Blog

  • Szövetkezetek a skandináv országokban

    Forrás: A szerzők számításai AKII tesztüzemi adatok alapján.

    EU-s tagként egyre gyarapodnak ismereteink a tagországok mezőgazdaságáról, azok gondjairól. Egyáltalán nem olyan rózsás a kép, ahogyan korábban kívülállóként – elismeréssel vegyes irigykedéssel – gondoltuk. Korábban „példaképnek” Belgium, de főleg Hollandia számított. Újabban viszont egyre inkább figyelemre méltó a szép eredményeket felmutató ír mezőgazdaság, melyet érdemes alaposabban szemügyre vennünk. Talán érdekli a szakavatott olvasókat a fejlett ír mezőgazdaság bemutatása ilyen formában is, ha nem is tesszük mellé a magyar vonatkozásokat.

  • Fogyasztói energiastratégia és életminőség

    A megújuló energiaforrások széles körű alkalmazása a környezetkímélő energiaellátás és a (hosszú távon kimutatható) költségmegtakarítás révén jelentős hatással lehet az életminőségre. Azonban ma még a megújuló energetikai technológiák nem teszik lehetővé a széles körű elterjedést, mivel a fajlagos beruházási költségek magasak. Remélhető viszont, hogy a költségek folyamatosan csökkenthetők lesznek, és a megújuló energiaforrások kihasználásával jelentkező kedvező környezeti hatások és a megtakarítások az életminőség javulásának irányába hatnak.

  • Az aszály növénytermelésre gyakorolt hatásai

    Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szélsőséges időjárási viszo­nyok egyre gyakoribbak. A világban lejátszódó környezeti változások (felmele­gedés, üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben) Magyarország növénytermelésére is nagy hatást gyakorolnak. Az éghajlat mindenekelőtt feltételrendszert jelent a növénytermelés számára, meghatározza, hogy az adott helyen milyen növények és az év melyik szakaszában termeszthetők. Ugyanakkor a termőhely éghajlati viszonyaiban évről-évre jelentkező ingadozások is hol negatív, hol pozitív irányú változásokat idéznek elő a növények évenkénti növekedési és fejlődési folyamataiban, valamint a terméshozamokban.

    Az elmúlt 15 év (1981-1995) rendkívül száraz és az átlagosnál is melegebb időjárása azonban akkora károkat okozott az Alföldön, hogy sok helyen kérdé-sessé vált az eredményes szántóföldi növénytermesztés. Ráadásul a szárazság miatt a szélerózió is fokozódott, ami tovább növelte a vízhiányból eredő károkat. Mindez nélkülözhetetlenné teszi a hatékonyabb aszály elleni védekezést.

    Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézete által kukoricánál végzett talajművelési kísérletek eredmé-nyeit ökonómiai oldalról vizsgáltam.

    A modellszámítás alapján megállapítható, hogy a szántással kombinált lazítás kedvező tápanyag- és időjárási viszonyok esetén pozitív mértékben növeli a fedezeti hozzájárulás mértékét, szemben a direktvetéssel, amely minden körül-mények között a legkevésbé jövedelmező megoldás.

    A kutatási eredmények igazolták, hogy az aszálykár csökkentésének alap­feltétele, hogy termőhelyenként növényspecifikusan jellemezni lehessen az aszály gyakoriságát és mértékét, továbbá ismerjük a különböző fajták és agrotechnikai beavatkozások kockázatmódosító hatásait.

  • A földrajzi jelzés oltalmában részesülő magyar termékek ismertsége

    Magyarország agrárökológiai adottságai, mezőgazdasági és élelmiszeripari hagyományai kedvező lehetőséget nyújtanak a különleges minőségű élelmiszerek iránti fogyasztói igények kielégítésére. Az Európai Unió túltelített piacán egyre inkább ezek a nemzeti jelleggel rendelkező regionális termékek kerülhetnek előtérbe.

    A német fogyasztók körében végzett (nem reprezentatív) kutatásunkban bizonyítani próbáltuk, hogy a hagyományos élelmiszereket előnyben részesítik a piacon, és előtérbe kerülnek a következő terméktulajdonságok: eredet, származási hely (régió), hagyományos jelleg. Ennek alapján megállapítható, hogy az eredetvédelemmel rendelkező termékek versenyelőnyhöz juthatnak az Európai Unióban, és az ún. standard termékektől eltérően népszerűsítésükben speciális marketingstratégia kidolgozása válik szükségessé.

  • Strukturális átalakulás a hazai húsiparban

    Publikációiban számos szerző hívta már fel a figyelmet arra, hogy hazánk EU csatlakozásának egyik kulcskérdése a sertéshúsvertikumban is a szerkezetátalakítás megvalósítása, a versenyképes üzemi szerkezet kialakítása.

