Blog

  • A mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzete és szükséges fejlesztése

    Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős része kikerül a mezőgazdasági művelésből. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert. (Az eddig ismert programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepelt.)

    A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásait hosszú távra célszerű megtervezni. A hatékonyság mérése érdekében korszerű létszámbecslést és az ezekből származtatott hasznosítás-tervezést indokolt alkalmazni.

    A jelenleg folytatott folyamatos hasznosítási gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosítás szükséges. Ehhez meg kellene követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. A mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után indokolt véglegesíteni.

    Ajánlatos a gazdálkodókat ösztönözni a kutatatási eredmények és a hasznosítási modellek alkalmazására.

    A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező vizsgához kötött továbbképzéseket indokolt tartani a létszámbecslési módszerekről és a hasznosítási modellekről.

    Szükséges a januári befogások betiltása, és a decemberi befogások engedélyhez kötése. Ezen felül a gazdálkodók havi bontásban adják meg a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb rész októberre essen.

    Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez szükséges kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány.

    Fontos a mezei nyúl populáció létszámának nyomon követése az Országos Vadgazdálkodási Adattárban. Lényeges az OVA elemző, ellenőrző munkájának erősítése is.

    Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy – Heltai, 2000). Becsülni és jelenteni kell a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet szükséges terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak.

    A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni indokolt. Fontos a felmérésekkel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, de a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét.

    Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult az FVM támogatásával. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési – hasznosítási módszer. A továbbiakban ezek használatát ajánlatos elterjeszteni. Az érdekképviseletek bevonásával törekedni kell a gazdálkodói szemlélet megváltoztatására, ösztönözve a gazdálkodókat a kutatási programokhoz való csatlakozásra, ezekben az aktív együttműködésre. (Pl. a résztvevők előnyöket élvezhetnének a különböző pályázati támogatások megszerzésénél.)

    Az új tudományos eredményeket minden szinten indokolt beépíteni a vadgazdálkodási oktatásba. Ehhez célszerű lenne egy rövid, gyakorlati szemléletű oktatási segédanyagként használható könyv kiadása.

    Célszerű célzott továbbképzések szervezése nemcsak a gazdálkodók, de az oktatók, hatósági és érdekképviseleti szakemberek számára is.

    Ezeken túlmenően további kutatások szükségesek pl.: az élőhelyi változások hatásainak előrejelzése, a mezőgazdasági táblaszerkezet és technológiák változásának hatása, a vízellátottság, a ragadozók hatásai és kezelésük, vadegészségügyi problémák, a gazdálkodás ökonómiai elemzése stb. területén.

  • Árvízvédelmi töltések gyeptakaróinak haszna

    Az árvízvédelmi töltések védelmében, az árvizek levonulásában, ezáltal magában az árvízvédelemben a gyepesítésnek jelentős szerepe van. Gazdaságosságát nem lehet egzakt módon bizonyítani, hiszen míg a létesítési és fenntartási költségeket egyértelműen meghatározhatjuk, a bevételi oldal összetett és nehezen számszerűsíthető.

    Az árvízvédelmi földgátak gyepesítésének társadalmi hasznossága és gazdasági előnye mégis vitathatatlan:

    – közvetlen gazdasági haszon: pl. fűtermés értékesítéséből származó bevétel;

    – közvetett gazdasági haszon: a kockáztatott vagyonérték sikeres védelme, emberélet védelme (nehezen számszerűsíthető, mérése a mikrorizikó (mr) fogalmának bevezetésével vált kivitelezhetővé);

    – a társadalom számára is több szempontból kedvező hatással van:

    · rekreációs lehetőséget nyújt a természetbe kirándulóknak;

    · megfelelő fenntartás esetén a gyomosodás visszaszorításával egészségügyi jelentősége is vitathatatlan;

    · a környezetvédelmi szerepe sem elhanyagolható.

    Problémát jelent egyelőre, hogy a gátak és a hozzájuk tartozó gyeptakaró fenntartásával foglalkozó állami szerveknek nem áll rendelkezésükre elég forrás, hogy tökéletesen végezhessék munkájukat (fenntartási munkálatokkal, mint például kaszálással, vagy vegyszeres növényzetszabályozással ezen gyepfelületek esetében is kalkulálni kell), de a társadalmi szemlélet fokozatos változása talán ennek kedvező alakulását is eredményezi a jövőben.

