A környezeti adóbevételek százalékos aránya és a tagállamok környezeti tudatossága között kapcsolat van, a környezetileg tudatosabb tagállamokban jellemzően nagyobb arányú a környezeti adóbevétel, mint a V4 államokban vagy a környezetileg kevésbé tudatos tagállamokban. A környezeti adókból származó adóbevétel arányát három féle viszonyítási alap szerint vizsgálva nagymértékű egyezőség figyelhető meg az országok sorrendjében. A V4 államok közül környezeti szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő Csehországban a legmagasabb, legkedvezőtlenebb helyzetben levő Magyarországon legalacsonyabb a környezeti adóbevétel aránya. A magyar adórendszerben a környezeti adók aránya kicsi, jelentősen elmarad az EU 15 és a V4 államokban megfigyelhető értékektől is.
Blog
-
Az ÁFA törvény változásainak gazdasági hatásai
Magyarország az általános forgalmi adót tekintve (egyes átmeneti mentességektől eltekintve) teljes mértékben az Európai Unió feltételeinek, irányelveinek megfelelően alakította az ÁFA törvényt.
A Közösség tagállamaiban a közös ÁFA rendszer révén az adóztatás szerkezete egységes, azonban az alkalmazott kulcsok továbbra is eltérnek (2. táblázat). Az egyes tagállamokban érvényesülő súlyosabb adóterheket és az ezek által okozott verseny torzulásokat ellensúlyozhatja a hatósági tevékenység és/vagy a kedvezőbb deviza/valutaárfolyam.
A távlati célként megjelölt, teljesen egységes adózási környezetet egyelőre nem sikerült megteremteni.
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásakor az ÁFA kulcsokat megváltoztatta, a kedvezményes 0%-os és 12%-os adókulcsok helyett 5%-os és 15%-os adókulcsokat alkalmaz. A 25%-os általános adókulcsba tartozó cikkek köre is növekedett. E módosításokkal hazánk az Európai Unió tagállamai között az egyik legnagyobb ÁFA kulcsot alkalmazó lett. Ezzel szemben a 6. ÁFA irányelv csak azt írja elő, hogy „az általános kulcs nem lehet alacsonyabb, mint 15%, a kedvezményes kulcs meg legalább 5% kell hogy legyen”.
Az ÁFA kulcs módosításai a többi EU országhoz képest a hazai vállalkozók versenyképességét is rontják, valamint az inflációt is növelik, mivel minden hozzáadott értéknél a nagyobb, módosított ÁFA kulcs rakódik rá. A gazdálkodók, vállalkozók egyre inkább szorgalmazzák az ÁFA kulcsok csökkentését.
Az adózók és a könyveléssel foglalkozó szakemberek számára is egyszerűbb lenne, ha az EU teljes területén egyetlen, egységes kulcsot alkalmaznának. Ez nagymértékben egyszerűsítené az általános forgalmi adó alkalmazását, ellenőrzését és a semlegesség követelményét is így teljesítené a legjobban.
Abban az esetben, ha az adóhatóságok szemszögéből vizsgálom a kérdést megállapítható, hogy nem elegendő, ha egy tagállami adóhatósági jogalkalmazó csak az anyagi vagy eljárási szabályokat ismeri. Annak érdekében, hogy egy-egy konkrét ügyben helyes döntést tudjon hozni, szüksége lehet a jogi normák értelmezésére is. Ehhez pedig az Európai Bíróság ítéletei jelenthetnek támpontot. Az ÁFA törvénnyel kapcsolatos uniós jogharmonizáció eredményeként a korábbi szabályok jelentősen megváltoztak, kijelenthető, hogy a rendszer bonyolultabb, nehezebben áttekinthető. Az ÁFA szabályok előzőekben említett bonyolultságát, nehéz áttekinthetőségét kihasználva egyre többen próbálkoznak meg a visszaélésekkel. Talán ezzel is magyarázható, hogy Magyarországon 2004. évi ÁFA bevételek több milliárddal maradnak el a tervezettől. A jelenlegi helyzet kezelése és a költségvetési bevételek biztosítása érdekében az APEH tételesen ellenőrzi a közösségi adószámmal rendelkezőket.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a téves ÁFA visszaigénylések hátterében nem minden esetben szándékos csalás áll, hanem nagyon sok esetben az adózók ismereteinek hiánya, tapasztalatlansága az ok.
