Magyarországon a regionális gazdaságok kialakulása a területi egyenlőtlenség növekedése mellett ment végbe. Az észak-magyarországi makro-régiót e folyamat vesztesei között tartjuk számon. A hivatalos statisztikák szerint a mező- és erdőgazdálkodás szerepe csökkent a regionális gazdaságokon belül. Kutatási eredményeink azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a vidéki településeken, illetve a vidéki jellegű mikro-régiókban a mezőgazdaság szerepe lényegesen nagyobb annál, mint amit a statisztikai átlagok mutatnak. Az agrárstruktúrák vizsgálatához kifejlesztett új módszereink lehetővé teszik az induló helyzet rögzítését, s az Európai Unióhoz történő csatlakozás után a struktúrajavító intézkedések hatásainak megbízható tanulmányozását. Módszerünk nem csak Észak-Magyarországon, hanem bármely más makro-régióban is alkalmazható. A következő években az agrárstruktúrák várhatóan számottevően változnak, s ezek a vizsgált makro-régióban jelentős – elsősorban a csökkenő agrárfoglalkoztatással összefüggő – konfliktusokat valószínűsítenek. Ezeknek a kezelését a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében kell majd megoldani.
Blog
-
A Vásárhelyi Terv turisztikai lehetőségei
A Magyar Köztársaság Kormánya 2003-ban határozatot hozott a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről (VTT), a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról. Ennek keretében pályázatot hirdetett a „Tisza folyó hullámtere és a kapcsolódó települések turisztikai koncepciója, stratégiai programja és operatív programja” elkészítésére, amelyet a Károly Róbert Főiskola (volt SZIE GMFK) Északi Régió Kutató Fejlesztő Központ koordinált.
Az elkészített dokumentum jövőképe az alábbi: A helyi erőforrásokra épülő, de azokat túlzott mértékben ki nem zsákmányoló, mind a hazai, mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, diverzifikált idegenforgalom megteremtése, amely a kiemelten figyelembe vett természeti értékek mellett a társadalmi-gazdasági-kulturális értékekre is alapoz olyan módon, hogy az a helyi lakosság számára az életkörülményekben javulást hoz és új munkahelyeket teremt.
-
A magyar tejtermelő telepek munka és termőföld termelékenységének
A vizsgálatok eredményei megmutatták, hogy a magyar telepek fajlagos termelése, termőföld és munkatermelékenysége elmarad a az EDF és a kelet-német átlagtól. A termelékenységet a termőföld és az élőmunka esetében mindenképpen növelni kell, amely a termelésben lekötött munka és föld mennyiségének csökkentésével érhető el. A munka és a termőföld költsége a jövőben mindenképpen növekedni fog, és a termelőknek a jövedelmező termelés érdekében a tényezőszerkezet optimalizálását kell a tényezőköltségek viszonylatában végrehajtani. Ennek kivitelezéséhez mindenképpen vizsgálni kell a tényezők kvalitatív tulajdonságait is, mert kizárólag számszerűsíthető információk birtokában az optimalizálást nem lehet hatékonyan végrehajtani.
-
A precíziós gyomszabályozás üzemi alkalmazhatósága
A precíziós növényvédelem elterjedése és bevezetése mellett szóló érvek többek között a hatékonyság, a költségtakarékosság és a környezetvédelem. A precíziós növényvédelem olyan alternatív megoldást kínál, ami révén a növényvédelem, mint inputtényező költségei úgy csökkenthetők, hogy közben a gyomnövények terjedését és a terméseredményre kifejtett negatív hatását is mérsékeljük. A precíziós gyomszabályozás alkalmazása elsősorban azon kultúráknál javasolható (kukorica, napraforgó, szója), ahol a hektáronkénti vegyszerköltség magasabb és ezáltal még alacsonyabb (pl. 10%-os) megtakarítási szintek is fedezik a felmerülő többletköltségeket (gyomfelvételezés stb.). A helyspecifikus növényvédelem elsősorban a nagyüzemek (1000 ha feletti gazdaságok) magas inputköltségét hivatott csökkenteni.
