A kereskedelem pozícióját befolyásoló tényezők, a kereskedelem szerkezetében tapasztalható változások, valamint a piackutatók előrejelzései alapján hazánkban is érvényesülni látszanak az európai trendek (5):
– A nagyok egyre nagyobbak lesznek, jellemző a multinacionális konszernek részesedésének további emelkedése.
– Az üzletek polarizálódnak, a közepes árfekvésű boltok veszítenek szerepükből, erősödik az alsó árpiaci szegmens és a minőségvezető stratégiát folytató cégek szerepe.
– Terjed a kereskedelmi cégek diverzifikációja, jellemző az új termékcsoportok, új üzlettípusok, új országok felé fordulás.
– Nő a kereskedelmi márkák száma és szerepe.
– Nő a vásárlók öntudata, növekednek elvárásaik, és ezeknek hangot is adnak.
– A friss árú iránt az igény fokozódik, ami a boltok számára komoly logisztikai problémát jelent.
– A logisztikai feladatok minél hatékonyabb megoldása egyre jelentősebb versenytényezővé válik.
– Várható az információhasználat fejlődése.
– A bolton belüli innovációk új megoldásokat eredményeznek a POS befolyásolás, az árú prezentáció területén.
– A gyártó-kereskedő kapcsolat javul, a hosszú távú együttműködés fontosságát egyre többen ismerik fel.
Blog
-
A hazai kiskereskedelem szerkezetének változásai, és a kereskedelem pozíciójában tapasztalható tendenciák
-
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kockázatfelmérésen alapuló megelőzésének kilátásai Magyarországon
Az elmúlt évtizedben Magyarországon politikai és gazdasági rendszerváltás zajlott le. Ennek hatása természetszerűen a mezőgazdaságban is érezhető volt. Sajnos ez a hatás a mezőgazdasági munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések prevenciójában még jelentős mértékben nem érzékelhető.
Magyarország 2004 tavaszától EU-tagország lesz. Ennek megfelelően természetesen a munkavédelemre, a prevencióra vonatkozó EU-előírások – 89/391/EGK – teljes mértékben érvényesek lesznek, illetve már most is érvényesek a nemzetgazdaság minden ágazatára, így a mezőgazdaságra vonatkozóan is.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy honpolgárainak joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg.
Az önálló balesetbiztosítástól, a munkavédelmi törvény mezőgazdasági kisüzemekre való kiterjesztésétől, a kisüzemek kockázati tényezőinek felmérésétől, a nyugat-európai tapasztalatok elterjesztésétől, a bekövetkezett balesetek okai, helye, az okozott sérülések és azok következményei adatainak elemzésétől, és a mindezeken alapuló intézkedésektől a családi farmgazdaságok munkabiztonsági helyzetének, a prevenciónak lényeges javulását reméljük Magyarországon.
-
A Mátrai borvidék szőlő-bor vertikumának fejlesztési stratégiája
A Mátra déli lejtőin található Magyarország legnagyobb kiterjedésű domb- és hegyvidéki borvidéke, a Mátrai Borvidék. A 22 heves megyei településen kívül a borvidékhez tartozik Pest megyéből Vác, Mogyoród, Rákosliget-Királydomb és Rózsahegy-Báróhegy, Nógrád megyéből pedig Pásztó. A hegyközségi tanács 2002-ben a beérkezett információk alapján 13 428 fő regisztrált taggal működött. A Mátrai Borvidék földrajzi, éghajlati és talajadottságai kiváló lehetőséget nyújtanak a fehérbor-, vörösbor- és csemegeszőlőfajták termesztésére. A Mátrai Borvidék szőlőterülete 8052 hektár, amely az ország szőlőterületének 8,7%-a. Magyarországon 2002-ben az összes leszüretelt szőlő mennyisége 501 499 tonna, a Mátrai Borvidéken, pedig 49 739 tonna, ami 9,9%-os részarányt jelent. Magyarországon az egy gazdálkodóra jutó átlagos szőlőterület 0,32 hektár, a Mátrai borvidéken egy termelőre 0,66 ha jut. Ezzel együtt a Mátrai borvidéket a tulajdoni elaprózottság, a nagy agrotechnikai, szaktudásbeli, szőlő-feldolgozási, borminőségi, piacismereti különbség és a vezérbor hiánya jellemzi. A néhány nagyobb feldolgozó mellett még nem alakultak ki a kiváló minőséget előállító kisebb termelők jelentősebb csoportjai, melynek fő oka az összefogás hiánya, az erők egyesítésének elmaradása, az elégtelen tőkeellátottság és a piacismeret hiányos volta. Rontja a termelők jövedelmi pozícióját az, hogy mindhárom vizsgált évben 74% feletti a termelő által fel nem dolgozott borszőlőként értékesített arány. A legmagasabb pedig 2002-ben volt, amikor is ez 82,7%-ra növekedett.
