A megújuló energiaforrások széles körű alkalmazása a környezetkímélő energiaellátás és a (hosszú távon kimutatható) költségmegtakarítás révén jelentős hatással lehet az életminőségre. Azonban ma még a megújuló energetikai technológiák nem teszik lehetővé a széles körű elterjedést, mivel a fajlagos beruházási költségek magasak. Remélhető viszont, hogy a költségek folyamatosan csökkenthetők lesznek, és a megújuló energiaforrások kihasználásával jelentkező kedvező környezeti hatások és a megtakarítások az életminőség javulásának irányába hatnak.
Blog
-
Az aszály növénytermelésre gyakorolt hatásai
Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak. A világban lejátszódó környezeti változások (felmelegedés, üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben) Magyarország növénytermelésére is nagy hatást gyakorolnak. Az éghajlat mindenekelőtt feltételrendszert jelent a növénytermelés számára, meghatározza, hogy az adott helyen milyen növények és az év melyik szakaszában termeszthetők. Ugyanakkor a termőhely éghajlati viszonyaiban évről-évre jelentkező ingadozások is hol negatív, hol pozitív irányú változásokat idéznek elő a növények évenkénti növekedési és fejlődési folyamataiban, valamint a terméshozamokban.
Az elmúlt 15 év (1981-1995) rendkívül száraz és az átlagosnál is melegebb időjárása azonban akkora károkat okozott az Alföldön, hogy sok helyen kérdé-sessé vált az eredményes szántóföldi növénytermesztés. Ráadásul a szárazság miatt a szélerózió is fokozódott, ami tovább növelte a vízhiányból eredő károkat. Mindez nélkülözhetetlenné teszi a hatékonyabb aszály elleni védekezést.
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézete által kukoricánál végzett talajművelési kísérletek eredmé-nyeit ökonómiai oldalról vizsgáltam.
A modellszámítás alapján megállapítható, hogy a szántással kombinált lazítás kedvező tápanyag- és időjárási viszonyok esetén pozitív mértékben növeli a fedezeti hozzájárulás mértékét, szemben a direktvetéssel, amely minden körül-mények között a legkevésbé jövedelmező megoldás.
A kutatási eredmények igazolták, hogy az aszálykár csökkentésének alapfeltétele, hogy termőhelyenként növényspecifikusan jellemezni lehessen az aszály gyakoriságát és mértékét, továbbá ismerjük a különböző fajták és agrotechnikai beavatkozások kockázatmódosító hatásait.
-
A földrajzi jelzés oltalmában részesülő magyar termékek ismertsége
Magyarország agrárökológiai adottságai, mezőgazdasági és élelmiszeripari hagyományai kedvező lehetőséget nyújtanak a különleges minőségű élelmiszerek iránti fogyasztói igények kielégítésére. Az Európai Unió túltelített piacán egyre inkább ezek a nemzeti jelleggel rendelkező regionális termékek kerülhetnek előtérbe.
A német fogyasztók körében végzett (nem reprezentatív) kutatásunkban bizonyítani próbáltuk, hogy a hagyományos élelmiszereket előnyben részesítik a piacon, és előtérbe kerülnek a következő terméktulajdonságok: eredet, származási hely (régió), hagyományos jelleg. Ennek alapján megállapítható, hogy az eredetvédelemmel rendelkező termékek versenyelőnyhöz juthatnak az Európai Unióban, és az ún. standard termékektől eltérően népszerűsítésükben speciális marketingstratégia kidolgozása válik szükségessé.
-
Strukturális átalakulás a hazai húsiparban
Publikációiban számos szerző hívta már fel a figyelmet arra, hogy hazánk EU csatlakozásának egyik kulcskérdése a sertéshúsvertikumban is a szerkezetátalakítás megvalósítása, a versenyképes üzemi szerkezet kialakítása.