  • A hazai lúdágazat helyzete és perspektívája az EU csatlakozás után

    Magyarországon a lúdtartásnak évszázados hagyományai vannak. A hízott libamáj előkelő helyet foglal el az úgynevezett hungaricumok sorában. A lúdhús pedig –nem csak Márton-nap táján- kedvelt pecsenye, főleg faluhelyen. Az évente termelt 1800-1900 tonna hízott libamáj 75-80 %-át exportáljuk, az ebből befolyt összeg évente 30-35 millió euró árbevételt biztosít Magyarországnak. Az exportált baromfitermékek összvolumenén belül az utóbbi években egyre nagyobb arányt képviselnek a víziszrányasokból készült különféle termékek (libamell, -comb stb.). A magyar hízott libamáj termelésének jövőjét elsősorban az exportárak döntik el, de az EU-ban érvényes (és nagyon szigorú) állatvédelmi szabályok betartása ugyancsak befolyással lesz az ágazat működésére. Európában az állatok kényszeretetésével (például a libatöméssel) szembeni fogyasztói ellenérzés erősödése a jellemző. Az EU Állatvédelmi Tudományos Bizottságának jelentése ellenzi a kényszeretetés gyakorlatát a libatartás során. Az EU „Házilúd tartására vonatkozó ajánlástervezet”- e szerint a tömés gyakorlatát 15 éven belül meg kell szüntetni. Ezek ismeretében a kérdés az, hogy hosszabb távon mi jelenthet megoldást a lúdágazatban a hízott máj előállítással foglalkozók számára?

  • Az ökológiai gazdálkodás

    Európában az ökológiai termelés jelentős, de lassuló növekedése valószínűsíthető. Hazánkban az ökológiai termelés szabályozása megfelel a nemzetközi és EU-s szabályozási normáknak.

    A bioállattartás helyzete elmaradottnak tekinthető hazánkban a bionövény-termesztéshez és biokertészethez képest. A biogazdaságok csak mintegy 40%-ban tartanak állatot. Ez kedvezőtlen, hiszen nem tudják kihasználni a biogazdálkodás egységét, azt az elvet, hogy egy gazdaságon belül érvényesül a növénytermesztés takarmányellátó, valamint az állattartás istállótrágya szolgáltató feladata. Hazánkban az ökogazdaságok között kevés az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások száma. A felmérések szerint az EU lakosság egyhatoda szívesen vásárol biotanúsítvánnyal ellátott egészséges állati termékeket.

  • A mobil internet technológiai, gazdasági és társadalmi hatásai az agrárgazdaságban

    A mobil kommunikáció, ezen belül a mobil Internet az agrárgazdaság számára a használat hely és idő függetlensége miatt fontos lehetőséget, gazdasági előnyöket, a vállalkozások, szervezetek számára hatékonyabb működést jelenthet. Széleskörű elterjedése, innovációs hatása és előnyei gazdaságosan csak a technológia és a szolgáltatások hatásrendszerének figyelembevételével érhető el. A technológiai, társadalmi és gazdasági komplex hatásrendszer befolyásolja a gazdasági alkalmazások terjedését. Az alkalmazható eszközök köre folyamatosan bővül, fejlődik. Már ma is sok készüléktípus áll rendelkezésünkre: mobiltelefon, smartphone, PDA, laptop, TabletPC. A kommunikációs technológiák és szabványok köréből kiemelhető a 3G és a WiFi szabvány. Társadalmi szempontból négy fő csoport különíthető el: a mobilkészülék gyártók, a vállalkozások, a fogyasztók és a dolgozók. Az internettechnológia és a hálózat ma már sok területen az üzleti folyamatok alapvető kommunikációs eszközévé vált. A mobil eszközökkel való Internet szolgáltatások elérése pedig tovább növeli a lehetőségeket. Az üzleti folyamat oldaláról vizsgálva a költségek, előnyök, hátrányok markánsan megjelennek a különböző alkalmazási területeken. Napjainkban már a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, illetve az ágazat különböző szegmenseiben és feladataiban, mint például a szaktanácsadásban, precíziós gazdálkodásban, logisztikában, jól használható külföldi és hazai alkalmazások találhatók. Megállapítható, hogy a mobil internet nemzetközi és hazai fejlődési trendjei, az Európai Unió kutatási és fejlesztési keretprogramjai a mobil szolgáltatások és alkalmazások széleskörű elterjedését segítik. A hazai mobilpiac elmúlt évekbeli gyors fejlődése alapot adhat az új, nagysebességű mobil internet alkalmazások hasonló gyorsütemű elterjedésének. E rendszerek és szolgáltatások hozzájárulhatnak az agrárgazdaság, a vállalkozások, a vidék fejlődéséhez, jelentősen támogathatják a termelési, kereskedelmi, szolgáltatási, termékkövetési feladatokat. A 2007-2014 időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv és Operatív Programok tervezésénél célszerű előnyben részesíteni az EU által is preferált mobil technológiák és alkalmazások fejlesztését.