    Az elaprózódott húsipari szerkezet, figyelembe véve a kiskereskedelem alkupozíciójának erősödését, akadályát képezi az ágazati minőségstratégia megvalósításának is, hiszen emiatt a húsipari szereplők nagy része képtelen érdekei érvényesítésére, életképes koordinációk, integrációk létrehozására és működtetésére. Megindult ugyan a koncentráció és specializáció, de ez még nem kielégítő mértékű a versenyképes húsiparral rendelkező EU tagországokhoz viszonyítva.

    A koncentrációt és specializációt az is gátolja hazánkban, hogy míg az Európai Unióban az elsődleges feldolgozás (darabolás, csontozás), amelyet döntően a vágóhidak keretei között végeznek, teljesen elkülönül a tovább-feldolgozástól, addig nálunk ez a „kombinát-elv” érvényesülése miatt nem jellemző. Ez utóbbi, az üzemkialakítással összefüggésben, számos esetben okozott nehézséget az élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások betartásában. Ennek ellenére az elmúlt néhány évben folyamatos javulás figyelhető meg a higiéniai, élelmiszerbiztonsági, környezet- és állatvédelmi követelmények teljesítésében, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a SAPARD támogatásokat széles körben igénybe vették, másrészt számos olyan üzemet bezártak, melyek az alapvető követelményeket nem teljesítették, illetve ahol az üzem kialakítása ezt nem is tette lehetővé.

  • A magyar tejtermelő telepek munka és termőföld termelékenységének

    A vizsgálatok eredményei megmutatták, hogy a magyar telepek fajlagos termelése, termőföld és munkatermelékenysége elmarad a az EDF és a kelet-német átlagtól. A termelékenységet a termőföld és az élőmunka esetében mindenképpen növelni kell, amely a termelésben lekötött munka és föld mennyiségének csökkentésével érhető el. A munka és a termőföld költsége a jövőben mindenképpen növekedni fog, és a termelőknek a jövedelmező termelés érdekében a tényezőszerkezet optimalizálását kell a tényezőköltségek viszonylatában végrehajtani. Ennek kivitelezéséhez mindenképpen vizsgálni kell a tényezők kvalitatív tulajdonságait is, mert kizárólag számszerűsíthető információk birtokában az optimalizálást nem lehet hatékonyan végrehajtani.

  • A precíziós gyomszabályozás üzemi alkalmazhatósága

    A precíziós növényvédelem elterjedése és bevezetése mellett szóló érvek többek között a hatékonyság, a költségtakarékosság és a környezetvédelem. A precíziós növényvédelem olyan alternatív megoldást kínál, ami révén a növényvédelem, mint inputtényező költségei úgy csökkenthetők, hogy közben a gyomnövények terjedését és a terméseredményre kifejtett negatív hatását is mérsékeljük. A precíziós gyomszabályozás alkalmazása elsősorban azon kultúráknál javasolható (kukorica, napraforgó, szója), ahol a hektáronkénti vegyszerköltség magasabb és ezáltal még alacsonyabb (pl. 10%-os) megtakarítási szintek is fedezik a felmerülő többletköltségeket (gyomfelvételezés stb.). A helyspecifikus növényvédelem elsősorban a nagyüzemek (1000 ha feletti gazdaságok) magas inputköltségét hivatott csökkenteni.

  • Lovasturizmus Magyarországon

    Magyarország az 1980-as évekig magas színvonalú lovasturizmusáról volt nevezetes. Az évtized végén kezdődő privatizáció ezt a szektort sem kerülte el. A szolgáltatások színvonala az addig megszokott alá csökkent, az árak az egekbe szöktek, a szolgáltatások iránti kereslet szerkezete megváltozott. A kedvezőtlen folyamatok ellenére egyre többen kezdtek lovasturisztikai szolgáltatásba, amit kellő szabályozottság hiányában bárki, akinek pénze volt, megtehetett. A hazai lovasszakma máig legnagyobb problémája a hatósági szabályozás hiánya. Megoldásra vár egy többszintű szakképzési-oktatási rendszer kidolgozása, a lovak szakmai minősítési rendszerének kidolgozása, a már működő patkós minősítési rendszer működésének hatékonyabbá tétele, a szabad tereplovaglás feltételeinek megteremtése. A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program Lovasturizmus Fejlesztési Alprogramjának célja a lovasturizmus fogadófeltételeinek javítása, a kereslet élénkítése és az ágazat bevételeinek növelése. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a tavalyi évben elkészült az Észak-Magyarországi Régió és az Észak-Alföldi Régió lovasturisztikai termékfejlesztési programja, mely mintául szolgálhat a többi régió ezirányú fejlesztéseihez.