Blog

  • A Balaton vízgyűjtőjén folyó mezőgazdasági termelés hatása a tó környezeti állapotára

    A Balaton vízminőségének, a tó állapotának romlása több tényezőre visszavezethető, hosszú folyamat eredménye. Az egyes tényezők szerepének meghatározása a rendszeres és teljes körű, minden szennyező faktorra kiterjedő mérések hiánya miatt napjainkban is gondot okoz, részben becslésen alapul. Mégis visszatérő kérdés, hogy a leromlásért melyik ágazat az első számú felelős. A 80-as évek elején a feladatok meghatározásakor a tó vizének tápanyag feldúsulásáért a mezőgazdaságot kiáltották ki fő felelősnek. Ugyanakkor szakértői vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a Balatonba kerülő hatóanyag maximum 3-5%-a lehet műtrágya eredetű, ami önmagában a vízminőség gyorsütemű romlását nem idézhette elő.

    Akik kizárólag a mezőgazdaságot okolták a Balaton vizének romlásáért nem vették figyelembe azt, hogy a Balaton vízgyűjtőjén a mezőgazdasági eredetű kemikáliák felhasználása nemzetközi szinten nem volt magas, ugyanakkor a közművesítettség szintje és az ebből adódó terhelés mértéke a Balaton esetében rendkívül kedvezőtlen képet mutatott. A Balaton vízminőség problémáinak a mezőgazdaságra való visszavezetése azért sem volt tartható, mert az elmúlt egy évtizedben a mezőgazdaság tartós válsága miatt a kemikáliák felhasználása az agrártermelésben minimálisra csökkent. Ennek ellenére vizsgálni kell azokat a feltételeket, amelyek a mezőgazdasági szennyeződéseknek az élővizekbe kerülését megakadályozzák.

    A jelenlegi helyzet nem a tervek hiányára vezethető vissza, hanem arra, hogy a megvalósításukhoz nem állt rendelkezésre megfelelő tőke és nem sikerült megteremteni a tervek megvalósításához fűződő érdekeltséget sem. Nem lehetett három évtized alatt elérni azt sem, hogy az idegenforgalom által megtermelt jövedelem jelentős része a térségben maradjon, annak a fejlődését segítse elő. Nem kell csodálkozni a víz állapotán akkor, ha nem sikerült elérni, hogy a csatornázott területeken a lakásokat, üdülőket a csatornára rákössék, vagy a part menti tulajdonosok a területük növelése érdekében ne töltsék fel a tópartot. Csak korszerűen felszerelt, kellő jövedelmezőséggel működő mezőgazdasági vállalkozásoktól várható a környezet- és természetvédelmi követelmények teljesítése. Erre viszont a jelenlegi gazdasági feltételek mellett csak a gazdaságok kis része képes. A túlélésért küzdő, vergődő üzemek esetében a földvédelem, a környezet- és természetvédelem ügye harmadlagos kérdés, amely gazdasági korlátként jelenik meg és nem a gazdálkodás fejlődését elősegítő tényezőként. Eredményes környezetvédelem csak akkor remélhető, ha a gazdasági és környezeti követelmények szervesen összekapcsolhatók.

  • Gyógyír vagy placebó a forint leértékelése?