Annak ellenére, hogy az EU csatlakozás óta az ÁFA szabályok bonyolultabbá váltak, és az előzőekben említett problémák jelentkeztek, reméljük, hogy hosszú távon a tagországok jogrendszere egyre inkább közeledni fog egymáshoz, így a szabályozás is egyszerűsödhet, könnyebben átláthatóvá válhat.
-
Változások előtt az uniós gabonapiac
A gabonaágazat az uniós agrárrendszer meghatározó tényezője a KAP megalakulásától kezdve. A több évtizede fennálló támogatási politika azonban manapság a WTO tárgyalások és a belső problémák miatt megdőlni látszik, változásra kényszerítve az ágazati szereplőket. A legújabb reformtervek középpontjában az exporttámogatások megszüntetésének gondolata áll, amelynek hatásai hosszú távon jelentkeznek. A cikk célja, hogy bemutassa, milyen döntési lehetőségei vannak egy ilyen tervezet kapcsán az Európai Uniónak és azok milyen következményekkel járhatnak. A tanulmány alapján az Európai Unió számára a gabonapiacon elméletileg három fő döntési lehetőség kínálkozik, ezek közül a cikk végkövetkeztetése szerint azonban csak egyetlen út a fokozatos haladás politikája járható! Nem kérdéses, hogy minden változtatás hosszú idővel és nem kis áldozatokkal jár. A megfelelő lépés azonban nemcsak az EU-15-öknek, hanem az újonnan csatlakozott országoknak is előnyös megoldást jelentene, mivel azok versenyképességi és piacra lépési esélyeit is javítaná.
-
A jelenleg Magyarországon érvényben lévő mezőgazdasági támogatási rendszer áttekintése
Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozását megelőző közel egy évtizedben megtörténtek azok a harmonizálási folyamatok, amelyek feltételei voltak hazánk uniós taggá válásának. Jelentős adaptációra főleg a mezőgazdaság terén volt szükség, ezen belül is a legjelentősebb változás a támogatási rendszerben következett be. A tagországok mezőgazdasági termelői számára számos lehetőség adódik a közvetlen kifizetések mellett, amely a termelés hatékonyságát hivatott növelni. Hazánk gazdálkodói egy, az eddigi szokásoktól eltérő támogatási rendszerrel ismerkedhettek meg az Előcsatlakozási Alapok forrásaira történő pályázatok során, mely rendszer a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alap forrásaiból igényelhető támogatásokra is vonatkozik. Jelen tanulmány e támogatási rendszert kívánja áttekinteni, összefoglalni. Mind a közvetlen támogatások, mind pedig a pályázati úton elnyerhető támogatások esetén fontos követelmény, hogy az igénylők megfelelő, pontos nyilvántartással rendelkezzenek. Ahhoz, hogy a termelők több éven keresztül életképes gazdaságot tudjanak fenntartani fontos, hogy kihasználják a Közös Agrárpolitika nyújtotta lehetőségeket. Legfontosabb feladat a támogatások lehetőségének minél szélesebb körű kihasználása, amely elősegítheti a magyar mezőgazdaság stabil helyzetének és a mezőgazdaságból élő lakosság megfelelő életkörülményeinek megteremtését.
-
A kompolti őszi árpa nemesítés helye Európába
A növénynemesítés fokozatosan romló működési körülményei, a hatékony marketing és a vetőmagkereskedelem hiányosságai, a külföldi fajták nyomása következtében több növényfajban a hazai nemesítés jelentősége csökkent az utóbbi 20 évben, sőt néhány növényfaj nemesítése Magyarországon meg is szűnt. A Kompolton folyó őszi árpa nemesítés eredményesen állt helyt a külföldi fajtaelőállítók nyomásának. Fajtáink kiváló termőképessége mellett, kiemelkedő télállósággal, igen jó szárszilárdsággal, megbízható állóképességgel, összességében kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Összesen 12 takarmányárpa és 2 őszi sörárpa fajtánkkal minden termesztési választékkal rendelkezünk. 2004-ben az OMMI kísérletekben a korai és a középérésű csoportban is két-két fajtánk került az első helyre, három év átlagában öt kompolti fajta van az élen. A termelők körében egyre kedveltebbek a kompolti őszi árpa fajták.
