Blog

  • A hazai SAPARD pályázatok tapasztalatai és tanulságai

    A SAPARD, mint előcsatlakozási, tanuló-program a jelen és jövő számára több, hasznosítható tapasztalattal szolgál. Közülük fontosabbakként a következők említhetők:

    · A támogatások forrásainak időbeni és teljes összegű felhasználását az intézményrendszer késői létrehozása, a pályázati jártasság hiánya késleltette. A pályázatkészítés szervezeti rendszerének kialakítása, az időtényező révén, a jövőben megtérülő befektetést eredményezhet.

    · A feltételek kritériumai a pályázati szándékot jelentősen befolyásolták.

    · A gyakorlat által fontosnak ítélt fejlesztési elgondolások az ország tervének prioritásaival összhangban eredményesek lehetnek. A három+két intézkedés kiválasztása kiváló felismerés volt. Az előbbieket igazolták a különböző bírálati időpontokban vizsgált pályázatok intézkedésenkénti arányai is.

    · A 138,54 Mrd Ft összegű tervezett fejlesztés 65,6 Mrd Ft támogatással valósulhat meg. Ezen belül a mezőgazdasági- és élelmiszeripari beruházások, rekonstrukciók, kapacitásbővítések 68%-os arányt képviselnek.

    · A pályázatok száma, a projektek és támogatások összege, az utóbbi fajlagos mutatójának (M Ft/pályázat) ismeretében megállapítható, hogy a gazdaság mérete, a birtok- és üzemnagyság a pályázati lehetőségeket befolyásolta. A korlátozott önerő hiánya ellenére a gazdasági társaságok pályázati előnye állapítható meg.

    · A nyertes pályázatokon belül az egyéb szervezetek között kiemelést érdemelnek az önkormányzatok (számarány 17%, támogatási részesedésük 20%). Pályázati lehetőségeik az 1305 program meghirdetésével bővültek. Terveik a vidéki infrastruktúra (úthálózat, szennyvízrendszer, informatika stb.) helyzetének javítására, a vidék életképességének növelésére irányulnak.

    · Megállapítható, hogy a kezdeti problémák, jelentős gondok ellenére a SAPARD terv célkitűzéseinek megvalósítását biztosító teljes támogatási összeget sikerült szerződés szinten realizálni. A tervek teljesítése ad végső választ arra, hogy a gyakorlati eredmények a célkitűzéseket visszaigazolják-e?

  • Szövetkezetek a skandináv országokban

    Forrás: A szerzők számításai AKII tesztüzemi adatok alapján.

    EU-s tagként egyre gyarapodnak ismereteink a tagországok mezőgazdaságáról, azok gondjairól. Egyáltalán nem olyan rózsás a kép, ahogyan korábban kívülállóként – elismeréssel vegyes irigykedéssel – gondoltuk. Korábban „példaképnek” Belgium, de főleg Hollandia számított. Újabban viszont egyre inkább figyelemre méltó a szép eredményeket felmutató ír mezőgazdaság, melyet érdemes alaposabban szemügyre vennünk. Talán érdekli a szakavatott olvasókat a fejlett ír mezőgazdaság bemutatása ilyen formában is, ha nem is tesszük mellé a magyar vonatkozásokat.

  • Fogyasztói energiastratégia és életminőség

    A megújuló energiaforrások széles körű alkalmazása a környezetkímélő energiaellátás és a (hosszú távon kimutatható) költségmegtakarítás révén jelentős hatással lehet az életminőségre. Azonban ma még a megújuló energetikai technológiák nem teszik lehetővé a széles körű elterjedést, mivel a fajlagos beruházási költségek magasak. Remélhető viszont, hogy a költségek folyamatosan csökkenthetők lesznek, és a megújuló energiaforrások kihasználásával jelentkező kedvező környezeti hatások és a megtakarítások az életminőség javulásának irányába hatnak.

  • Az aszály növénytermelésre gyakorolt hatásai

    Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szélsőséges időjárási viszo­nyok egyre gyakoribbak. A világban lejátszódó környezeti változások (felmele­gedés, üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben) Magyarország növénytermelésére is nagy hatást gyakorolnak. Az éghajlat mindenekelőtt feltételrendszert jelent a növénytermelés számára, meghatározza, hogy az adott helyen milyen növények és az év melyik szakaszában termeszthetők. Ugyanakkor a termőhely éghajlati viszonyaiban évről-évre jelentkező ingadozások is hol negatív, hol pozitív irányú változásokat idéznek elő a növények évenkénti növekedési és fejlődési folyamataiban, valamint a terméshozamokban.

    Az elmúlt 15 év (1981-1995) rendkívül száraz és az átlagosnál is melegebb időjárása azonban akkora károkat okozott az Alföldön, hogy sok helyen kérdé-sessé vált az eredményes szántóföldi növénytermesztés. Ráadásul a szárazság miatt a szélerózió is fokozódott, ami tovább növelte a vízhiányból eredő károkat. Mindez nélkülözhetetlenné teszi a hatékonyabb aszály elleni védekezést.

    Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézete által kukoricánál végzett talajművelési kísérletek eredmé-nyeit ökonómiai oldalról vizsgáltam.

    A modellszámítás alapján megállapítható, hogy a szántással kombinált lazítás kedvező tápanyag- és időjárási viszonyok esetén pozitív mértékben növeli a fedezeti hozzájárulás mértékét, szemben a direktvetéssel, amely minden körül-mények között a legkevésbé jövedelmező megoldás.