-
Lovasturizmus Magyarországon
Magyarország az 1980-as évekig magas színvonalú lovasturizmusáról volt nevezetes. Az évtized végén kezdődő privatizáció ezt a szektort sem kerülte el. A szolgáltatások színvonala az addig megszokott alá csökkent, az árak az egekbe szöktek, a szolgáltatások iránti kereslet szerkezete megváltozott. A kedvezőtlen folyamatok ellenére egyre többen kezdtek lovasturisztikai szolgáltatásba, amit kellő szabályozottság hiányában bárki, akinek pénze volt, megtehetett. A hazai lovasszakma máig legnagyobb problémája a hatósági szabályozás hiánya. Megoldásra vár egy többszintű szakképzési-oktatási rendszer kidolgozása, a lovak szakmai minősítési rendszerének kidolgozása, a már működő patkós minősítési rendszer működésének hatékonyabbá tétele, a szabad tereplovaglás feltételeinek megteremtése. A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program Lovasturizmus Fejlesztési Alprogramjának célja a lovasturizmus fogadófeltételeinek javítása, a kereslet élénkítése és az ágazat bevételeinek növelése. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a tavalyi évben elkészült az Észak-Magyarországi Régió és az Észak-Alföldi Régió lovasturisztikai termékfejlesztési programja, mely mintául szolgálhat a többi régió ezirányú fejlesztéseihez.
-
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program hatékonyságának vizsgálata
A Program megvalósítása érdekében mindenképpen indokolt a csoportos belépés bevezetése, amelyre már kísérleti jelleggel található példa az angliai nemzeti programban. Ezzel jelentősen növekedne egyrészt az adott terület védelme, másrészt a program hatékonysága. Az érzékeny természetvédelmi területeken (ÉTT) különösen fontos, hogy az adott terület gazdálkodói egységesen vegyenek részt az adott célprogramban, elkerülve ezzel a szomszédos területek irányából történő szennyezéseket.
A Program bevezetését komoly érdeklődés fogadta, és további igények merültek fel egyrészt az alprogramokat illetően, másrészt a zonális programok területeinek bővítését illetően. Fontos, hogy a programban ne forduljanak elő olyan hibák, mint például 2002-ben, amikor integrált szántóföldi növénytermesztés alprogrogramban való részvétel feltétele volt a vetésforgó alkalmazása, a szántóföldi növény viszont – amit a gazdálkodók a vetésforgóban alkalmaznak – nem volt a támogatott növények között.
Nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a mezőgazdasági termelők képzésére, informálására, környezettudatos gondolkodásmódjuk kialakítására. Erre jó lehetőséget nyújt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) részeként létrejövő agrár-környezetgazdálkodási szakértői hálózat kialakítása.
Indokolt a monitoring rendszer erősítése is: az ellenőrzések gyakoriságának növelése, a művelési napló ellenőrzésén kívül mintavételek alkalmazása.
A Program túlélési lehetőséget jelent olyan gazdálkodóknak, akik kevésbé kedvező adottságú területeken, kis birtokokon gazdálkodnak. Õk a földalapú normatív támogatáson túl egyrészt igénybe vehetik a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára biztosított támogatást, valamint az agrár-környezetvédelmi program célprogramjainak valamelyikébe belépve további kifizetésekhez juthatnak. Ezen felül termékeiket a piacon értékesíthetik, ami szintén bevételt jelent számukra. Az ezzel kapcsolatos információkat mindenképpen szükséges és indokolt minél szélesebb körben az érintett gazdálkodókhoz eljuttatni.
-
A szőlő-bor vertikum stratégiájának tudományos alapjai, különös tekintettel a Mátraaljai borvidékre
Munkánk célja a szőlő-bor vertikum stratégiai aspektusainak bemutatása, a legnagyobb területű hegyvidéki borvidékünk, a Mátraaljai Borvidék jelenlegi helyzetének részletes feltárása, elemzése.