-
Fogyasztói vélemények a bio-sertéshúsról, illetve a sertéshúsfogyasztásról
A magyarországi fogyasztók jelentősebb része hallott ugyan a bio-sertéshúsról és automatikusan azonosítja is azt a mangalicahússal, ennek ellenére vásárlásai során nem találkozott még ilyen jellegű termékekkel. Ez a hazai piac sajátossága. Az értékesítés több csatornán folyik, de a vásárlók nem rendelkeznek kellő információval arról, hogy hol juthatnak bio-sertéshúshoz. (A bioboltok csak igen kis hányada forgalmaz ökológiai termelésből származó húst.) Első feladat lehetne ezért a népszerűsítés, a megismertetés. Az egészséges táplálkozás fontossága mellett környezettudatos gondolkodásra szükséges „nevelni” az embereket. Ezután lehet fejleszteni az értékesítési csatornákat (direkt értékesítés, ökopiacok, bioboltok, „biosarkok”). Meg kell célozni e termékekkel az egészségügyi intézményeket, vendéglátó-ipari egységeket, értem ez alatt elsősorban a manapság nagyon divatos „wellness intézményeket”.
A válaszadók legtöbbje a friss tőkehúst vásárolják, ezt követik a konyhakész és a feldolgozott termékek. Ezen igényeknek megfelelően kellene kialakítani a termékstruktúrát a biohúst forgalmazó boltokban, hogy a vásárló mindig megtalálja azt, amire szüksége van, és az igényeit kellőképp kielégíti.
A biotermékek elterjedését leginkább gátló tényező a magasabb ár. Ezt kompenzálni lehetne bevezető akciós árakkal, és a házhoz szállítás szolgáltatásával, amellyel időt és energiát takaríthatnak meg az emberek.
Egyre inkább meghatározó az eladhatóság szempontjából a termék külső megjelenése. Alapkövetelmény az esztétikus külső, ami viszont jelentősen befolyásolja az árat. Kívánatos, hogy a természetes eredetű csomagolóanyagokat részesítsék a feldolgozók előnyben (pl. bélbe töltés töltelékes árunál).
Létfontosságú, hogy a hazai termelők minél gyorsabban és nagyobb arányban célozzák meg termékeikkel a magyar fogyasztói társadalmat, mert ismét arra eszmélhetnek, hogy „kiénekelték a sajtot a szájukból”, a kicsit fürgébb, rugalmasabb, a piacért áldozni is hajlandó külföldiek.
Az ökológiai gazdálkodás térnyerése akkor várható, ha a termelői, forgalmazói, fogyasztói oldalon gyökeres szemléletváltozás következik be.
-
Versenystratégiák a húsipari termékek piacán
A magyar húsipari termékek mind a piaci szereplők, mind a forgalmazott termékek megoszlása szempontjából mélyreható változások tanúi lehetünk. A sertéshús –fogyasztás erőteljesen csökken, és ezen belül nő a húskészítmények aránya. A felodogozott húsipari termékek között minőségben és árban egyre növekvő különbségek tapasztalhatók. Az átalakuló helyzet fokozottan állítja előtérbe a húsipari-vállalat –élelmiszerkereskedelem közötti kapcsolatrendszer fontosságát. Vizsgálataink során több mint kétszáz boltvezető véleményét kérdeztük meg a húskészítmények gyártóival fenntartott kapcsolataikról. A válaszokat egy –és többváltozós matematikai-statisztiaki módszerekkel elemeztük. Kutatásaink azt igazolják, hogy a kereskedelmi vállalkozások meghatározó többsége a siker alapvető feltételének tekinti a széles termékválasztékot és a rugalmas piaci reagálást. Önmagában az olcsóságra törekvés már nem elegendő a fenntartható piaci növekedés eléréséhez. A vállalkozások nagy jelentőséget tulajdonítanak a húsiparral közösen végzett piacbefolyásoló tevékenységnek. A megkérdezett kereskedők kedvezőtlenül értékelték azt a minőségcsökkenést, mely az alacsonyabb hozzáadott-érték tartalmú húsipari termékeket jellemezte.
