Blog

  • A Mátra turisztikai adottságai és fejlesztési lehetőségei

    A Mátra turisztikai adottságai rendkívül sokrétűek. Idegenforgalmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termálvizek és turisztikai rendezvények jelentik. Ezek hasznosításában fontos a hegyvidéki jelleg, a gyógyforrások, a bortermelés, a műemlékek, történelmi emlékhelyek, a kulturális értékek, a kulturális rendezvényszervezés. A terepviszonyok és a hóviszonyok a Mátrában jó adottságú síterepek működését, továbbfejlődését teszik lehetővé.

    A természeti értékek vonatkozásában általános probléma a rossz megközelíthetőség, illetve a tájsebek. A gazdag épített örökség tekintetében több helyen gondot okoz a funkció nélküliség, az épületek rossz fizikai állapota.

    A térség turizmusának egyik sajátossága az erős szezonalitás és a viszonylag rövid átlagos tartózkodási idő.

    A térség turisztikai infrastruktúrájának alapelemei kiépültek, területileg viszont eléggé egyenetlenül. Gondot okoz a tájékoztató táblák hiánya, a kerékpárutak, illetve hálózat hiánya és az erdei turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége. A szálláshelyek szolgáltatásainak színvonala, a szállásférőhely korszerűsége elmarad az igényektől, azonban folyamatos javulás tapasztalható a szálláshely kínálatban.

    Vendéglátásban nagy hagyományai vannak a falusi vendéglátásnak, kiemelkedőek a bor és gasztronómiai hagyományok.

  • Az egészségtudatosság megnyilvánulása a fiatal korosztály élelmiszerreferenciájában és fogyasztásában egy empirikus kutatás lapaján

    Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a mai magyar középiskolások körében milyen a megítélése az egyes élelmiszeripari termékeknek. Vizsgáltuk, hogy az élelmiszerek kedveltsége és annak egészségesség megítélése között hogyan alakul a kapcsolat a vizsgált csoport esetében. Feltételezésünk volt, hogy mind a kedveltséget, mind a különböző élelmiszerek megítélését az egészségesség szempontjából nemcsak a fogyasztók neme, de az iskola típusa és a lakóhely szerinti régió gazdasági fejlettsége is nagy mértékben befolyásolja. Összességében megállapítást nyert, hogy bár a fiatalok mutattak olyan jeleket, hogy ismerik az egészséges táplálkozás alapjait, illetve hogy különbséget tudnak tenni egészséges és egészségtelen élelmiszerek között, mégis fogyasztásukat ma még sokkal inkább az élvezeti jellemzők dominálják. Talán ennek is köszönhető, hogy a fiatalok saját magukról kiállított bizonyítványa alapján közel egynegyedük küszködik súlyproblémával – a fiúknak pedig az egyharmada!

  • A szélerőmű környezeti hatásai

    A világon működő mintegy 28 000 szélerőmű tapasztalatai azt bizonyítják, hogy üzemeltetésük a környezetre nem veszélyes, káros hatásairól nincsenek információk. A legtöbb országban a létesítésüket a zöld szervezetek kifejezetten támogatják, annak ellenére, hogy a madárvédők sok kifogást támasztottak. A hazai emisszió kibocsátás csökkentésében fontos szerepet játszhatnak Magyarországon is a szélenergiát hasznosító berendezések (szélerőmű parkok) telepítése. A domborzati viszonyokat is figyelembe véve, számítások szerint, a magyar villamosenergia-felhasználásnak körülbelül a felét lehetne előállítani szélenergiából. A jelenlegi energiapolitikai környezet nem támogatja megfelelően a megújuló energiafejlesztő törekvéseket. Várhatóan csak egy új energiatörvény segíthet azoknak a beruházóknak, akik a megújuló energiák hasznosításába kívánnak befektetni, amely egyúttal foglalkoztatás bővítést is jelentene.

  • Faktorint, mint a kereskedelem finanszírozás egyik eszköze

    Gazdálkodók, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel bel- és külpiacon kereskedők is új pénzügyi kifejezéssel ismerkednek meg az utóbbi időben. A faktoring mint kereskedelem-finanszírozási eszköz rendkívüli előnyöket biztosít a szállítók számára, sőt már állami támogatási programokba is beépült. A faktoringot ugyanakkor sokan tévesen a lejárt követelések megvásárlásával azonosítják, vagy egyszeri, hirtelen felmerülő likviditási probléma megoldására használják. Igazán jótékony hatását pedig ez a tevékenység akkor fejti ki, ha hosszú távú finanszírozási technikaként alkalmazzák.

