A tanulmányban megvizsgáltuk, hogy miként alakult a magyar gabonatermelő gazdaságok működési versenyképessége az 1998-2002 közötti tesztüzemi adatok alapján méret, típus, földminőség és az adott üzem vezetőjének életkora szerinti csoportosításban. A működési versenyképesség becslésének alapját az egységnyi inputra jutó maximális output szerinti legjobb gyakorlat határvonalához mért rangsorolás képezi. Az OCRA-modell eredményei szerint a gabonatermelők működési versenyképességének instabil javulását figyelhetjük meg a vizsgált időszakra és üzemekre vonatkozóan. A vizsgált gabonatermelő vállalkozások esetében a nagyobb méretűeknél jobb működési versenyképesség figyelhető meg a kisebbekhez képest. A gabonatermelésre szakosodott gazdaságok jobb működési versenyképességet értek el, mint az állattenyésztésre, vagy vegyes gazdálkodásra szakosodott gabonatermelő vállalkozások. A földminőség szerinti csoportosításban az elvárt eredményt kaptuk: minél jobb minőségű termőföldön gazdálkodtak a gabonatermelők, annál kedvezőbb működési versenyképességet tudtak elérni. A 40-50 év közötti gabonatermelő döntéshozók érték el a legjobb működési versenyképességet.
Blog
-
Agrárvállalkozások regionális összehasonlítása a tesztüzemi adatbázis alapján
A kutatással az volt a célunk, hogy a rendelkezésre álló adatbázissal megvizsgáljuk a magyar egyéni gazdaságok területi struktúráját. Tanulmányunk újfent igazolta, hogy a magyar mezőgazdasági üzemeket nem célszerű egy egységes rendszerben kezelni, a regionálisan is fennálló különbségek eltérő viszonyulást igényelnének.
A jelenlegi eredmények alapján is megállapítható, hogy a három dunántúli régió az üzemméret, a munkaerő-hatékonyság és a jövedelmezőség tekintetében többnyire egységes képet mutat, ezért célszerű ezeket a regionális agrárpolitika keretében együtt kezelni. Az észak-magyarországi régiók üzemeinek hatékonysága elmarad a többi régiótól, különösen az egy főre jutó termelékenység esetében, ezért ezekben a régiókban a munkaerő hatékonyságát javító, alternatív intézkedéseket lenne célszerű támogatni. A Közép-Magyarországi Régió is eltérő kezelést igényel; ebben a régióban elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket előállító kertészeti termelést kellene támogatni annak érdekében, hogy a régió termelői fel tudják venni a versenyt az import-termékekkel, és megfeleljenek a változó fogyasztói szokásoknak.
Bár a jelenlegi kutatás kezdeti stádiumban van, már így is több következtetést tudunk tenni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Kutatásunkat a jövőben tovább kívánjuk fejleszteni több területen: a vizsgálatba be szeretnénk vonni a társas vállalkozásokat, az állattenyésztést és növénytermesztést mélyebben szükséges vizsgálni. Különböző matematikai, módszertani elemekkel is szeretnénk kiegészíteni a kutatást, mint például szórás, korreláció, különböző adatok, kereszt- és mezőgazdaságon kívüli fejlettségi mutatók együttes vizsgálatával, mivel a mezőgazdaság működését nagyban befolyásolhatja egy-egy régió általános fejlettsége.
-
A dán Mezőgazdasági Birtok Rendelet és a földértékelés
Dániában az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a gazdaságok száma, míg átlagos méretük növekedett. Ez elsősorban a gazdasági, technikai fejlődésnek tudható be. A mezőgazdasági földtulajdont és földhasználatot szabályozó rendelet engedélyezi a gazdálkodók összefogását nagyobb vállalkozás létrehozása céljából. A dán földértékelés alapja a kataszteri rendszer, amelynek elsődleges célja a hozamon alapuló földadó meghatározása. Az érték megállapítása egyszerű, a mindenkori piaci érték alapján történik.
-
A silókukorica termelés gazdasági elemzése ökonómiai modell alapján
Forrás: A szerzők számításai AKII tesztüzemi adatok alapján.
A szarvasmarhatartó gazdaságok Magyarországon a takarmánynövények közül legnagyobb tömegben a silókukoricát alkalmazzák. A silókukorica előállítása, mozgatása költséges, ágazati elszámolása pedig számos problémát vet fel.