  • A magyar borok árverseny-képességének vizsgálata az Európai Unió piacán

    A termékek piaci árának különbsége a legmarkánsabb meghatározója a piaci versenyben való sikernek a homogén (búza, tojás, tej stb.) termékek esetében. Ma már a fogyasztók asztalára azonban egyre inkább a magas feldolgozottságú élelmiszerek kerülnek. Ezek közé tartozik a bor is. A tanulmány a magyar borok árversenyképességét értékeli az Európai Unió piacán. Kérdés, hogy az árkülönbség mennyire meghatározója a bor versenyképességének a potenciális piacon, illetve az árelőny komoly jelentőséggel bír-e speciális termékek (bor) esetében vagy itt is sokkal inkább más tényezőkre vezethető vissza a termék iránti kereslet alakulása. Az eredményekből megállapítható, hogy a magyar borok zöme versenyképes az árak alapján az EU piacán a fehér minőségi palackozott borok kivételével (mivel ez a kategória magasabb áron értékesült, mint a többi beszállító és a belső nagy termelők borai). Az árak alakulása mellett azonban az értékesített mennyiség is legalább ilyen fontos. Megpróbáltam összekapcsolni az árak alakulását az értékesített mennyiséggel és együttesen értékelni az ún. „minőségi versenyképességet”. Ezen módszer szerint viszont a fehér minőségi palackozott bor versenyképes, mivel a növekvő árak ellenére ez az egyetlen kategória, mely képes volt növelni piaci részesedését. Az árelőny a versenytársakkal szemben tehát nem jelenti feltétlenül a versenyképesség megnyilvánulását is, az sokkal inkább más mögöttes okokkal magyarázható a bor esetében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tanulmányban az országos átlagok jelennek meg, míg a piacokon márkák, pincészetek és borvidékek. Az aggregálás ellenére mégis hasznos következtetések vonhatók le.

  • A hazai felnőttképzés áttekintése

    A felnőttképzés fő tendenciái az elmúlt tíz év adatai alapján az alábbiakban foglalhatók össze: a képzések és a résztvevők száma dinamikusan nőtt; a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési piacon; a képzéseken belül az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek, amely nem csak pozitív tény, mivel így a képzések egy része a szükségesnél költségesebb, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát; a maximum 400 óra képzési idejű szakképesítő programok a leggyakoribbak, melynek hátránya, hogy magasabb szintű szakképesítés megszerzése általában nem biztosított.

    Az összeállítás szerint a felnőttképzés helye a hazai képzési rendszerben perspektivikus. Az adatok tíz év óta folyamatos és egyirányú változásokat jeleznek, így feltételezhető, hogy a vázolt folyamatok hosszabb távra is jelzik a magasabb iskolai végzettség, illetve a magasabb szintű szakképzettség pozitív szerepét a foglalkoztatottság alakulásában. Prognosztizálható, hogy tovább erősödik a nemzetgazdaság igénye a magasabb iskolai végzettségű, illetve szakmai képzettségű munkavállalók iránt. Ez a követelmény a nyelvtudás iránti igénnyel párosul.

