Blog

  • A hazai SAPARD pályázatok tapasztalatai és tanulságai

    A SAPARD, mint előcsatlakozási, tanuló-program a jelen és jövő számára több, hasznosítható tapasztalattal szolgál. Közülük fontosabbakként a következők említhetők:

    · A támogatások forrásainak időbeni és teljes összegű felhasználását az intézményrendszer késői létrehozása, a pályázati jártasság hiánya késleltette. A pályázatkészítés szervezeti rendszerének kialakítása, az időtényező révén, a jövőben megtérülő befektetést eredményezhet.

    · A feltételek kritériumai a pályázati szándékot jelentősen befolyásolták.

    · A gyakorlat által fontosnak ítélt fejlesztési elgondolások az ország tervének prioritásaival összhangban eredményesek lehetnek. A három+két intézkedés kiválasztása kiváló felismerés volt. Az előbbieket igazolták a különböző bírálati időpontokban vizsgált pályázatok intézkedésenkénti arányai is.

    · A 138,54 Mrd Ft összegű tervezett fejlesztés 65,6 Mrd Ft támogatással valósulhat meg. Ezen belül a mezőgazdasági- és élelmiszeripari beruházások, rekonstrukciók, kapacitásbővítések 68%-os arányt képviselnek.

    · A pályázatok száma, a projektek és támogatások összege, az utóbbi fajlagos mutatójának (M Ft/pályázat) ismeretében megállapítható, hogy a gazdaság mérete, a birtok- és üzemnagyság a pályázati lehetőségeket befolyásolta. A korlátozott önerő hiánya ellenére a gazdasági társaságok pályázati előnye állapítható meg.

    · A nyertes pályázatokon belül az egyéb szervezetek között kiemelést érdemelnek az önkormányzatok (számarány 17%, támogatási részesedésük 20%). Pályázati lehetőségeik az 1305 program meghirdetésével bővültek. Terveik a vidéki infrastruktúra (úthálózat, szennyvízrendszer, informatika stb.) helyzetének javítására, a vidék életképességének növelésére irányulnak.

    · Megállapítható, hogy a kezdeti problémák, jelentős gondok ellenére a SAPARD terv célkitűzéseinek megvalósítását biztosító teljes támogatási összeget sikerült szerződés szinten realizálni. A tervek teljesítése ad végső választ arra, hogy a gyakorlati eredmények a célkitűzéseket visszaigazolják-e?

  • Szövetkezetek a skandináv országokban

    Forrás: A szerzők számításai AKII tesztüzemi adatok alapján.

    EU-s tagként egyre gyarapodnak ismereteink a tagországok mezőgazdaságáról, azok gondjairól. Egyáltalán nem olyan rózsás a kép, ahogyan korábban kívülállóként – elismeréssel vegyes irigykedéssel – gondoltuk. Korábban „példaképnek” Belgium, de főleg Hollandia számított. Újabban viszont egyre inkább figyelemre méltó a szép eredményeket felmutató ír mezőgazdaság, melyet érdemes alaposabban szemügyre vennünk. Talán érdekli a szakavatott olvasókat a fejlett ír mezőgazdaság bemutatása ilyen formában is, ha nem is tesszük mellé a magyar vonatkozásokat.

  • A termelési támogatások hatásának mérhetősége

    A cikk egy a támogatások hatásvizsgálata során alkalmazható módszert mutat be. Az eljárás, amelynek alapján három hatásvizsgálati mutató számítható, olyan támogatásfajták esetében alkalmazható, amelyek egy adott ráfordítás növekményeként értelmezhetők. A javasolt mutatók – amelyek a különböző támogatások terített (EI), koncentrált (EII) és összegezett (EIII) hatását számszerűsítik – egy adott ráfordításnak támogatással és támogatás nélkül kifejtett hatása közti különbség mérhetőségén alapulnak. Alkalmazásuk az ágazatpolitikai döntés-előkészítés számára javasolható.

  • Hálózatok a gazdaságban

    A hálózati gazdaság fogalma az utóbbi évtizedben került előtérbe, de még számos tisztázatlan terminológiai és módszertani kérdés hátráltatja a terület kutatását. A gazdasági hálózat értelmezésén túl felvázoljuk a kutatások lehetséges újszerű szempontjait, különös tekintettel a spontán létrejött, komplex hálózatok létezésének diagnosztizálására, valamint e hálózatok általános működési elveinek gazdasági hálózatokban történő értelmezésére. Országos, illetve regionális adatokra támaszkodva statisztikailag kimutatjuk, hogy minél inkább érvényesülnek egy ágazatban (vagy régióban) a gazdasági szereplők tevékenységében az önszerveződés általános elvei, annál erősebb azok hálózati kapcsolatrendszere. A gazdasági szereplők hálózati pozícióját a foglalkoztatottak létszámával jellemezve kimutatjuk, hogy a hálózat egésze és annak részhálói is hasonló struktúrával rendelkeznek, azaz „fraktál-szerkezet” jellemzi azokat. Ezzel összhangban a kutatásunk célpontját képező élelmiszergazdaság hálózati struktúrája is régiónként hasonló, de eltérő a szereplők megoszlása, ami összefügg a hálózati kapcsolatok eltérő erősségével, illetőleg az iparági környezet általános fejlettségével.