A 25 hegyközségből háromban termeltek szőlő-szaporítóanyagot 2002-ben, nevezetesen az Abasári, a Nagyrédei és a Rózsaszentmárton-Apci Hegyközségben. Abasár szőlő-szaporítóanyagtermelésre szakosodott, hiszen itt 56 oltványtermelő közel 100 hektár területen évente mintegy 10 millió oltványt állít elő. A másik két hegyközségben 1-1 termelő foglalkozik szaporítóanyag termeléssel
4 ha, illetve 1 ha-on.A hegyközségi működést alapvetően meghatározzák az elnökök és a hegybírók. A 23 hegyközségi elnök közül 17 rendelkezik felsőfokú végzettséggel, amely legtöbbjüknél agrárjellegű. A 23 hegybíró közül 16 szerzett felsőfokú képesítést. A hegyközségi irodák felszereltségének vizsgálata során megállapítottuk, hogy mind a 25 hegyközség rendelkezik számítógéppel, ami örvendetes, de sajnálatos, hogy mindössze kettőnek van internet hozzáférése. Ezt a hátrányt mielőbb meg kellene szüntetni.
A Mátrai Borvidék modernizációját megalapozó kutatásainkban abból indultunk ki, hogy minden stratégiai tényezőt befolyásoló lépés előtt meg kell ismernünk az érintett termelők véleményét. A termelők átérzik a közös marketing fontosságát, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy minden választ adó hegyközségi vezetés igent mondott annak szükségességére.
Felmértük azt is, hogy vajon melyik hegyközségnek milyen vezérbor elképzelése van. A 22 választ adó közül 14-en szavaztak a Szürkebarátra, 4-en az Olasz rizlingre. A borvidék hagyományaival összhangban túlnyomó többség fehérbort képzel el vezérbornak, hiszen mindössze egyetlen vörösbor kapott egy szavazatot. Kutatómunkára alapozva szükséges meghatározni a vezérbor fajtabeli, termesztés technológiai, borkészítés-technológiai és csomagolási jellemzőit.
Vizsgálatainkban megállapítottuk, hogy az egyes hegyközségekben az átlagosnál több a rendezvények és az építészeti látnivalók száma. Ahhoz azonban, hogy ezek a turisztikai adottságok a mainál több bevételt hozzanak a hegyközségekben élőknek, szükség van, az ezzel kapcsolatos marketing jobb összehangolására, az időpontok és programok egyeztetésére, valamint a borvidéki jelleg határozottabb érvényesítésére. Ennek a munkának is koordinátorai lehetnek a pinceszövetkezetek, illetve a későbbiek során a létrejövő Mátra Borkereskedőház.
Felmértük, hogy az egyes hegyközségek milyen fontossági sorrendet állítanak fel a beruházások tekintetében. Az első helyre a szőlőtelepítést teszik az érintettek, ami nyilvánvalóan összefügg az ültetvények életkorának bemutatásakor tett megállapításainkkal, miszerint az utóbbi 15-20 évben ezen a téren jelentős a lemaradás. A második helyre az új szőlőfeldolgozó került, míg a harmadikra új bortároló létesítése.