  • A japán gazdaság néhány jellegzetessége a XXI. század fordulóján

    Japán és a Távol-Kelet évtizedeken keresztül a világ egyéb térségeinek csodálatát vívta ki elsősorban az átlagot meghaladó, gyors gazdasági növekedésével. Az 1990-es években a korábbi „keleti motor”-ként tekintett Japán gazdasága különleges helyzetbe került: a növekedés nagy mértékben lecsökkent, sőt hosszú időn keresztül alapvetően stagnált, az általánosan jellemző inflációt defláció váltotta fel. Ezek a jelenségek újból felkeltették a szakemberek érdeklődését a japán gazdaság iránt, egyfelől az előállt helyzet okainak feltárására, másfelől a megoldások keresésére. A japán gazdaság megújulásának feltételeit döntően azok a tényezők határozzák meg, amelyek az elmúlt tíz évben a gyengélkedés okaiként jelölhetők meg, mint pl. a hosszú ideig tartó defláció közgazdasági árai: a defláció következtében lecsökkent belső megtakarítások, az ennek következtében megtorpant beruházások, a lakossági kereslet stagnálása; vagy a közösségi (kormányzati) költekezés gazdasági hatékonyságot nem növelő jellege, a külkereskedelem aktív mérlegének csökkenése, a nem megfelelő tőkekihelyezések, a pénzügyi és gazdaságpolitikai reformok elmaradása. Megállapítható az is, hogy a japán agribusiness ebben a megújulási, megélénkülési folyamatban nem fog pozitív szerepet játszani, sőt inkább a további gazdasági nehézségek egyik forrása lesz.

  • Adópolitikai fejlemények – a mezőgazdasági tevékenység adóztatása Magyarországon

    A modern piacgazdaságok esetében az állami bevételek jelentős része az adókból származik. 1988 óta az adórendszer szabályozása Magyarországon a fejlett országok gyakorlatát követi. Az adóztatás súlypontja a termelést terhelő adókról a fogyasztást terhelő adókra helyeződött át.

    Az egyes vállalkozási formákra, az eltérő gazdasági tevékenységekre más és más adózási szabályok vannak érvényben. A mezőgazdaság kedvezőtlen adottságait (pl. a magasabb kockázat, alacsonyabb jövedelmezőség) a szabályozórendszer alacsonyabb adókulcsokkal, illetve különféle adókedvezményekkel igyekszik kompenzálni. A tanulmány a jövedelemadózás elméleti és gyakorlati kérdéseinek elemeit vizsgálja a kibővült Európai Unióban, különös tekintettel a magyar mezőgazdaságra vonatkozó adózási gyakorlatra. A vizsgálatok kiterjednek a közeli jövőben várható változásokra, esetleges következményekre egyaránt.

  • A Mátra turisztikai adottságai és fejlesztési lehetőségei

    A Mátra turisztikai adottságai rendkívül sokrétűek. Idegenforgalmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termálvizek és turisztikai rendezvények jelentik. Ezek hasznosításában fontos a hegyvidéki jelleg, a gyógyforrások, a bortermelés, a műemlékek, történelmi emlékhelyek, a kulturális értékek, a kulturális rendezvényszervezés. A terepviszonyok és a hóviszonyok a Mátrában jó adottságú síterepek működését, továbbfejlődését teszik lehetővé.

    A természeti értékek vonatkozásában általános probléma a rossz megközelíthetőség, illetve a tájsebek. A gazdag épített örökség tekintetében több helyen gondot okoz a funkció nélküliség, az épületek rossz fizikai állapota.

    A térség turizmusának egyik sajátossága az erős szezonalitás és a viszonylag rövid átlagos tartózkodási idő.

    A térség turisztikai infrastruktúrájának alapelemei kiépültek, területileg viszont eléggé egyenetlenül. Gondot okoz a tájékoztató táblák hiánya, a kerékpárutak, illetve hálózat hiánya és az erdei turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége. A szálláshelyek szolgáltatásainak színvonala, a szállásférőhely korszerűsége elmarad az igényektől, azonban folyamatos javulás tapasztalható a szálláshely kínálatban.

    Vendéglátásban nagy hagyományai vannak a falusi vendéglátásnak, kiemelkedőek a bor és gasztronómiai hagyományok.