    A kutatási eredmények igazolták, hogy az aszálykár csökkentésének alap­feltétele, hogy termőhelyenként növényspecifikusan jellemezni lehessen az aszály gyakoriságát és mértékét, továbbá ismerjük a különböző fajták és agrotechnikai beavatkozások kockázatmódosító hatásait.

  • A földrajzi jelzés oltalmában részesülő magyar termékek ismertsége

    Magyarország agrárökológiai adottságai, mezőgazdasági és élelmiszeripari hagyományai kedvező lehetőséget nyújtanak a különleges minőségű élelmiszerek iránti fogyasztói igények kielégítésére. Az Európai Unió túltelített piacán egyre inkább ezek a nemzeti jelleggel rendelkező regionális termékek kerülhetnek előtérbe.

    A német fogyasztók körében végzett (nem reprezentatív) kutatásunkban bizonyítani próbáltuk, hogy a hagyományos élelmiszereket előnyben részesítik a piacon, és előtérbe kerülnek a következő terméktulajdonságok: eredet, származási hely (régió), hagyományos jelleg. Ennek alapján megállapítható, hogy az eredetvédelemmel rendelkező termékek versenyelőnyhöz juthatnak az Európai Unióban, és az ún. standard termékektől eltérően népszerűsítésükben speciális marketingstratégia kidolgozása válik szükségessé.

  • A magyar gabonatermelő gazdaságok működési versenyképessége

    A tanulmányban megvizsgáltuk, hogy miként alakult a magyar gabonatermelő gazdaságok működési versenyképessége az 1998-2002 közötti tesztüzemi adatok alapján méret, típus, földminőség és az adott üzem vezetőjének életkora szerinti csoportosításban. A működési versenyképesség becslésének alapját az egységnyi inputra jutó maximális output szerinti legjobb gyakorlat határvonalához mért rangsorolás képezi. Az OCRA-modell eredményei szerint a gabonatermelők működési versenyképességének instabil javulását figyelhetjük meg a vizsgált időszakra és üzemekre vonatkozóan. A vizsgált gabonatermelő vállalkozások esetében a nagyobb méretűeknél jobb működési versenyképesség figyelhető meg a kisebbekhez képest. A gabonatermelésre szakosodott gazdaságok jobb működési versenyképességet értek el, mint az állattenyésztésre, vagy vegyes gazdálkodásra szakosodott gabonatermelő vállalkozások. A földminőség szerinti csoportosításban az elvárt eredményt kaptuk: minél jobb minőségű termőföldön gazdálkodtak a gabonatermelők, annál kedvezőbb működési versenyképességet tudtak elérni. A 40-50 év közötti gabonatermelő döntéshozók érték el a legjobb működési versenyképességet.

  • Agrárvállalkozások regionális összehasonlítása a tesztüzemi adatbázis alapján

    A kutatással az volt a célunk, hogy a rendelkezésre álló adatbázissal megvizsgáljuk a magyar egyéni gazdaságok területi struktúráját. Tanulmányunk újfent igazolta, hogy a magyar mezőgazdasági üzemeket nem célszerű egy egységes rendszerben kezelni, a regionálisan is fennálló különbségek eltérő viszonyulást igényelnének.

    A jelenlegi eredmények alapján is megállapítható, hogy a három dunántúli régió az üzemméret, a munkaerő-hatékonyság és a jövedelmezőség tekintetében többnyire egységes képet mutat, ezért célszerű ezeket a regionális agrárpolitika keretében együtt kezelni. Az észak-magyarországi régiók üzemeinek hatékonysága elmarad a többi régiótól, különösen az egy főre jutó termelékenység esetében, ezért ezekben a régiókban a munkaerő hatékonyságát javító, alternatív intézkedéseket lenne célszerű támogatni. A Közép-Magyarországi Régió is eltérő kezelést igényel; ebben a régióban elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket előállító kertészeti termelést kellene támogatni annak érdekében, hogy a régió termelői fel tudják venni a versenyt az import-termékekkel, és megfeleljenek a változó fogyasztói szokásoknak.

    Bár a jelenlegi kutatás kezdeti stádiumban van, már így is több következtetést tudunk tenni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Kutatásunkat a jövőben tovább kívánjuk fejleszteni több területen: a vizsgálatba be szeretnénk vonni a társas vállalkozásokat, az állattenyésztést és növénytermesztést mélyebben szükséges vizsgálni. Különböző matematikai, módszertani elemekkel is szeretnénk kiegészíteni a kutatást, mint például szórás, korreláció, különböző adatok, kereszt- és mezőgazdaságon kívüli fejlettségi mutatók együttes vizsgálatával, mivel a mezőgazdaság működését nagyban befolyásolhatja egy-egy régió általános fejlettsége.

  • A dán Mezőgazdasági Birtok Rendelet és a földértékelés

    Dániában az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a gazdaságok száma, míg átlagos méretük növekedett. Ez elsősorban a gazdasági, technikai fejlődésnek tudható be. A mezőgazdasági földtulajdont és földhasználatot szabályozó rendelet engedélyezi a gazdálkodók összefogását nagyobb vállalkozás létrehozása céljából. A dán földértékelés alapja a kataszteri rendszer, amelynek elsődleges célja a hozamon alapuló földadó meghatározása. Az érték megállapítása egyszerű, a mindenkori piaci érték alapján történik.