A Mátrai Borvidék modernizációjának célja, hogy a helyi ökológiai adottságokat kihasználva, korszerű technológiával, garantált eredetre alapozott, minőségi termék előállítása váljon lehetővé, és megvalósuljon ennek professzionális forgalmazása, beleértve új célpiacok meghódítását hatékony marketing tevékenység segítségével.
A Mátrai Borvidék modernizációjának végső célja a termelők jövedelmének növelése, életminőségének javítása a versenyképes bortermeléssel. Meg kell találni azt a minőségi bort, amely betöltheti a borvidék vezérborának szerepét, és ami a Mátrai Borvidék megjelenítője lehet (Mátrai Szürekbarát?). A vezérbor kialakítás folyamatát részleteiben megszervező projektnek nyilvánosnak kell lennie, amelynek során a borvidék termelői, a helyi lakosság, a hazai és külföldi célpiaci fogyasztók véleményét, elvárásait, preferenciáit is meg kell ismerni.
A hiányzó infrastruktúra elemek pótlása is szükséges, amelynek a közlekedési feltételek javítása mellett környezetvédelmi aspektusai is vannak (központi permetlé víznyerő és növényvédőszer maradékgyűjtő-, kezelő helyek).
A termelői érdekeket szolgáló szaktanácsadás megszervezése is elodázhatatlan, amely nem az input szállító kereskedelmi cégek üzleti szempontjai alapján szaktanácsolja a szőlősgazdákat, termelőket, hanem kizárólag és kifejezetten a szőlősgazdák, termelők érdekeinek megfelelően, és a végtermék iránti piaci igényből kiindulva.
Megvalósításra vár továbbá a piac vezérelt fajtapolitika és az ezt érvényre juttató korszerű, csoportos, gazdaságos méretű szőlőültetvény-létesítése, majd ahol erre lehetőség van ott a borvidéki agrotechnikai feltételei, standardjai.
Szükséges egy térségi növényvédelmi előjelző rendszer kidolgozása, amely meteorológiai előrejelzésen alapul, és információt szolgáltat a szőlősgazdáknak a várható növénybetegségekről és kártevőkről javaslattétellel, a védekezés konkrét módjára és idejére.
Az volna a szőlőtermelők számára a kívánatos, ha saját maguk dolgoznák fel szőlőjüket. Azonban ezt a birtok-elaprózottság miatt nem lehetséges a kor színvonalán megvalósítani, ezért a pinceszövetkezeti feldolgozás-tárolás a járható út. Ezért célszerű létrehozni legalább három termelői tulajdonú pinceszövetkezetet, amelyek egyenként mintegy 30 ezer hektoliter kapacitású, modern szőlő feldolgozó, borpalackozó és készterméktárolót működtetnek. Ezek lehetővé teszik a fajlagos jövedelem növelését és növelik a piaci biztonságot. Ezeknek a korszerűsített, illetve új kapacitásoknak meg kell felelniük az EU előírásainak mind a technológia, mind a méret szempontjából. Ennek során újjá kell éleszteni azokat a volt nagyüzemi szőlőfeldolgozó és borászati kapacitásokat, amelyek erre alkalmasak.
Internet alapú beszerzési és részben értékesítési rendszer bevezetését javasoljuk, melynek segítségével szervezett és hatékony logisztikai rendszer jön létre.
Mielőbb szükséges létrehozni és a termelők javára hatékonyan működtetni a termelői tulajdonú Mátra Bor Kereskedőházat, melynek feladata többek között a hatékony, folyamatos marketing összehangolása.
