekintése
A felnőttképzés fő tendenciái az elmúlt tíz év adatai alapján az alábbiakban foglalhatók össze: a képzések és a résztvevők száma dinamikusan nőtt; a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési piacon; a képzéseken belül az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek, amely nem csak pozitív tény, mivel így a képzések egy része a szükségesnél költségesebb, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát; a maximum 400 óra képzési idejű szakképesítő programok a leggyakoribbak, melynek hátránya, hogy magasabb szintű szakképesítés megszerzése általában nem biztosított.
Az összeállítás szerint a felnőttképzés helye a hazai képzési rendszerben perspektivikus. Az adatok tíz év óta folyamatos és egyirányú változásokat jeleznek, így feltételezhető, hogy a vázolt folyamatok hosszabb távra is jelzik a magasabb iskolai végzettség, illetve a magasabb szintű szakképzettség pozitív szerepét a foglalkoztatottság alakulásában. Prognosztizálható, hogy tovább erősödik a nemzetgazdaság igénye a magasabb iskolai végzettségű, illetve szakmai képzettségű munkavállalók iránt. Ez a követelmény a nyelvtudás iránti igénnyel párosul.
-
A japán gazdaság néhány jellegzetessége a XXI. század fordulóján
Japán és a Távol-Kelet évtizedeken keresztül a világ egyéb térségeinek csodálatát vívta ki elsősorban az átlagot meghaladó, gyors gazdasági növekedésével. Az 1990-es években a korábbi „keleti motor”-ként tekintett Japán gazdasága különleges helyzetbe került: a növekedés nagy mértékben lecsökkent, sőt hosszú időn keresztül alapvetően stagnált, az általánosan jellemző inflációt defláció váltotta fel. Ezek a jelenségek újból felkeltették a szakemberek érdeklődését a japán gazdaság iránt, egyfelől az előállt helyzet okainak feltárására, másfelől a megoldások keresésére. A japán gazdaság megújulásának feltételeit döntően azok a tényezők határozzák meg, amelyek az elmúlt tíz évben a gyengélkedés okaiként jelölhetők meg, mint pl. a hosszú ideig tartó defláció közgazdasági árai: a defláció következtében lecsökkent belső megtakarítások, az ennek következtében megtorpant beruházások, a lakossági kereslet stagnálása; vagy a közösségi (kormányzati) költekezés gazdasági hatékonyságot nem növelő jellege, a külkereskedelem aktív mérlegének csökkenése, a nem megfelelő tőkekihelyezések, a pénzügyi és gazdaságpolitikai reformok elmaradása. Megállapítható az is, hogy a japán agribusiness ebben a megújulási, megélénkülési folyamatban nem fog pozitív szerepet játszani, sőt inkább a további gazdasági nehézségek egyik forrása lesz.
-
Adópolitikai fejlemények – a mezőgazdasági tevékenység adóztatása Magyarországon
A modern piacgazdaságok esetében az állami bevételek jelentős része az adókból származik. 1988 óta az adórendszer szabályozása Magyarországon a fejlett országok gyakorlatát követi. Az adóztatás súlypontja a termelést terhelő adókról a fogyasztást terhelő adókra helyeződött át.
Az egyes vállalkozási formákra, az eltérő gazdasági tevékenységekre más és más adózási szabályok vannak érvényben. A mezőgazdaság kedvezőtlen adottságait (pl. a magasabb kockázat, alacsonyabb jövedelmezőség) a szabályozórendszer alacsonyabb adókulcsokkal, illetve különféle adókedvezményekkel igyekszik kompenzálni. A tanulmány a jövedelemadózás elméleti és gyakorlati kérdéseinek elemeit vizsgálja a kibővült Európai Unióban, különös tekintettel a magyar mezőgazdaságra vonatkozó adózási gyakorlatra. A vizsgálatok kiterjednek a közeli jövőben várható változásokra, esetleges következményekre egyaránt.