A tanulmány megalapozásához kérdőíves felmérést végeztünk a Mátraaljai Borvidék hegyközségei körében. Információkat kértünk a hegyközségi vezetőktől az adott hegyközség jellemzőiről, és kikértük véleményüket a borvidék jelenlegi helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről.
A felmérés tárgya volt továbbá a hiányzó infrastrukturális elemek, köztük a hiányzó szőlőfeldolgozó, -tároló, borpalackozó kapacitások kvalitatív és kvantitatív jellemzőinek behatárolása, létrehozásuk feltételei; a termelői érdekű szaktanácsadás helyzete, korszerűsítésének feltételei; a térségi meteorológiai és növényvédelmi előrejelző rendszer kialakításának feltételei, hatása a gazdaságosságra és a környezetvédelemre.
Vizsgálatunk tárgya továbbá: a piacvezérelt fajtapolitika karaktere, feltételei; a hiányzó vezérbor(ok) kialakításának aspektusai, a velük kapcsolatos marketing jellegzetességei; a versenyképes méretű pinceszövetkezetek létrehozása, az Internet alapú termelői-vevői beszerzés és értékesítés rendszere, és a Mátraaljai Bor Kereskedőház által összehangolt marketing hatékony megvalósítása.
E tanulmányunkban a terjedelmi korlátok miatt nem közlünk minden általunk készített és elemzett táblázatot, csak az azokból levont következtetéseket tesszük közzé.
-
A szomatikus sejtszám vizsgálata a nyerstejben
Egy hazai körülmények között jól üzemeltetett nagyüzemi tehenészetben vizsgáltuk, hogy adott tartási, takarmányozási, fejéstechnológiai feltételek között hogyan alakul a tehenek tejének szomatikus sejtszáma, milyen genetikai és környezeti feltételektől függ a sejtszámmal jellemezhető tőgyegészségi állapot. A vázolt célok elérése érdekében a tehenészet 178 bikától származó 1601 tehene tejének 130 920 különböző adatát gyűjtöttük be és dolgoztuk fel.
A feldolgozás a tejminták szomatikus sejtszámára, a tej beltartalmi értékeire, a fejési és a termelési időszakra (reggeli vagy esti befejés, havi, negyedéves, féléves, laktációs tejtermelés) és az apai származásra terjedt ki. Az adatfeldolgozást a Károly Róbert Főiskola Állattenyésztéstani Tanszék számítógép programjában rendelkezésre álló programcsomagok felhasználásával végeztük. Az adatgyűjtés és feldolgozás 1996. január 1. és 1996. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Összesen 5235 befejés adatai szerepelnek a feldolgozásban.
A statisztikai feldolgozás eredményei szerint a szomatikus sejtszám varianciájának legnagyobb hányada ( 13,7% ) a teheneknek, kisebb, de még mindig jelentős hányada (5,8% ) a bikáknak volt tulajdonítható. A tulajdonság jelentős maradék varianciája (60,81%) jelzi, hogy a szomatikus sejtszám varianciáját az értékelt tényezőkön kívül még sok más tényező is befolyásolja. A vizsgált tulajdonságok öröklődhetőségi koefficiensei többségükben megfelelnek a szakirodalomban közölt h2 értékeknek. Tenyésztési szempontból fontosnak tűnik az az eredmény, hogy az első laktáció alapján számított h2 koefficiensek jelentősen meghaladták az összes (7) laktáció alapján számított értékeket (h2 =0,54 vs. 0,14). A szomatikus sejtszám hónapok szerint számított átlagai viszonylag csekély ingadozást mutattak, az előfordult kiugróan magas értékeket átmeneti alomszalma hiány idézte elő. Nem mutatkozott különbség a reggel vagy este, napi egyszer vagy kétszer fejt tehenek tejének szomatikus sejtszámában, ugyanakkor a sejtszám meglehetősen nagy variabilitást, így erős környezet függőséget mutatott (CV % szélső értéke 24 és 51%).