Az elaprózódott húsipari szerkezet, figyelembe véve a kiskereskedelem alkupozíciójának erősödését, akadályát képezi az ágazati minőségstratégia megvalósításának is, hiszen emiatt a húsipari szereplők nagy része képtelen érdekei érvényesítésére, életképes koordinációk, integrációk létrehozására és működtetésére. Megindult ugyan a koncentráció és specializáció, de ez még nem kielégítő mértékű a versenyképes húsiparral rendelkező EU tagországokhoz viszonyítva.
A koncentrációt és specializációt az is gátolja hazánkban, hogy míg az Európai Unióban az elsődleges feldolgozás (darabolás, csontozás), amelyet döntően a vágóhidak keretei között végeznek, teljesen elkülönül a tovább-feldolgozástól, addig nálunk ez a „kombinát-elv” érvényesülése miatt nem jellemző. Ez utóbbi, az üzemkialakítással összefüggésben, számos esetben okozott nehézséget az élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások betartásában. Ennek ellenére az elmúlt néhány évben folyamatos javulás figyelhető meg a higiéniai, élelmiszerbiztonsági, környezet- és állatvédelmi követelmények teljesítésében, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a SAPARD támogatásokat széles körben igénybe vették, másrészt számos olyan üzemet bezártak, melyek az alapvető követelményeket nem teljesítették, illetve ahol az üzem kialakítása ezt nem is tette lehetővé.
-
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program hatékonyságának vizsgálata
A Program megvalósítása érdekében mindenképpen indokolt a csoportos belépés bevezetése, amelyre már kísérleti jelleggel található példa az angliai nemzeti programban. Ezzel jelentősen növekedne egyrészt az adott terület védelme, másrészt a program hatékonysága. Az érzékeny természetvédelmi területeken (ÉTT) különösen fontos, hogy az adott terület gazdálkodói egységesen vegyenek részt az adott célprogramban, elkerülve ezzel a szomszédos területek irányából történő szennyezéseket.
A Program bevezetését komoly érdeklődés fogadta, és további igények merültek fel egyrészt az alprogramokat illetően, másrészt a zonális programok területeinek bővítését illetően. Fontos, hogy a programban ne forduljanak elő olyan hibák, mint például 2002-ben, amikor integrált szántóföldi növénytermesztés alprogrogramban való részvétel feltétele volt a vetésforgó alkalmazása, a szántóföldi növény viszont – amit a gazdálkodók a vetésforgóban alkalmaznak – nem volt a támogatott növények között.
Nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a mezőgazdasági termelők képzésére, informálására, környezettudatos gondolkodásmódjuk kialakítására. Erre jó lehetőséget nyújt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) részeként létrejövő agrár-környezetgazdálkodási szakértői hálózat kialakítása.
Indokolt a monitoring rendszer erősítése is: az ellenőrzések gyakoriságának növelése, a művelési napló ellenőrzésén kívül mintavételek alkalmazása.
A Program túlélési lehetőséget jelent olyan gazdálkodóknak, akik kevésbé kedvező adottságú területeken, kis birtokokon gazdálkodnak. Õk a földalapú normatív támogatáson túl egyrészt igénybe vehetik a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára biztosított támogatást, valamint az agrár-környezetvédelmi program célprogramjainak valamelyikébe belépve további kifizetésekhez juthatnak. Ezen felül termékeiket a piacon értékesíthetik, ami szintén bevételt jelent számukra. Az ezzel kapcsolatos információkat mindenképpen szükséges és indokolt minél szélesebb körben az érintett gazdálkodókhoz eljuttatni.
-
A szőlő-bor vertikum stratégiájának tudományos alapjai, különös tekintettel a Mátraaljai borvidékre
Munkánk célja a szőlő-bor vertikum stratégiai aspektusainak bemutatása, a legnagyobb területű hegyvidéki borvidékünk, a Mátraaljai Borvidék jelenlegi helyzetének részletes feltárása, elemzése.