A tanulmány egy olyan leíró jellegű szimulációs modell használatának eredményeit mutatja be, amely részletesen foglalkozik a takarmánynövény termesztésének szinte minden tényezőjével. A modell a megadott input adatok alapján értékeli a tevékenység költségeinek szerkezetét mind költségnemenként, mind pedig elszámolhatóság szerint. Figyelembe veszi a támogatások értékeit, valamint egyes alternatív költségeket. A modell különböző nyereségigényekhez rendelt árcentrumokat kalkulál, melyek a költségek mellett az eszközök kamatigényét is tartalmazzák. Ezen túl a 0%-os nyereségigényű változat (az elszámoló ár alapja) egyfajta érzékenységvizsgálatát is elvégzi, mely a hozamváltozás, a termőterület telephelytől való távolsága, továbbá az üzemanyag árának alakulása hatásait mutatja be. A számítások alapján megállapítható, hogy 25 t/ha-os hozam alatt a silókukorica nyereségesen nem értékesíthető, illetve a szállítási távolság, mely még nem rontja a tejtermelés eredményeit, maximum 10 km lehet. A gázolaj árának változása nincsen számottevő hatással az árcentrum alakulására.
A modell alkalmazásával kimutatható, hogy a jelenlegi elszámolási gyakorlat mellett országosan több mint 1,5 milliárd Ft látens veszteség érheti a takarmánynövény-termesztési ágazatokat. -
Az agrársturktúraváltás várható konfliktusai Észak-Magyarországon az EU-csatlakozás után
Magyarországon a regionális gazdaságok kialakulása a területi egyenlőtlenség növekedése mellett ment végbe. Az észak-magyarországi makro-régiót e folyamat vesztesei között tartjuk számon. A hivatalos statisztikák szerint a mező- és erdőgazdálkodás szerepe csökkent a regionális gazdaságokon belül. Kutatási eredményeink azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a vidéki településeken, illetve a vidéki jellegű mikro-régiókban a mezőgazdaság szerepe lényegesen nagyobb annál, mint amit a statisztikai átlagok mutatnak. Az agrárstruktúrák vizsgálatához kifejlesztett új módszereink lehetővé teszik az induló helyzet rögzítését, s az Európai Unióhoz történő csatlakozás után a struktúrajavító intézkedések hatásainak megbízható tanulmányozását. Módszerünk nem csak Észak-Magyarországon, hanem bármely más makro-régióban is alkalmazható. A következő években az agrárstruktúrák várhatóan számottevően változnak, s ezek a vizsgált makro-régióban jelentős – elsősorban a csökkenő agrárfoglalkoztatással összefüggő – konfliktusokat valószínűsítenek. Ezeknek a kezelését a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében kell majd megoldani.
-
A Vásárhelyi Terv turisztikai lehetőségei
A Magyar Köztársaság Kormánya 2003-ban határozatot hozott a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről (VTT), a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról. Ennek keretében pályázatot hirdetett a „Tisza folyó hullámtere és a kapcsolódó települések turisztikai koncepciója, stratégiai programja és operatív programja” elkészítésére, amelyet a Károly Róbert Főiskola (volt SZIE GMFK) Északi Régió Kutató Fejlesztő Központ koordinált.
Az elkészített dokumentum jövőképe az alábbi: A helyi erőforrásokra épülő, de azokat túlzott mértékben ki nem zsákmányoló, mind a hazai, mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, diverzifikált idegenforgalom megteremtése, amely a kiemelten figyelembe vett természeti értékek mellett a társadalmi-gazdasági-kulturális értékekre is alapoz olyan módon, hogy az a helyi lakosság számára az életkörülményekben javulást hoz és új munkahelyeket teremt.
-
A magyar tejtermelő telepek munka és termőföld termelékenységének
A vizsgálatok eredményei megmutatták, hogy a magyar telepek fajlagos termelése, termőföld és munkatermelékenysége elmarad a az EDF és a kelet-német átlagtól. A termelékenységet a termőföld és az élőmunka esetében mindenképpen növelni kell, amely a termelésben lekötött munka és föld mennyiségének csökkentésével érhető el. A munka és a termőföld költsége a jövőben mindenképpen növekedni fog, és a termelőknek a jövedelmező termelés érdekében a tényezőszerkezet optimalizálását kell a tényezőköltségek viszonylatában végrehajtani. Ennek kivitelezéséhez mindenképpen vizsgálni kell a tényezők kvalitatív tulajdonságait is, mert kizárólag számszerűsíthető információk birtokában az optimalizálást nem lehet hatékonyan végrehajtani.