Kívánatos, hogy a borturizmus rendszerében érvényesüljenek a munkamegosztás, a specializáció előnyei, és ki legyen küszöbölve a belső konkurencia hatékonyságrontó hatása. A fentiek magas színvonalú megvalósításával olyan termelési-szolgáltatási-kereskedelmi előnyök birtokába juthatnak a szőlősgazdák, amelyek jelentősen csökkentik kiszolgáltatottságukat, növelik versenyképességüket, javítják tevékenységük jövedelmezőségét.
Munkánkban a továbbiakban kifejtjük a Mátrai Borvidék modernizációjának hatását az agrárpiaci vertikumra; bemutatjuk a Mátrai Borvidék modernizációjának gazdasági hatásait; kalkulációt közlünk a Mátrai Borvidék modernizációjának számszerűsíthető eredményeiről; meghatározzuk a Mátrai Borvidék modernizációjának hatóterületét; bemutatjuk a Mátrai Borvidék modernizációjának kockázati tényezőit és azok kezelését, valamint a modernizációban érdekelt és bevonható partnereket, valamint a közöttük kialakítható együttműködési felületeket.
-
A távoktatásos hallgatók véleménye a Főiskoláról
A Károly Róbert Főiskola vezetése szükségesnek látja, hogy ismerje hallgatóinak véleményét, elégedettségét az intézmény oktató munkájának színvonaláról. Ennek érdekében 1700 fő véleményét tükröző primer jellegű kutatásra került sor 2002-ben, a távoktatási tagozaton tanuló hallgatók körében. A kutatás eredményei alátámasztják azt az örvendetes tényt, hogy a távoktatásos hallgatók véleménye a Főiskoláról igen kedvező. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk ennek intenzív kommunikálását, mind a belső, mind a külső PR célcsoportok felé. Javasoljuk a hasonló felmérések időszakos megismétlését. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk, hogy a felmerült hiányosságok kiküszöbölésére intézkedések történjenek. Véleményünk szerint a felsőoktatási intézmények erős versenyében folyamatos újításokkal, fejlesztésekkel, további színvonalnöveléssel tartható csak meg a Főiskola kedvező pozíciója, illetve megítélése.
-
Előszó
Munkánk célja a legnagyobb területű hegyvidéki termőhelyű Mátrai Borvidék jelenlegi helyzetének részletes feltárása, elemzése, a stratégiai aspektusok bemutatása. Bízunk abban, hogy tanulmányunk munkaanyagként is szolgál a hasonló kutatások számára.
A tanulmány megalapozásához kérdőíves felmérést végeztünk a Mátrai Borvidék hegyközségei körében. Információkat kértünk a hegyközségi vezetőktől az adott hegyközség jellemzőiről, és kikértük véleményüket a borvidék jelenlegi helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről is.
A felmérés célja volt továbbá a hiányzó infrastrukturális elemek, köztük a hiányzó szőlőfeldolgozó, -tároló, borpalackozó kapacitások kvalitatív és kvantitatív jellemzőinek behatárolása, létrehozásuk feltételei; a termelői érdekű szaktanácsadás helyzete, korszerűsítésének feltételei; a térségi meteorológiai és növényvédelmi előrejelző rendszer kialakításának feltételei, hatása a gazdaságosságra és a környezetvédelemre.
Vizsgáltuk a piacvezérelt fajtapolitika karakterét, feltételeit, a hiányzó vezérbor(ok) kialakításának aspektusait, a velük kapcsolatos marketing jellegzetességeit, a versenyképes méretű pinceszövetkezetek létrehozását, az internet alapú termelői-vevői beszerzés és értékesítés rendszerét és a Mátrai Bor Kereskedőház által összehangolt marketing hatékony megvalósítását.
Köszönetünket fejezzük ki a Mátrai Hegyközségi Tanácsnak, valamint a borvidék hegyközségi vezetőinek, borászatok vezető munkatársainak a tanulmány elkészítéséhez nyújtott adatszolgáltatásban és konzultációs lehetőségekben megnyilvánult segítségéért.