    A tanulmány első része a fejlett országok szakirodalmának elemzésével azt igazolja, hogy az árfolyam és az élelmiszergazdasági export között nem mutatható ki szoros kapcsolat. A munka második része a forint/euró árfolyam és az élelmiszer-gazdasági export összefüggéseit vizsgálja az 1996. január–2004. április 100 hónapjára vonatkozó adatok alapján. A magyar élelmiszer-gazdasági export erőteljes ciklikusságot mutat. A forint reáleffektív árfolyama és a ciklikus hatásoktól megtisztított export-idősor adatai között végzett regresszió analízis eredményei azt igazolják, hogy szignifikáns, de viszonylag laza összefüggés volt kimutatható az árfolyam és az export között a forint előre bejelentett, csúszó leértékelésének időszakában. A csúszó leértékelés megszüntetését követően az árfolyam és az export értéke között nem volt kimutatható értelmezhető kapcsolat. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezetek gyakran a kivitel „minden áron” történő növelésével kívánják fokozni árbevétel-tömegüket. A dolgozat harmadik részében a szerzők statisztikai adatokkal igazolják, hogy a magyar mezőgazdaság területegységre jutó hozamai felét-harmadát érik el a fejlett európai országokénak, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink export-átlagára számos esetben csak töredéke a világszínvonalon is versenyképes agrártemelő államok termékeinek. Vagyis sokkal nagyobb a baj annál, semmint azt a leértékelés, mint gyógyszer orvosolni tudná, ezért a leértékelés inkább placebó.

  • A hazai SAPARD pályázatok tapasztalatai és tanulságai

    A SAPARD, mint előcsatlakozási, tanuló-program a jelen és jövő számára több, hasznosítható tapasztalattal szolgál. Közülük fontosabbakként a következők említhetők:

    · A támogatások forrásainak időbeni és teljes összegű felhasználását az intézményrendszer késői létrehozása, a pályázati jártasság hiánya késleltette. A pályázatkészítés szervezeti rendszerének kialakítása, az időtényező révén, a jövőben megtérülő befektetést eredményezhet.

    · A feltételek kritériumai a pályázati szándékot jelentősen befolyásolták.

    · A gyakorlat által fontosnak ítélt fejlesztési elgondolások az ország tervének prioritásaival összhangban eredményesek lehetnek. A három+két intézkedés kiválasztása kiváló felismerés volt. Az előbbieket igazolták a különböző bírálati időpontokban vizsgált pályázatok intézkedésenkénti arányai is.

    · A 138,54 Mrd Ft összegű tervezett fejlesztés 65,6 Mrd Ft támogatással valósulhat meg. Ezen belül a mezőgazdasági- és élelmiszeripari beruházások, rekonstrukciók, kapacitásbővítések 68%-os arányt képviselnek.

    · A pályázatok száma, a projektek és támogatások összege, az utóbbi fajlagos mutatójának (M Ft/pályázat) ismeretében megállapítható, hogy a gazdaság mérete, a birtok- és üzemnagyság a pályázati lehetőségeket befolyásolta. A korlátozott önerő hiánya ellenére a gazdasági társaságok pályázati előnye állapítható meg.

    · A nyertes pályázatokon belül az egyéb szervezetek között kiemelést érdemelnek az önkormányzatok (számarány 17%, támogatási részesedésük 20%). Pályázati lehetőségeik az 1305 program meghirdetésével bővültek. Terveik a vidéki infrastruktúra (úthálózat, szennyvízrendszer, informatika stb.) helyzetének javítására, a vidék életképességének növelésére irányulnak.

    · Megállapítható, hogy a kezdeti problémák, jelentős gondok ellenére a SAPARD terv célkitűzéseinek megvalósítását biztosító teljes támogatási összeget sikerült szerződés szinten realizálni. A tervek teljesítése ad végső választ arra, hogy a gyakorlati eredmények a célkitűzéseket visszaigazolják-e?

  • Szövetkezetek a skandináv országokban

    Forrás: A szerzők számításai AKII tesztüzemi adatok alapján.

    EU-s tagként egyre gyarapodnak ismereteink a tagországok mezőgazdaságáról, azok gondjairól. Egyáltalán nem olyan rózsás a kép, ahogyan korábban kívülállóként – elismeréssel vegyes irigykedéssel – gondoltuk. Korábban „példaképnek” Belgium, de főleg Hollandia számított. Újabban viszont egyre inkább figyelemre méltó a szép eredményeket felmutató ír mezőgazdaság, melyet érdemes alaposabban szemügyre vennünk. Talán érdekli a szakavatott olvasókat a fejlett ír mezőgazdaság bemutatása ilyen formában is, ha nem is tesszük mellé a magyar vonatkozásokat.