-
Árfolyam-politika és az agrárgazdaság
A tanulmányban közölt adatok és tények alapján megállapítható, hogy a felülértékelt, tendenciájában erősödő forint-árfolyam agrárgazdaságra gyakorolt negatív hatásai között legfontosabbak a következők:
– Az export versenyképesség csökkenése miatt a visszamaradt terméktömeg árcsökkenést vált ki a belső piacokon.
– Az olcsóbbá váló import előnyeit nem a teljes agrárágazat, hanem csak egyes piaci szereplők (pl. az élelmiszeripar egyes szakágazatai, a takarmánykeverők) élvezik, így a forint-erősödés költségcsökkentésbeni szerepe a termelők körében nem érvényesül.
– A kialakult import-verseny az élelmiszerek belső piacán árletörő hatású, ami gyengíti a hazai mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét.
– A termelői árak a kínálati piac körülményei között csökkenő irányzatúak, így romlik a termelők jövedelempozíciója.A fentieken túl a jövő szempontjából külön figyelmet érdemel, hogy a forint-árfolyam agrárágazatokat érintő negatív következményeinek tompítására – az EU tagság körülményei között – a korábban alkalmazott nemzeti beavatkozások már nem alkalmazhatók.
Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai agrárgazdaság és élelmiszergazdaság szakemberei nem öncélú ágazati érdekből foglalkoznak a monetáris politikával. A realitásokkal jobban számoló árfolyam-politika nemzetgazdasági érdek is, mert a túlértékelt nemzeti valuta az importot ösztönzi és korlátozza a versenyképes exportot, rontva az ország fizetési mérlegét. Ugyanakkor az ország gazdasági helyzetével összhangban álló árfolyamszint reális versenyfeltételeket teremt a hazai vállalkozások számára gazdaságosabbá téve és ezzel ösztönözve az exportot, mérsékelve az importban való érdekeltséget, s mindezzel javítva az ország fizetési mérlegét. -
Minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének hatásai a baromfi-feldolgozóipari vállalkozások munkaszervezetére
Az élelmiszeripari vállalkozások tevékenységeinek minőségbiztosítására vonatkozóan különféle állásfoglalások alakultak ki. Egyesek szerint a GMP, GHP, HACCP rendszerek kellő mélységig szabályozzák a minőséggel és – az élelmiszer-előállításban oly fontos – higiéniával kapcsolatos szabályozásokat. Mások úgy vélik, hogy ezen rendszereken túlmenően szükség van további, olyan minőségbiztosítási rendszerekre is, amelyek az élelmiszer-biztonságon, és higiénián túlmenően a szervezet teljes egészére vonatkozóan tartalmaznak előírásokat, illetve a környezetvédelemre is kiterjednek. Ezek igazolásra pedig mi sem kézzelfoghatóbb, mint egy független tanúsító szervezet felülvizsgálta az ISO szabványok alapján kialakított rendszerekre vonatkozóan.
Ezért tűztük ki célul az élelmiszeripari vállalkozások – ezen belül is a baromfi-feldolgozó iparág – vizsgálatát. Arra próbáltunk rávilágítani vizsgálódásaink helyszínén – az észak-kelet magyarországi régió baromfi-vágóhídjain -, hogy a minőség biztosítására kellő hangsúlyt fektetnek-e vizsgált szervezetek, és milyen módon valósítják azt meg a szervezeten belül.
Az volt tapasztalható, hogy a minőségbiztosítás kérdése valamennyi kutatási helyszínen napirendi kérdés volt. A vállalkozások vezetői felismerték a minőségbiztosítási rendszerek adta kedvező lehetőségeket, annak ellenére is, ha kezdetben kisebb-nagyobb ellenérzéssel fogadták a munkatársak a rendszerbevezetés miatt adódó többletfeladatot, átképzést, munkakörbővülést.