-
A magyar mezőgazdaság az Európai Uniós csatlakozás küszöbén
A vitaindító írás arra vállalkozik, hogy tudományos igényű elemzések, vizsgálatok alapján felvázolja azokat az ugrópontokat, amelyek a rendelkezésre álló rövid idő alatt, az objektív helyzetből kiindulva lehetővé teszik, hogy a hazai agrárszféra szereplői felkészülhessenek az EU-csatlakozással megnyíló lehetőségek kiaknázására.
A magyarországi mezőgazdasági termelés helyzetét nehezíti a különféle integrációs és koordinációs szervezetek, szövetkezetek hiánya. Ezért indokolt minden olyan vállalkozás, szervezet hathatós és gyors támogatása, amely képes létrehozni és működtetni kis-, közepes, valamint nagyvállalkozások integrációs, kooperációs, koordinációs szervezetét, szövetkezetét. Ez ugyanis csökkentheti az üzemi méretekből adódó hátrányokat, növeli a hatékonyságot, amelynek igénye a jövő EU mezőgazdaságában csak fokozódhat, könnyíti a finanszírozási és értékesítési gondokat. Természetesen támogatásra csak azok a vállalkozások, szervezetek érdemesek, amelyek rendelkeznek ehhez a feltételekkel, képesek áttekinteni a termékpályát, a piacokat, s szakértelemmel, tudással is rendelkeznek.
A magyarországi mezőgazdaság nemcsak szervezeti rendszerében küzd nehézségekkel, hanem a több mint másfél évtizeden keresztül elmaradó technikai, technológiai fejlesztés, a tőke- és jövedelem-kivonás miatt is szárnyaszegetten állhat a versenyrajthoz. Ezért a versenyesélyek javítása, a belföldi olcsó, választékos és biztonságos élelmiszer-termelés és -forgalmazás érdekében elodázhatatlan a technika, technológia megújítása. Ehhez is szükséges a társadalom anyagi támogatása, részben a pénzügyi források megelőlegezése. A megoldásban is segíthetnek az integrációs formák, mert együttesen könnyebb a beszerzés, üzemeltetés, ami előmozdítja a hatékonyságot, az üzemelési költségek csökkentését.
A közelmúlt tapasztalatai világosan mutatták, hogy a kis-, közepes és nagyüzemeket egyaránt sújtották a pénzügyi nehézségek és az értékesítési anomáliák. Ezért szükséges az önfinanszírozás feltételeinek gyors ütemű javítása, illetve megteremtése, valamint az értékesítési pozíciók javítása. Mind a finanszírozáson, mind a piaci alkupozíciókon sokat lendíthet az előzőekben jelzett különféle integrációk létrehozása.
Az eddigi hazai tapasztalatok alapján állítható, hogy a versenyképes mezőgazdaság képlete – leegyszerűsítve – egyenlő az integráció + tudás + hatékonysággal. A tudásnak a termelőkhöz való eljuttatását, a termelők gyors felkészítését, az integrációk kibontakoztatását, a korszerű technikák és technológiák széles körű elterjesztését, a finanszírozási és értékesítési gondok megoldását – a rendelkezésre álló rövid idő alatt – tanácsadással lehet csak megvalósítani. Ezért olyan fontos végre-valahára a tanácsadó központok és hálózatok létrehozása a tanintézetek bázisán.
Minden társadalom a helyzet reális megítélését, létbiztonságot és világos jövőképet igényel. Az előzőekben közöltek nemcsak az objektív helyzetet tükrözik, hanem a létbiztonsághoz vezető utat, a megoldásokat is megadják. A világos jövőképhez az is hozzátartozik, hogy a magyarországi agroökológiai adottságok alapján valószínűsíthetők azok az ágazatok, amelyek jó eséllyel vehetnek részt az EU mezőgazdasági munkamegosztásában, a szigorodó EU feltételek közepette. Ezeket a tanulmány tartalmazza.