A húsipari vállalatok közötti verseny különösen erőteljes a városokban és a fővárosban. A dinamikus, növekedés-orientált kereskedelmi vállalkozások vezetői fokozott jelentőséget tulajdonítanak a húsiparral fenntartott, intenzív partneri kapcsolatoknak.
Strukturális egyenletekkel igazoltuk, hogy a húsipar-kereskedő közötti konfliktusok szintjét nagymértékben csökkenti a húsipari vállalatok közötti erőteljes verseny. Az együttműködést hatékonyan javíthatja a húsipari szállítók rugalmassága és a piaci információk megosztása.
-
Mustár fajtakísérlet eredményei
A 2003-as év időjárása nem kedvezett a mustár növekedésének, fejlődésének. A hosszú hideg téli időjárás után szinte átmenet nélkül beköszöntő forróság és aszály miatt csak szerény terméseket tudtunk betakarítani (0,3-0,4 t/ha).
A fajták összehasonlításában mindhárom vetésidő esetében a Zlata fajta bizonyult a legjobbnak. A Budakalászi sárga standard fajta a kísérleti átlagnak megfelelő 0,35 t/ha körüli termésátlagot produkált.
A vetésidő kísérletben a március végei (03.28.) vetés volt a legjobb. A túl korai vetés miatt a kelés elhúzódik és az állomány egyenetlenné válik. Megkésett vetés esetén a virágzás és termésképzés az aszályos időszakra tolódik és csökken a termésbiztonság.
-
A termékfeldolgozottság logisztikai költségekre gyakorolt hatásának bizonyítása
Az első hipotézis beigazolódott, valóban van összefüggés a termékek külső szállítási és a raktározási költségei között. Ez minden bizonnyal a logisztikai költségek termékfeldolgozottságtól való függésének tudható be.
A második feltevés – a csoportosíthatóság – csak részben igazolódott be. A mirelit- és tejtermékek például valóban egyfajta tulajdonságaik miatt kerültek egy csoportba, de az üdítő, péksütemény egységekkel, vagyis a másik két csoportalkotóval már nehezen indokolható az összetartozásuk. Termékfeldolgozottságuk nem egyezik az előző két egységével, igaz elég távol is helyezkedtek el azoktól.
A harmadik hipotézis nem igazolódott be. A „Hazai szállítás” változó éppen hogy negatívan mozgott a „Külső szállítás” változótól, nem pedig vele együtt. Ennek oka az lehet, hogy a logisztikailag költséges anyagtulajdonságokkal rendelkező termékek szállítása relatíve lényegesen olcsóbb a külföldi szállításoknál.
A főkomponens-analízis nem hozott tiszta struktúrát. Ha a felmérésnek csak a költségelemzés a célja, érdemesebb a logisztikai költségeket jobban szétbontani. A logisztikai ráfordításoknak ugyanis van egy különleges tulajdonsága. Nagyon sok úgynevezett „trade-off” költségpár található közöttük.
-
Ökotermékek piaci lehetőségei a magyar állattenyésztésben
Az utóbbi időkben jelentős fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági termelésen belül a környezettudatos, környezetkímélő technológiák vonatkozásában, melyek legfőbb célja, hogy a környezeti adottságok figyelembevételével megtalálják a megfelelő egyensúlyt az ember-növény-állat kapcsolatban. Az elmúlt időszak agrárpolitikai törekvései is nagyban hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fenntartható módon történő műveléséhez. Ezen elméleti megközelítések egyik gyakorlati megvalósítási módja az ökológiai gazdálkodás.
A tanulmány az állattartó ökológiai gazdaságok körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit taglalja. Megállapítást nyert, hogy a termelők alapvető motiváltságát a környezetvédelmi szempontok iránti elkötelezettség mozgatja. A jövőre vonatkozó kilátásokat tekintve – figyelembe véve a jövedelmezőségi szempontokat – bizalommal tekintenek az elkövetkezendő időszak piaci lehetőségeinek alakulására, de továbbra is a külpiacot helyezik előtérbe. A termelők helyzetbe hozása mellett a hazai piac fejlesztése kell, hogy prioritást élvezzen.