-
A Mátra turisztikai adottságai és fejlesztési lehetőségei
A Mátra turisztikai adottságai rendkívül sokrétűek. Idegenforgalmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termálvizek és turisztikai rendezvények jelentik. Ezek hasznosításában fontos a hegyvidéki jelleg, a gyógyforrások, a bortermelés, a műemlékek, történelmi emlékhelyek, a kulturális értékek, a kulturális rendezvényszervezés. A terepviszonyok és a hóviszonyok a Mátrában jó adottságú síterepek működését, továbbfejlődését teszik lehetővé.
A természeti értékek vonatkozásában általános probléma a rossz megközelíthetőség, illetve a tájsebek. A gazdag épített örökség tekintetében több helyen gondot okoz a funkció nélküliség, az épületek rossz fizikai állapota.
A térség turizmusának egyik sajátossága az erős szezonalitás és a viszonylag rövid átlagos tartózkodási idő.
A térség turisztikai infrastruktúrájának alapelemei kiépültek, területileg viszont eléggé egyenetlenül. Gondot okoz a tájékoztató táblák hiánya, a kerékpárutak, illetve hálózat hiánya és az erdei turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége. A szálláshelyek szolgáltatásainak színvonala, a szállásférőhely korszerűsége elmarad az igényektől, azonban folyamatos javulás tapasztalható a szálláshely kínálatban.
Vendéglátásban nagy hagyományai vannak a falusi vendéglátásnak, kiemelkedőek a bor és gasztronómiai hagyományok.
-
Az egészségtudatosság megnyilvánulása a fiatal korosztály élelmiszerreferenciájában és fogyasztásában egy empirikus kutatás lapaján
Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a mai magyar középiskolások körében milyen a megítélése az egyes élelmiszeripari termékeknek. Vizsgáltuk, hogy az élelmiszerek kedveltsége és annak egészségesség megítélése között hogyan alakul a kapcsolat a vizsgált csoport esetében. Feltételezésünk volt, hogy mind a kedveltséget, mind a különböző élelmiszerek megítélését az egészségesség szempontjából nemcsak a fogyasztók neme, de az iskola típusa és a lakóhely szerinti régió gazdasági fejlettsége is nagy mértékben befolyásolja. Összességében megállapítást nyert, hogy bár a fiatalok mutattak olyan jeleket, hogy ismerik az egészséges táplálkozás alapjait, illetve hogy különbséget tudnak tenni egészséges és egészségtelen élelmiszerek között, mégis fogyasztásukat ma még sokkal inkább az élvezeti jellemzők dominálják. Talán ennek is köszönhető, hogy a fiatalok saját magukról kiállított bizonyítványa alapján közel egynegyedük küszködik súlyproblémával – a fiúknak pedig az egyharmada!
-
A szélerőmű környezeti hatásai
A világon működő mintegy 28 000 szélerőmű tapasztalatai azt bizonyítják, hogy üzemeltetésük a környezetre nem veszélyes, káros hatásairól nincsenek információk. A legtöbb országban a létesítésüket a zöld szervezetek kifejezetten támogatják, annak ellenére, hogy a madárvédők sok kifogást támasztottak. A hazai emisszió kibocsátás csökkentésében fontos szerepet játszhatnak Magyarországon is a szélenergiát hasznosító berendezések (szélerőmű parkok) telepítése. A domborzati viszonyokat is figyelembe véve, számítások szerint, a magyar villamosenergia-felhasználásnak körülbelül a felét lehetne előállítani szélenergiából. A jelenlegi energiapolitikai környezet nem támogatja megfelelően a megújuló energiafejlesztő törekvéseket. Várhatóan csak egy új energiatörvény segíthet azoknak a beruházóknak, akik a megújuló energiák hasznosításába kívánnak befektetni, amely egyúttal foglalkoztatás bővítést is jelentene.