  • A 45. GeWiSoLa Konferencia

    A német agrárközgazdászok és agrárszociológusok társasága (GeWiSoLa) minden évben megrendezi a belföldi szakemberek egyik legrangosabb találkozóját, ahol egy előzetesen meghatározott problémakörhöz kapcsolódóan bemutatására kerülnek a legfrissebb tudományos eredmények. A legkiválóbb hazai egyetemek és kutatóintézetek munkatársai ez alkalommal a mezőgazdasági vállalkozások előtt álló kihívások, feladatok elemzésével, értékelésével foglakoztak. A bemutatásra került magas színvonalú előadások kivétel nélkül hozzájárultak a témakör széles körű elemzéséhez, mélyebb összefüggéseinek feltárásához.

  • Turizmus mint a gazdaságfejlesztés eszköze

    A turizmus a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága, valamint a nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazata. Bevételei jelentős közvetlen- vagy közvetett hatást gyakorolnak a többi szektorra, miközben teljesítménye nagymértékben függ környezete állapotától. Az idegenforgalom pozitív és negatív hatásokat egyaránt okozhat egy adott térségben.

    Az ágazat kedvező hatást gyakorol a fizetési mérlegre, valamint láthatatlan exportként növeli az ország bevételét. Élőmunka igényes, ezért jelentős foglalkoztatáspolitikai tényező és elősegítheti a hátrányos helyzetű térségek gazdaságának felzárkózását. A turizmus Magyarországon a leggazdaságosabb devizatermelő tevékenység.

  • Hőhasznosítású biomassza potenciál Heves megyében és a felhasználás feltételei

    Az Európai Unióban 2004-ben 13,9% a nem fosszilis, megújuló energiahordozók részaránya az energiatermelésben, amelyet 2010-re 22,1%-ra terveznek emelni. Hazánkban ez az arány 2004-ben 0,9%, amelyet 2010-re 3,6%-ra kellene emelnünk; ezt vállaltuk csatlakozásunkkor. A következő hat évben négyszeresére kell növelni a megújuló energiahordozók termelését, felhasználását.

    Heves megyében is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az a törekvés, hogy növekvő energiaigényét minél kedvezőbb áron tudják kielégíteni. Az imént említett mindkét alapvető szempontnak megfelel az, ha minél teljesebb mértékben hasznosítják a megyékben található biomassza energetikai tartalékokat.

    A szerző irányításával a Károly Róbert Főiskola kutatói, oktatói a Gyöngyös Körzete Kistérség Területfejlesztési Társulás megbízása alapján részletes primer és szekunder kutatásokkal felmérték a Heves megyében évente képződő tüzeléses energiatermelésre hasznosítható szántóföldi melléktermék, szőlővenyige, gyümölcsfa-nyesedék, erdei biomassza mennyiségét, kiszámították annak energiatartalmát. Kidolgozták egy energiaerdő program legfontosabb elemeit, a megvalósítás kritériumait, szervezeti-szervezési feltételeit és a program várható hatásait. Feltárták egy létrehozandó Heves Megyei Biomassza Energetikai Klaszter alapítási, működési feltételeit. [1]

    A biomassza Heves megyei energetikai hasznosítása szempontjából különleges jelentősége van annak a ténynek, hogy itt működik az ország legnagyobb lignit alapú villamos erőműve, a Mátrai Erőmű Rt., amely jelentős erőfeszítéseket tett a környezetterhelés csökkentésére. A Mátrai Erőmű Rt. jelentős volumenű és hatású biomassza együttégetési programot dolgozott ki, amely a jövőben lehetővé teszi a megyében képződő ilyen jellegű tüzelőanyagok hatékony és környezetkímélő felhasználását.

    Ez a tanulmány feltárja a megye egyik fontos energetikai nyersanyagtartalékát, amely összesen 429 ezer tonna évente képződő, illetve egy energiaerdő program során megtermelhető égetéses hasznosításra alkalmassá tehető biomasszát jelent, amelynek 6 millió 337 ezer gigajoul az energiapotenciálja. Ennek túlnyomó része ma semmilyen formában nem hasznosul, sőt a környezetet súlyosan károsító módon égetik el a szántóföldeken, a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az erdő véghasználatok területén.

    [1] Szakértők: Dr. Lepossa Anita, Dr. Mihályffy József, Dr. Pálos László