-
A precíziós gyomszabályozás üzemi alkalmazhatósága
A precíziós növényvédelem elterjedése és bevezetése mellett szóló érvek többek között a hatékonyság, a költségtakarékosság és a környezetvédelem. A precíziós növényvédelem olyan alternatív megoldást kínál, ami révén a növényvédelem, mint inputtényező költségei úgy csökkenthetők, hogy közben a gyomnövények terjedését és a terméseredményre kifejtett negatív hatását is mérsékeljük. A precíziós gyomszabályozás alkalmazása elsősorban azon kultúráknál javasolható (kukorica, napraforgó, szója), ahol a hektáronkénti vegyszerköltség magasabb és ezáltal még alacsonyabb (pl. 10%-os) megtakarítási szintek is fedezik a felmerülő többletköltségeket (gyomfelvételezés stb.). A helyspecifikus növényvédelem elsősorban a nagyüzemek (1000 ha feletti gazdaságok) magas inputköltségét hivatott csökkenteni.
-
Lovasturizmus Magyarországon
Magyarország az 1980-as évekig magas színvonalú lovasturizmusáról volt nevezetes. Az évtized végén kezdődő privatizáció ezt a szektort sem kerülte el. A szolgáltatások színvonala az addig megszokott alá csökkent, az árak az egekbe szöktek, a szolgáltatások iránti kereslet szerkezete megváltozott. A kedvezőtlen folyamatok ellenére egyre többen kezdtek lovasturisztikai szolgáltatásba, amit kellő szabályozottság hiányában bárki, akinek pénze volt, megtehetett. A hazai lovasszakma máig legnagyobb problémája a hatósági szabályozás hiánya. Megoldásra vár egy többszintű szakképzési-oktatási rendszer kidolgozása, a lovak szakmai minősítési rendszerének kidolgozása, a már működő patkós minősítési rendszer működésének hatékonyabbá tétele, a szabad tereplovaglás feltételeinek megteremtése. A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program Lovasturizmus Fejlesztési Alprogramjának célja a lovasturizmus fogadófeltételeinek javítása, a kereslet élénkítése és az ágazat bevételeinek növelése. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a tavalyi évben elkészült az Észak-Magyarországi Régió és az Észak-Alföldi Régió lovasturisztikai termékfejlesztési programja, mely mintául szolgálhat a többi régió ezirányú fejlesztéseihez.
-
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program hatékonyságának vizsgálata
A Program megvalósítása érdekében mindenképpen indokolt a csoportos belépés bevezetése, amelyre már kísérleti jelleggel található példa az angliai nemzeti programban. Ezzel jelentősen növekedne egyrészt az adott terület védelme, másrészt a program hatékonysága. Az érzékeny természetvédelmi területeken (ÉTT) különösen fontos, hogy az adott terület gazdálkodói egységesen vegyenek részt az adott célprogramban, elkerülve ezzel a szomszédos területek irányából történő szennyezéseket.
A Program bevezetését komoly érdeklődés fogadta, és további igények merültek fel egyrészt az alprogramokat illetően, másrészt a zonális programok területeinek bővítését illetően. Fontos, hogy a programban ne forduljanak elő olyan hibák, mint például 2002-ben, amikor integrált szántóföldi növénytermesztés alprogrogramban való részvétel feltétele volt a vetésforgó alkalmazása, a szántóföldi növény viszont – amit a gazdálkodók a vetésforgóban alkalmaznak – nem volt a támogatott növények között.
Nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a mezőgazdasági termelők képzésére, informálására, környezettudatos gondolkodásmódjuk kialakítására. Erre jó lehetőséget nyújt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) részeként létrejövő agrár-környezetgazdálkodási szakértői hálózat kialakítása.
Indokolt a monitoring rendszer erősítése is: az ellenőrzések gyakoriságának növelése, a művelési napló ellenőrzésén kívül mintavételek alkalmazása.
A Program túlélési lehetőséget jelent olyan gazdálkodóknak, akik kevésbé kedvező adottságú területeken, kis birtokokon gazdálkodnak. Õk a földalapú normatív támogatáson túl egyrészt igénybe vehetik a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára biztosított támogatást, valamint az agrár-környezetvédelmi program célprogramjainak valamelyikébe belépve további kifizetésekhez juthatnak. Ezen felül termékeiket a piacon értékesíthetik, ami szintén bevételt jelent számukra. Az ezzel kapcsolatos információkat mindenképpen szükséges és indokolt minél szélesebb körben az érintett gazdálkodókhoz eljuttatni.