A tanulmány megalapozásához kérdőíves felmérést végeztünk a Mátraaljai Borvidék hegyközségei körében. Információkat kértünk a hegyközségi vezetőktől az adott hegyközség jellemzőiről, és kikértük véleményüket a borvidék jelenlegi helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről.
A felmérés tárgya volt továbbá a hiányzó infrastrukturális elemek, köztük a hiányzó szőlőfeldolgozó, -tároló, borpalackozó kapacitások kvalitatív és kvantitatív jellemzőinek behatárolása, létrehozásuk feltételei; a termelői érdekű szaktanácsadás helyzete, korszerűsítésének feltételei; a térségi meteorológiai és növényvédelmi előrejelző rendszer kialakításának feltételei, hatása a gazdaságosságra és a környezetvédelemre.
Vizsgálatunk tárgya továbbá: a piacvezérelt fajtapolitika karaktere, feltételei; a hiányzó vezérbor(ok) kialakításának aspektusai, a velük kapcsolatos marketing jellegzetességei; a versenyképes méretű pinceszövetkezetek létrehozása, az Internet alapú termelői-vevői beszerzés és értékesítés rendszere, és a Mátraaljai Bor Kereskedőház által összehangolt marketing hatékony megvalósítása.
E tanulmányunkban a terjedelmi korlátok miatt nem közlünk minden általunk készített és elemzett táblázatot, csak az azokból levont következtetéseket tesszük közzé.
-
A szomatikus sejtszám vizsgálata a nyerstejben
Egy hazai körülmények között jól üzemeltetett nagyüzemi tehenészetben vizsgáltuk, hogy adott tartási, takarmányozási, fejéstechnológiai feltételek között hogyan alakul a tehenek tejének szomatikus sejtszáma, milyen genetikai és környezeti feltételektől függ a sejtszámmal jellemezhető tőgyegészségi állapot. A vázolt célok elérése érdekében a tehenészet 178 bikától származó 1601 tehene tejének 130 920 különböző adatát gyűjtöttük be és dolgoztuk fel.
A feldolgozás a tejminták szomatikus sejtszámára, a tej beltartalmi értékeire, a fejési és a termelési időszakra (reggeli vagy esti befejés, havi, negyedéves, féléves, laktációs tejtermelés) és az apai származásra terjedt ki. Az adatfeldolgozást a Károly Róbert Főiskola Állattenyésztéstani Tanszék számítógép programjában rendelkezésre álló programcsomagok felhasználásával végeztük. Az adatgyűjtés és feldolgozás 1996. január 1. és 1996. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Összesen 5235 befejés adatai szerepelnek a feldolgozásban.
A statisztikai feldolgozás eredményei szerint a szomatikus sejtszám varianciájának legnagyobb hányada ( 13,7% ) a teheneknek, kisebb, de még mindig jelentős hányada (5,8% ) a bikáknak volt tulajdonítható. A tulajdonság jelentős maradék varianciája (60,81%) jelzi, hogy a szomatikus sejtszám varianciáját az értékelt tényezőkön kívül még sok más tényező is befolyásolja. A vizsgált tulajdonságok öröklődhetőségi koefficiensei többségükben megfelelnek a szakirodalomban közölt h2 értékeknek. Tenyésztési szempontból fontosnak tűnik az az eredmény, hogy az első laktáció alapján számított h2 koefficiensek jelentősen meghaladták az összes (7) laktáció alapján számított értékeket (h2 =0,54 vs. 0,14). A szomatikus sejtszám hónapok szerint számított átlagai viszonylag csekély ingadozást mutattak, az előfordult kiugróan magas értékeket átmeneti alomszalma hiány idézte elő. Nem mutatkozott különbség a reggel vagy este, napi egyszer vagy kétszer fejt tehenek tejének szomatikus sejtszámában, ugyanakkor a sejtszám meglehetősen nagy variabilitást, így erős környezet függőséget mutatott (CV % szélső értéke 24 és 51%).