A tanulmányban közöltek, majd ennek folytatásaként a különféle viták, vitaírások együttesen előmozdíthatják az EU-szabályozás keretei között érvényesíthető magyarországi agrárstratégia kibontakozását.
-
Főiskolai hallgatók önismereti szintjének vizsgálata
A vizsgálatokból megállapítható, hogy az önelfogadás átlaga magas, a hallgatók énképe általában pozitív, önismeretük összehangolt, igyekeznek saját normáik szerint élni, mélyen élik meg egyediségüket. A hallgatók extrovertáltak, nyitottak. A főiskolai lét állandó izgalmat eredményez. A hallgatók önkritikusak, képesek önmagukat kívülről szemlélni. Az empátiás hajlam ugyanakkor erősítésre szorul a főiskolai munkában. Az interperszonális készségek fejlesztése szintén fontos, ami csoporttechnikákkal és személyes hatáseszközökkel elérhető.
A kutatás igazolja, hogy személyiségfejlesztésre szükség van a 18-24 éves korosztály körében, függetlenül attól, hogy milyen képzésben vesznek részt.
Az önismeret- és személyiségfejlesztésre számos lehetőség adódik a felsőoktatás keretein belül is, amit indokolt kihasználni.
-
Fejlesztési lehetőségek a csatlakozni kívánó országok számára – SAPARD mint tanulóprogram
Az uniós csatlakozásra történő felkészülés komoly erőfeszítéseket kíván mind a jelölt, mind pedig a tagországok részéről. A SAPARD egyike azon programoknak, amelyek célja, hogy ezen folyamathoz segítséget nyújtsanak, támogatást biztosítva az egyik legelmaradottabb terület, az agrárgazdaság és vidékfejlesztés számára oly módon, hogy tanulási lehetőséget biztosítanak az Unió pályázati és támogatási előírásainak adaptálásához. Jelentős eltérések mutatkoznak az Unió és a jelölt országok, sőt az egyes csatlakozni kívánó országok között is, ami komoly feladatot ró minden résztvevőre az uniós előírásoknak való megfeleléskor.
Ezen tanulmány vizsgálatainak középpontjában a csatlakozni kívánó országok közötti hasonlóságok és különbségek állnak, a SAPARD terv türkében. Kutatásunk során két különböző vizsgálatot végeztünk: elsőként a jelölt országok SAPARD támogatási összeg felhasználásának adatait a főkomponens-analízis módszerének segítségével elemeztük, majd a Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének javítása c. intézkedés alapján SWOT analízist készítettünk.
Az uniós tagságra való felkészülés egyik fontos kritériuma a csatlakozásra váró országok számára az uniós előírásokhoz való közelítés az agrárszektorban. Azonban létrehozni egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaságot, növelni az eladható termékek körét, mindez marketing-eszközöl alkalmazása nélkül nehéz feladatnak bizonyul.
Az EU piacára új termékekkel történő belépéshez a támogatások nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor a pénzügyi források mellett a SAPARD Tervekben szereplő, a marketinghez kapcsolódó általános célok és eszközök is kevésnek bizonyulnak. Azonban a lehető legjobb eredmény eléréséhez a SAPARD támogatás önmagában nem elegendő, nemzeti támogatásokra és új szerveződésekre van szükség, amelyek segítségével kialakítható a piaci értékesítési lánc a termelők és a fogyasztók között.
A számos megemlített problémával kapcsolatban fontos elmondanunk, hogy legtöbbjük a csatlakozással egy időben megszüntethető. A SAPARD Programnak mint tanulóprogramnak a jelentősége éppen abban áll, hogy segítse ezeket az országokat annak feltárásában, hogy hol és milyen problémákkal kell szembenézniük saját gazdaságukon belül, továbbá hogy segítse megtanulni az uniós pályázati rendszer működését, rávilágítva arra, hogy a piacfejlesztés mely pontjait kell támogatni.